Peking, Moszkva, 2022. augusztus 4. csütörtök (MB)

A Kínai Népköztársaság szuverenitása ellen irányuló fenyegetésnek vette az amerikai kongresszus elnökének kijelentését, miszerint az Egyesült Államoknak meg kell védenie Tajvant Kínával szemben. A kínai flotta nagyszabású éles hadgyakorlatba kezdett a Tajvan körüli vizeken – értesült a Magyar Békekör csütörtökön.

Nancy Pelosi tajvani látogatását nem csak Pekingben, hanem Moszkvában is provokációnak minősítették. Annak jeleként értékelték, hogy az Egyesült Államok megszegte Kínával 1979-ben aláírt közös nyilatkozatát, miszerint „A Kínai Népköztársaság Kína egyetlen törvényes kormánya”, és „Az Egyesült Államok kulturális, kereskedelmi és egyéb nem hivatalos kapcsolatokat fog fenntartani Tajvan népével".

Az ENSZ Közgyűlésének 1971-ben hozott 2758 számú határozata óta az egy Kína elve a nemzetközi közösség egyetemes konszenzusán alapul, és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normájának számít.

Kína „fordulópontnak” tartja a történteket Amerikához fűződő viszonyában, és kapcsolatainak teljes felülvizsgálását helyezte kilátásba amiatt, hogy az amerikai kongresszus elnöke de facto Tajvan Kínától való függetlensége, és a „tajvani demokrácia” amerikai katonai erővel történő biztosítása mellett szállt síkra Tajpehben.

A pekingi Global Times elemzője szerint a kínai stratégiai felülvizsgálata abban áll majd, hogy az Egyesült Államokkal szembeni eddigi védekezés helyett az ellentámadás útjára lépnek.

Első lépésben behozatali tilalmat rendeltek el egy sor tajvani mezőgazdasági termékre, majd készültségbe helyezték a fegyveres erőket, kínai katonai drónok jelentek meg a sziget fölött, hackertámadást intéztek a tajpehi védelmi minisztérium ellen, végül éles lövészettel egybekötött flottagyakorlatot indítottak a sziget körül hat térségben.

"A Tajvan-párti függetlenségért keménykedő külső erők büntetése ésszerű és törvényes" – állítja a Pekingben működő Tajvani Ügyek Hivatala.

Vang Ji kínai külügyminiszter „történelmileg küszöbön állónak” nevezte Tajvan újraegyesítését Kínával, és azt mondta, a tajvani kérdés akkor merült fel, amikor Kína még gyenge volt és káoszban élt, most viszont, amikor a nemzet újjáéled, megnyugtatóan lezárul.

Egy magas rangú orosz képviselő kedden azt mondta a TASZSZ-nak, hogy fegyveres konfliktus esetén „Oroszországnak nincs oka megtagadni Kínától a segítséget, ha Peking ilyen segítségre kéri”.

Kína saját elidegeníthetetlen területének tartja a partjaitól 161 km-re fekvő, 35.980 km2-en elterülő, 23,58 millió lakosú szigetet. +++