Fotó: Justin Tallis /AFP

Szolidaritási és információs rendezvény: Julian Assange szabadságáért harcolunk!

Felirat: El a kezekkel Assange-tól. Ne lődd le a hírmondót!

Priti Patel brit belügyminiszter az utolsó pillanatig halogatta döntését: péntek reggel óta, az utolsó pillanatban világossá vált, hogy a szabálykövető Nagy-Britannia mennyire semmibe veszi a sajtószabadságot és az emberi jogokat annak érdekében, hogy "szövetségese", az USA mellé álljon. A Wikileaks alapítóját, Julian Assange-ot kiadhatják az USA-nak. A döntés tömör indoklását csak a Belügyminisztérium szóvivőjén keresztül közölték:

"A 2003-as kiadatási törvény szerint a belügyminisztériumnak alá kell írnia a kiadatási határozatot, ha nincs ok a döntés ellen. (...) Ebben az esetben az Egyesült Királyság bíróságai nem állapították meg, hogy Assange úr kiadatása elnyomó, igazságtalan vagy az eljárással való visszaélés lenne. Azt sem állapították meg, hogy a kiadatás összeegyeztethetetlen lenne Assange emberi jogaival, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jogát és a véleménynyilvánítás szabadságát, és hogy az Egyesült Államokban megfelelő bánásmódban részesülne, többek között egészsége szempontjából is.”

A kiadatás azonban nem történik meg olyan gyorsan, mint amennyire a londoni és washingtoni irányítóközpontok szeretnék. Az újságíró körül erőteljes támogatás alakult ki, a fellebbezés bejelentése közvetlenül a legfrissebb hírek után került a közvélemény tudomására. A nyilvánosságra hozatali platform nyilatkozata így szólt:

 "Priti Patelnek megvolt a hatalma ahhoz, hogy helyesen cselekedjen. Ehelyett örökké emlékezni fognak rá, mint az Egyesült Államok cinkosára, aki az oknyomozó újságírást bűnözői vállalkozássá akarja átalakítani." 

Ha Assange-ot bíróság elé lehet állítani az Egyesült Államokban, az újságíró 175 év börtönbüntetésre számíthat, amiért leleplezte az Egyesült Államok iraki és afganisztáni háborús bűneit. Börtönbüntetését feltehetően életfogytiglan, magánzárkában, a külvilággal való kapcsolat nélkül kellene letöltenie.

A Brit-Ír Újságírók Szövetsége (NUJ) közleményében azt mondta, hogy a döntés túlmutat az Assange-ügyön: "Minden újságírónak, aki minősített amerikai dokumentumot kap, vagy egy bejelentő felveszi vele a kapcsolatot bűncselekmények és sérelmek leleplezése céljából, most attól kell tartania, hogy őt is kiadják, és fennáll annak a veszélye, hogy élete hátralévő részét börtönben tölti."

Úgy tűnik, hogy a német szövetségi kormányt nem foglalkoztatja az ügy jelentősége. Ahogy Christiane Hoffmann szóvivő mondta a kormány pénteki sajtótájékoztatóján:

"Ebben az esetben alapvető kérdések merülnek fel a véleménynyilvánítás szabadságának és a sajtónak a védelmével, valamint az államok jogos biztonsági érdekeivel kapcsolatban – ezeket egymással kell szembe állítani." 

Hoffmannnak már nem volt válasza arra a kérdésre, hogy ezek a "biztonsági érdekek" a háborús bűnök eltitkolását jelentik-e. Általánosságban elmondható, hogy "először meg kell vizsgálni ezt a döntést", mielőtt részletesen értékelhető lenne. Annalena Baerbock szövetségi külügyminiszter (Bündnis 90/DieGrünen) ezt válaszolta, miután az amerikai fellebbezésnek decemberben helyt adtak, és hatályon kívül helyezték a kiadatás elleni ítéletet. Azóta valószínűleg még mindig vizsgálják a részleteket.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó