Napjainkban a török rezsim arra használja a NATO együttműködést az ukrajnai háborúban, hogy növelje a kurd szabadságmozgalomra nehezedő nyomást. Erdogan vétóval fenyegeti a NATO-t Finnország és Svédország csatlakozása ellen. Ezzel meg akarja győzni a két országot, hogy fokozzák az elnyomást a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen.
Ugyanakkor a katonai nyomás is növekszik: egy hónappal ezelőtt, április 18-án éjjel a török hadsereg elkezdte támadni a Kurd Munkáspárt (PKK) állásait Dél-Kurdisztánban, Észak-Irakban.[1] A Törökország és Irak határán fekvő hegyvidékeken a PKK gerillák fontos katonai bázisokkal rendelkeznek. Törökország évtizedek óta próbálja elfoglalni ezt a területet, és újra és újra kudarcot vall. A támadásokat hatalmas brutalitással hajtják végre. A legutóbbi nagy offenzívához hasonlóan a PKK katonai erői és az ANF kurd hírügynökség most is arról számolnak be, hogy a török részről mérges gázt fognak bevetni.[2]
A HPG[3] szerint a török hadsereg ismét mérgező gázt vetett be. Vegyi fegyvereket használtak gerillaállások ellen Kuro Jahro, Werxelê, Şahîn, Kûnîşka és Girê Ortê ellenállási területein.
Törökország békeközvetítőként mutatkozik be
Nem meglepő, hogy Törökország pont most kezdte meg offenzíváját, miközben minden figyelem Ukrajnára irányul. Nem csak a török offenzíva kritikája lett elnémítva. Erdogan most nélkülözhetetlen szerepet tölthet be, mint békeközvetítő Oroszország és Ukrajna között. Törökország magabiztos Svédország és Finnország NATO-tagsági felvétele ügyében. A török eljárás pontosan kiszámítható. Törökország például engedményeket érhet el a két országnál a kurdok kriminalizálásában, és követelheti a fegyverembargók feloldását.[4]
Figyelemre méltó, hogy a török támadások alig okoznakfelháborodást. És hogy a támadást milyen szorosan koordinálják Törökország, Irak és más államok uralkodói között. A jelenlegi "Claw Lock"[5](karmos zár) katonai műveletben a török hadsereg szorosan együttműködik a Kurdisztáni Demokrata Párttal (KDP). A KDP az észak-iraki Kurd Autonóm Régió (KRG) neoliberális-konzervatív kormánypártja. Nemcsak uralja a parlamentet, hanem szorosan kapcsolódik a török és transznacionális vállalatokhoz a korrupció és a nepotizmus rendszerén keresztül. Ez része annak a válasznak, hogy bizonyos kurd erők miért működnek együtt a megszálló törökországi állammal.
Az eszmék csatája Kurdisztánért
A háború frontvonalait Európában és Ausztriábanhelytelenül mint a törökök és kurdok közötti háborút mutatják be. Az ügy ennél bonyolultabb: a PKK gerillái megalakulásuk óta együtt harcolnak törökországi fegyveres baloldali szervezetekkel. Másrészt egyes kurd erők legalábbis megkönnyítik Törökország kampányát. Néhány nappal a legutóbbi támadási hullám kezdete előtt Masrour Barzani a (KDP: Kurd Demokrata Párt) elnöke és a KRG (The Kurdistan Regional Government,az észak-iraki Kurd Autonóm Régió (KRG) neoliberális-konzervatív kormánypártjának)vezetőjemeglátogatta Erdoğan rezsimvezetőt és a török hadsereg magas rangú tisztjeit Ankarában, hogy megvitassák a műveletet. Törökországnak sikerült magához kötnie a KDP-t a PKK elleni háborúban.[6]
A PKK az Erdoğan-rezsimmel és más közel-keleti rezsimekkel szembeni feminista és demokratikus ellenállás gerince. A kurdisztáni háború tehát nem a (nemzeti) identitásról szól. Két társadalmi rendszer áll egymással szemben: egy gazdag férfiak által vezetett autoriter és elnyomó rendszer, és egy olyan, amely megkérdőjelezi az összes uralmat, és feminista és radikális demokratikus struktúrákat épít. A második rendszer a PKK elképzelései mentén és 2012 óta Rojava-ban[8]/Északkelet-Szíriában bontakozik ki. Ez a Kurdisztáni Munkáspártot ismét az antidemokratikus erők figyelmének középpontjába helyezi, akik ellenségüknek tartják a PKK-t.
