Szerző: Thomas Pany, 2022. július 12.
Forrás: https://www.heise.de/tp/features/Millionen-Menschen-vom-Hungertod-bedroht-7173958.html
Szimbolikus kép: janeb13/Pixabay
Az ukrajnai háború, a búzaimporttól való függés és ami a sötétben marad.
A Welthungerhilfe legfrissebb jelentése szerint világszerte 828 millió ember krónikusan alultáplált:[1] "A program minden országából kétségbeesett segélykiáltások érkeznek hozzánk". A jelentés rámutat, hogy az ukrajnai háború súlyosbítja az amúgy is drámai élelmezési helyzetet.
Az ukrajnai háború, akárcsak a Corona-válság hatása, éles megvilágításba helyezi a függőségeket. Az ellátási láncokban bekövetkezett zavarok egy olyan gazdaság árnyoldalait mutatják, amely a termelés egy fontos részét költséghatékonysági okokból kiszervezte. A földgáz és a kőolaj importjának problémái nemcsak a függőségeket mutatják, hanem a piacokat és - néhányak számára[2] - az árakat meghatározó jövedelmező szabályokat is a figyelem középpontjába állítják. Valami hasonló a helyzet az élelmiszerekkel is.
Welthungerhilfe (Segítség a világ éhezése ellen)
Megdöbbentő képek mutatják, hogy az alapvető élelmiszerek drágulása hogyan nézhet ki a mindennapokban, és nem csak Afrikában, ahol a Welthungerhilfe szerint a szükség egyre súlyosbodik:
Gyermekszegénység Afganisztánban. A 7 éves Farzanah családja otthona előtt áll Kabulban. A család mélyszegénységben él. A Welthungerhilfe 1980 óta működik Afganisztánban. © Glinski/Welthungerhilfe
Afganisztántól Zimbabwéig az emberek a kenyér, a gabona vagy a gyümölcs árának akár 60 százalékos emelkedésével küzdenek. Azok szenvednek a legjobban, akik már eleve a legszegényebbek közé tartoznak, és a legkevésbé járultak hozzá a válsághoz. A helyzet különösen Afrika szarván csúcsosodott ki, ahol 17 millió embernek már nincs elég ennivalója. Szomáliában, Kenyában és Etiópiában az elmúlt 40 év legsúlyosabb szárazsága tapasztalható.
Szíriában is hosszú sorok állnak a pékségek előtt, ahol az állam által támogatott kenyeret vásárolnak, mivel a kenyér piaci ára gyakorlatilag megfizethetetlenné vált az átlagkeresetűek számára - tájékoztatott a napokban Ehsani, szíriai megfigyelő. Az Unicef július 1-je óta nem tud ingyen búzát adni[3] a szíriai pékségeknek - tájékoztatták.
A szíriai példa az élelmiszerárak emelkedésével és az élelmiszerhiánnyal kapcsolatos problémák keverékét mutatja be. A termesztést és a termést veszélyeztető éghajlatváltozás és az elavult, tekintélyelvű politikai rendszer mellett politikai konfliktusok is vannak - a nyugati szankciók jelentősen hozzájárulnak az ország elszegényedéséhez.
A kölcsönös függőségek összetett háttere rajzolódik ki, amelyet figyelembe kell venni, amikor riasztó jelentések születnek, de amely azonban ritkán szerepel a nyomorúság elemzésében.
Szíriában sok család jövedelem nélkül, teljes mértékben a humanitárius segélyektől függ. Még azok is, akik valamennyit keresnek, alig tudják fedezni az alapvető szükségleteiket. Az élelmiszerárak féktelenül emelkednek, amit a Corona-válság is súlyosbít.
Az ENSZ adatai szerint Szíria északnyugati részén 2,8 millió belső menekült él, közülük 1,7 millióan rögtönzött táborokban, ahol nem jutnak elegendő vízhez és áramhoz. A szegénység, a kilátástalanság és a Coronától való félelem mellett a növekvő éhínség az egyik legnagyobb probléma. Welthungerhilfe-jelentés[4], 20. o.
Riasztás
A Welthungerhilfe jelentése ma reggel megdöbbentő riadalmat keltett - "Emberek millióit fenyegeti az éhínség" (Tagesschau[5]) – és nagy figyelmet kapott a médiában, ami remélhetőleg növeli az adományozási hajlandóságot a kiterjedt segélyezési erőfeszítésekhez[6].
Azonban, ahogyan azt az ukrajnai búzaexport jelenlegi akut problémája is mutatja, az élelmiszerhiány és az emelkedő árak okozta válságnak több szintje van.
A búzától való függőség
Ha eltávolodunk a háborús logika fókuszától a megtámadott, kikötőit aknákkal védő Ukrajna és a Fekete-tengeren az agresszor Oroszország hatalmi érdekeitől, akkor felmerül a triviális kérdés: mi a helyzet más élelmiszerekkel - pl. mint a rizs – hogyan jutottunk el odáig, hogy a búzától való függőség ilyan súlyossá vált?
