BALMIX - Hogyan táplálja a háború, a szankciók és az éghajlatváltozás az éhezést a világon

Szerző: Uwe Kerkow [1]. 2022. június 2.

Oroszország 25 millió tonna gabonaexportot jelentett be 2022 augusztusa és decembere között a Tassz hírügynökség szerint ^[2]. Ez valamivel több, mint a tavalyi 23 millió tonna ^[3], de kevesebb, mint a korábbi években, az S&P Global amerikai pénzügyi szolgáltató szerint.

2022 júniusa és decembere között 22 millió tonna műtrágyát is exportálnak. Egyiptom már növelte búzarendeléseit Oroszországban ^[4] az Al Ahram hetilap szerint.

Tehát amikor Oroszország azt követeli, hogy a Nyugat változtassa meg az orosz műtrágyák és gabonaszállítások exportját akadályozó szankcióit, ez nem szigorú értelemben vett politikai követelés, amint az n-tv egyik cikke azt ügynökségek információi alapján próbálja ábrázolni.^[5].

Az export egyébként nem lehetséges, mert "a nemzetközi közlekedési vállalatok nem hajlandók Oroszország kikötőibe befutni"^[6]. Ennek jó okai vannak ^[7].

Ezért egyértelmű jelzésre van szükség arról, hogy az orosz termelésből származó élelmiszerek és műtrágyák jogilag megfelelnek a nyugati államok nemzetközi és kereskedelmi jogi értelmezésének, azaz nem terhelik őket extraterritoriális büntetőintézkedésekkel, és – tisztán technikai szempontból – ki is fizethetők.

A megfelelő követeléseket már egy ideje a tudomány is felvetette.^[8]

Eközben Ukrajna továbbra is exportál gabonát; a gabonaexport jelenleg a Kijev által elaknásított ukrán kikötők miatt most főként ^[9] román fekete-tengeri kikötőkön keresztül történik.

Különböző források szerint márciusban, áprilisban és májusban összesen mintegy 4,5 millió tonnát ^[10] exportáltak – amely az országban még mindig jelen lévő legalább 20 millió tonna gabona ^[11] (és olajos magvak) jelentős része ^[12].

Ebben az összefüggésben kérdéses, hogy van-e értelme ennyi élelmiszert kihozni Ukrajnából. A háború miatt félő, hogy az idei termés rosszabb lesz, mint a szokásos években.

Az sem világos, hogy mi lesz az EU-ba érkező gabonával: valóban tovább értékesítik-e a rászoruló országoknak – és ha igen, milyen feltételekkel? Végül is Európa sok pénzt kölcsönzött Ukrajnának, amit valószínűleg soha nem fog visszakapni.^[13] Ráadásul az európai politika és üzleti élet minden bizonnyal örülne, ha egy kis gőzt kiengedhetne, és a – még mindig várható – áremelkedések egy kicsit kevésbé lennének fenyegetőek, legalábbis az élelmiszerek esetében.^[14]

A helyzetet tovább rontja, hogy vannak más nyugati szankciók is, amelyek éhezést keltenek: Például a fehérorosz káliumgyártás ^[15] 2021 júniusa óta – jóval az ukrajnai háború kezdete előtt – tartó szankcionálása miatt a kálium-műtrágyák ára mintegy 50 százalékkal emelkedett.

Az, hogy az ilyen szankciók továbbra is megfelelnek-e a nemzetközi jognak, meglehetősen ellentmondásos. Amikor magát az EU-t is érintették az Irán elleni szankciók, azt mondták:^[16] "ezen intézkedések némelyikének exterritoriális hatása van, és befolyással vannak az Unió érdekeire" és az itt működő gazdasági egységekre. Ez az exterritoriális alkalmazás sérti a nemzetközi jogot.

Ezenkívül mérlegelni kell az arányosságot is. A Bundestag Kutatószolgálata ^[17] ezt írja:

„Az arányosságot a szakirodalom tagadja, ha az ellenintézkedés messze meghaladja a szankcionált bűncselekmény jogellenes tartalmát, időben korlátlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár, így még ha a szankciót kiváltó magatartást megszüntetnék is, a szankció feloldása már nem szüntetné meg a szankciók negatív következményeit.”

Ez az elemzés azt is megjegyzi, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hangsúlyozza, hogy:

„... az egyoldalú kényszerítő intézkedések sértik a nemzetközi jogot, a nemzetközi humanitárius jogot, az ENSZ Alapokmányát, valamint az államok közötti békés kapcsolatokra vonatkozó normákat és elveket, és akadályozzák egy állam gazdasági és társadalmi fejlődését és az emberi jogok érvényesítését. Minden államot arra buzdítunk, hogy ne hozzon egyoldalú kényszerítő intézkedéseket, és vonja vissza a meglévő szankciókat.”

Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Emberi Jogi Bizottsága a következőkre szólít fel:

„A megfelelő szankciórendszer kidolgozásakor teljes mértékben figyelembe kell venni a gazdasági, szociális és kulturális emberi jogokat.”

Ez utóbbi két szerv nyilatkozatai azonban nem jogforrásai a nemzetközi jognak. Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy legalább a német nyelvű Google-befolyási övezetben nem található olyan kiadvány, amelyben ellenőrizték volna a meghozott szankciók jogszerűségét, hogy sértik-e az emberi jogokat, például a harmadik felek élelemhez való jogát.

Ezért azt a következtetést kell levonni, hogy az Oroszországból és Fehéroroszországból származó műtrágyáknak továbbra is el kell jutniuk a világpiacra. Az orosz gabona egyszerűen nélkülözhetetlen, ha azt akarjuk, hogy a szankciók ne vezessenek a legsúlyosabb emberi jogi jogsértésekhez, azaz emberek millióihoz, akik éheznek és éhen halnak ^[18].

Végül is, más fontos búzaexportáló országokban a betakarítási mennyiségek nem néznek ki jól az aszály miatt:

.. de ez nem tudja ellensúlyozni az olyan rossz terméseket, mint Pakisztánban, Iránban vagy az olyan válságos régióban, mint Szíriában.

Ukrajnában végül is 35 százalékkal alacsonyabb búzatermés várható idén – és igen, ezért valóban a háború a hibás.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Traktor a mezőn Nyugat-Ukrajnában. Kép: Vian, CC BY-SA 4.0

^[1]https://www.heise.de/tp/autoren/?autor=Uwe+Kerkow

^[2]https://tass.com/politics/1453491?utm_source=heise.de&utm_medium=referral&utm_campaign=heise.de&utm_referrer=heise.de

^[3]https://www.spglobal.com/commodityinsights/en/market-insights/latest-news/agriculture/012422-russias-2021-22-wheat-exports-fall-21-on-year-prices-recover-slightly

^[4]https://english.ahram.org.eg/NewsContent/3/12/466662/Business/Economy/What-the-future-holds-for-Egypt%E2%80%99s-wheat-supply-ami.aspx

^[5]https://www.n-tv.de/politik/Putin-warnt-Scholz-vor-weiteren-Waffenlieferungen-article23362124.html

^[6]https://de.rt.com/international/139396-ernte-koennte-um-drittel-schrumpfen/

^[7]https://www.ft.com/content/867dc0d2-fb7b-461e-9e54-0c545ccd8c47