Foto: Mark Mühlhaus/attencione
Harc Rojaváért. „A török állam 1923-as megalakulása óta tagadja a kurd lakosság létezését Törökországban és a Közel-Keleten. Még ma is a török bel- és külpolitika célja, hogy megakadályozza a kurdok politikai hatalmát Törökországban és a térségben. A törökországi kurd területeken folyó háború és a szíriai-kurd autonóm terület, Rojava elleni török támadások Törökország politikájának része, amely a kurdok visszaszorítását célozza az egész régióban.”
Forrás: Rosa Luxemburg Stiftung Hamburg. https://hamburg.rosalux.de/
A jazidik[9] ellen végrehajtott népirtás
Az iraki központi kormány is egyre inkább konfliktusok részese a jelenlegi háborúban. Az elmúlt hetekben megszállta Shingal/Sinjar (Északnyugat-Irak) jazidi területeit. Az ott élő jazidi népet, akik kulturálisan, vallásilag és etnikailag különböznek a régió többi etnikai csoportjától, és többnyire kurdul beszélnek, szintén támogatja a PKK. 2014-ben az Iszlám Állam (IS) megszállta a területet, népirtást hajtott végre a jazidi lakosság ellen, és több ezer nőt rabszolgává tett.[10]A helyi biztonsági erők visszavonultak, és a lakosságot magukra hagyták[11], a PKK által kialakított folyosón keresztültudtaktízezrekelmenekülni. A népirtás óta a jazidik a PKK és a kurd szabadságmozgalom más erőinek segítségével hozták létre önkormányzatukat. Beleértve a saját védelmi struktúráikat is.
A falak politikája
2020-ban az iraki központi kormány és a KRG (az észak-iraki Kurd Autonóm Régió neoliberális-konzervatív kormánypártja) megállapodásukban követelték a jazidi önkormányzat megszüntetését és fegyvereinek átadását – ezt a követelés a jazidi erők nem teljesítették. Az önkormányzat elleni jelenlegi támadások célja, hogy ezt a megállapodást erőszakkal érvényesítsék.[12] Emellett a kormány több mint 200 kilométer hosszú falat épít Shingal és Rojava határán. Azon a határon, amelyen jazidik ezrei menekültek el az IS elől. A KDP-t és az iraki központi kormányt Törökország támogatja. Ki akarják kényszeríteni az önkormányzás csökkenését, hogy visszaszorítsák a PKK ideológiai és strukturális befolyását, és kiterjesszék saját hatalmukat.
A fal beton részei rugalmasak. A Lego kockákhoz hasonlóan összeszerelhetők és szétszerelhetők.
Törökország már falat is épített a szíriai-török határ mentén.[13] Ez képezi a frontvonalat a Rojava forradalom és a török rezsim között. Betonelemeik rugalmasak. A Lego kockákhoz hasonlóan ezeket fel lehet állítani és szét lehet szerelni, hogy szükség esetén tankokkal guruljanak át, és a határt apránként délre mozgassák.
https://www.infosperber.ch/wp-content/uploads/2018/06/MauerTuerkeiSyrien_Euronews.jpg
Török fal a török-szír határon © Euronews
Törökország a legnagyobb katonai keménységgel lép fel Irak-Kurdisztánban és Rojavában a demokratikus kurd erők ellen. A török Kurdisztánban ezt tömeges elnyomással teszi, például a Népi Demokratikus Párt (HDP) ellen.