Milyen politikai és gazdasági érdekek állnak itt a háttérben? Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) túl nagy hangsúlyt fektetett a búzára, ahogyan azt a kritikusok állítják?
Francisco Marí, a Breadforthe World[7] (Kenyeret a világnak) fejlesztési ügynökség világélelmezési, agrárkereskedelmi és tengerpolitikai tanácsadója betekintést nyújt a búzaprobléma összetettségébe, amelynek témája a jelenlegi "ukrán háború okozta éhínségválság" is. Ezt azonban tovább részletezi,hogy az itthoni állathizlalás is a probléma középpontjába[8] kerüljön.
Búza felhasználás megoszlása az EU-ban 2020/2021-ben. Összesen: 260 millió tonna
Forrás: Der Spiegel, EU- Bizottság. https://www.brot-fuer-die-welt.de/spenden/wuerde/hungerkrise-ukrainekrieg/
Magyarázat: 62 % állati takarmány (sárga szín), 22 % élelmiszer (narancs szín); 4 % bioetanol(halvány piros szín); 11 % egyéb (piros szín).Az egyebek közé a biogáz és a maláta tartozik.
"Az európai mezőgazdasági exportőrök örömére".
Marí, a világélelmezés, a mezőgazdasági kereskedelem és a tengerpolitika területén végzett lobby- és érdekérvényesítő munka projektfelelőse interjújában rámutat az olcsó búzaexport által kialakult függőségekre és a szokások megváltozására:
Nyugat- és Közép-Afrikában, de Kelet-Afrikában is a függőség az Európai Unióból származó, egykor nagyon olcsó búzaexport maradványa. A nagymértékben támogatott búzaimport néhány évtized alatt jelentősen megváltoztatta az emberek táplálkozási szokásait, különösen a városi területeken, a helyi gabonaféléktől és az élelmiszerek sokféleségétől a kenyérfogyasztás irányába.
Különösen a frankofón nyugat-afrikai országokban a mindennapi bagett egy kicsit azt is jelképezi, hogy az ember a globalizált élelmiszervilág része.
Ha egy országban a kenyér alapélelmiszer, akkor a kenyér ára az összes élelmiszer mércéje. Sok kormány kénytelen támogatni a kenyér árát, hogy az maradjon a legolcsóbb alapvető élelmiszer.
Az államok nagymértékben importfüggők, az európai mezőgazdasági exportőrök örömére. Ez az olcsó uniós import által kikényszerített élelmiszer-változás Nyugat-Afrikában élelmezési és gyakran politikai válsággá alakul, amikor a búza ára a világpiacon emelkedik.
Az afrikai országok búzára való fixálódása "egyáltalán nem szükséges" - mondja Marí. Az országoknak azonban "nagyobb erőfeszítéseket" kellene tenniük, hogy átálljanak és az éghajlathoz igazodó gabonatípusokat termesszenek.[9] Példaként említi a cirokot, egy kölesfajtát, amelyet korábban széles körben termesztettek Egyiptomban (lásd Afrika: kiutak az éhínségből[10]), vagy a foniót a Száhel-övezet déli részén.
Reményt merít a jelenlegi helyzetből, hogy az újragondoláshoz vezethet. "A hiányzó gabonaimportot más élelmiszerekkel kellene helyettesíteni, vagy növelni kellene a termelést az országban “.
Az EU-importtól való függőségtől való elszakadás azonban nem könnyű lépés, amint azt Marí Szenegál és Kenya példáján keresztül mutatja. Mindkét ország az uniós búzát a fekete-tengeri régióból származó importtal akarta helyettesíteni, hogy függetlenebbé váljon....
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1]https://www.welthungerhilfe.de/presse/pressemitteilungen/2022/welthungerhilfe-stellt-jahresbericht-2021-vor/
[2]https://www.heise.de/tp/features/Strompreise-Vom-Himmel-fallende-Milliardengewinne-6655393.html
[3]https://twitter.com/EHSANI221/status/1543998789320687621
[4]https://www.welthungerhilfe.de/fileadmin/pictures/publications/de/organization/2022-jahresbericht-2021.pdf
[5]https://www.tagesschau.de/inland/welthungerhilfe-jahresbericht-101.html
[6]https://www.welthungerhilfe.de/fileadmin/pictures/publications/de/organization/2022-jahresbericht-2021-kurz-und-knapp.pdf
[7]https://www.brot-fuer-die-welt.de/ueber-uns/
[8]https://www.brot-fuer-die-welt.de/spenden/wuerde/hungerkrise-ukrainekrieg/
[9]https://www.heise.de/tp/features/Afrika-Wege-aus-der-Hungersnot-4425846.html
[10]https://www.heise.de/tp/features/Afrika-Wege-aus-der-Hungersnot-4425846.html