Kurdisztán és a forradalmi ellenállás
Azok, akik képesek ellenállni a falak, a kiutasítás és a háború politikájának, részben forradalmi, baloldali szervezetek Törökországban.[14] A hatalmas korlátozások ellenére legalább néhány ezer fegyveres támogatójuk és összesen több százezer szimpatizánsuk van. Nagyobb mértékben a kurd szabadságmozgalom és az északkelet-szíriai önkormányzat erői. Mivel az YPG/YPJ[15] önvédelmi erői legyőzték az Iszlám Államot, ide tartoznak a szunnita arab és keresztény területek is.
Katonai szinten az ellenálló erők túlélésének garanciája a PKK. Jelentősen hozzájárult az önvédelmi struktúrák fejlesztéséhez Rojavában. És ez az egyetlen militáns erő Törökországban, amely nemcsak túlélte az 1980-as évek katonai puccsát, a Szovjetunió összeomlását és az Erdogan vezette AKP/MHP rezsim[16] felemelkedését, hanem képes volt az ellenállás új szigeteit is megteremteni.
A PKK-tilalom megszüntetéséért
Itt lépnek be a képbe a progresszív erők Európában és Ausztriában. Ausztria is kínál színpadot a harcoló erők számára. Török katonai stratégák és politikusok a PKK elleni háborúért kampányolnak a bécsi székhelyű Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül. És mivel a politikusok a közbeszédet hatalmi eszközként használják, az egyik agressziós háborút elítélik, de elhallgatják a másikat, amelyet saját táboruk folytat. Tehát rajtunk múlik, hogy felemeljük a hangunkat, és megállítsunk egy olyan háborút, amelyet Németország és a NATO támogatása nélkül nem lehetne megvívni, vagy legalábbis nem ilyen mértékben.
Arról is szólni kell, hogy megtörjük a kurd ellenállás kriminalizálását európai szinten. Beszélnünk kell a PKK betiltásáról és arról a követelésről, hogy helyezzék hatályon kívül a PKK betiltását. A török állam, az EU és a NATO a török hadsereg háborúját a terrorizmus elleni küzdelemként ábrázolja. Ezt azért tehetik meg, mert a PKK évek óta szerepel a különböző terrorlistákon szinte minden nyugati országban és uniós szinten is. Az európai bíróságok ezt már megkérdőjelezték. 2020 elején a belga legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a PKK nem terrorista szervezet, hanem fegyveres konfliktusban résztvevő fél[17]. 2018-ban az Európai Bíróság megállapította, hogy a PKK felvétele az uniós terrorlistára nem volt kellően indokolt[18]:
A Kurd Munkáspártot, a PKK-t tévesen vették fel az EU terrorlistájára. A vagyon befagyasztása nem volt kellőképpen indokolt. Ez volt az uniós bíróság ítélete. Az ítéletnek azonban nincs konkrét hatása.
Ezért ezen a ponton érdemes növelni a nyomást. Ezért indult el az "Justice for Kurds”[19] (Igazság a kurdokért) aláírási kampány. Az év végéig az európai kurd mozgalom több millió aláírást kíván benyújtani az Európai Bírósághoz a PKK újraértékelése érdekében. Ily módon világossá akarja tenni, hogy Európában is sokan vannak, akik állást foglalnak a háború ellen, egy felszabadított társadalom mellett.
Forrás: https://justiceforkurds.info/about-us/
Szerző: https://mosaik-blog.at/author/rise-up-4-rojava-wien/ 2022. május 19.
Bev. fotó: Levi Meir Clancy
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1]https://taz.de/Gefechte-in-Nordirak-und-in-Nordsyrien/!5849400/
[2]https://anfdeutsch.com/kurdistan/guerillaarzt-die-turkei-setzt-verbotene-chemiewaffen-ein-31940
[3]https://de.wikipedia.org/wiki/H%C3%AAz%C3%AAn_Parastina_GelA Népi Védelmi Erők (kurdul: Hêzên Parastina Gel, röviden HPG) a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveres szárnya, amelyet számos állam terrorszervezetnek minősít. Murat Karayılan 2013 óta a HPG parancsnoka.
[4]https://orf.at/stories/3266248/ Erdogan vétóval fenyegetődzik.
[5]https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Claw-LockA Claw-Lock hadművelet (törökül: Pençe-Kilit Operasyonu) a Török Fegyveres Erők folyamatban lévő katonai művelete Észak-Irakban. A hadművelet Duhok kormányzóságában zajlik a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen, a folyamatban lévő kurd–török konfliktus részeként.
[6]https://anfdeutsch.com/aktuelles/barzani-bei-erdogan-in-istanbul-31703
[7]https://de.wikipedia.org/wiki/Firatnews_AgencyA Firatnews Agency (kurd. Ajansa Nûçeyan a Firatê, röv. ANF) kurd hírügynökség. Nyolc nyelven (kurd, török, spanyol, német, angol, arab, orosz és perzsa) közöl híreket, és elsősorban a kurdokról és a Kurdisztáni Munkáspártról (PKK) tudósít.
[8]https://www.gew-hamburg.de/themen/aktionen-und-kampagnen/kampf-um-rojava-kampf-um-die-tuerkei
[9]https://de.wikipedia.org/wiki/JesidenA jazidik (kurmanji ئێزیدی Êzîdî), egy többnyire kurmandzsi nyelvet beszélő etnikai-vallási csoport, körülbelül egymillió taggal. Észak-Irakban, Észak-Szíriában és Törökország délkeleti részén található területeken élnek.
[10]https://www.arte.tv/de/videos/107048-000-A/irak-die-ueberlebenden-jesidinnen/
[11]https://www.derstandard.at/story/2000025619170/krieg-gegen-den-islamischen-staat-die-jesidische-tragoedie: „A jazidik azt mondták, hogy nemcsak az IS, hanem a helyi muszlim lakosság is megtámadta őket, és megerőszakolták feleségeiket. A mai napig nem teljesen világos, hogy Massoud Barzani kurd regionális kormánya miért hagyta magára a jazidokat.“
[12]https://www.derstandard.at/story/2000135500581/der-krieg-kehrt-nach-sinjar-zurueck
[13]https://www.wienerzeitung.at/nachrichten/politik/welt/2087149-Die-Tuerkei-mauert-sich-ein.html
[14]https://mosaik-blog.at/adm-akademie-demokratische-moderne-gruendung/„NINCS MÁS VÁLASZTÁSUNK”: ADM, AZ AKADÉMIA MINT MENEKÜLÉSI PONT A DEMOKRATIKUS MODERNITÁSHOZ
[15]https://de.wikipedia.org/wiki/VolksverteidigungseinheitenAz YPG-t a Kurd-Szíriai Demokratikus Unió Pártja (PYD) fegyveres szárnyának, gyakran a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai frakciójának tekintik. Annak ellenére, hogy szoros kapcsolatai vannak a PYD-vel és a PKK-val, az YPG vezetése kijelentette, hogy független, és nem tartozik a PKK-hoz.
[16]A Népi Szövetség(törökül Cumhur İttifakı) a 2018-as elnök- és parlamenti választásokra vonatkozó választási szövetség, amely 2018 februárja óta áll fenn a kormányzó, iszlám-konzervatív Adalet ve Kalkınma Partisi (AKP) és a akkori ellenzéki, jobboldali szélsőséges Milliyetçi Hareket Partisi (MHP)m között.
[17]https://www.oe24.at/welt/oberstes-gericht-in-belgien-pkk-keine-terrororganisation/415307676
[18]https://www.tagesschau.de/ausland/pkk-eu-gericht-101.html
[19]https://justiceforkurds.info/
