Nyomtatás

Már nem meglepő, hogy az elektronikai termékek ellátási láncai a korona óta leálltak. Az Ukrajna elleni orosz támadás következményei ma már gyakorlatilag minden szektort érintenek, és sok középvállalatban is egzisztenciális félelmet keltenek, mert nem lehetnek biztosak abban, hogy beszállítóik és azok beszállítói között nincs olyan cég, amelyet a Nyugat szankcionált.

Még egy orosz útlevéllel rendelkező részvényes is okozhat katasztrófát, ahogy az a 100 százalékban a Cargo Logic Holding Ltd. tulajdonában lévő, Frankfurt-Hahn-ban leláncolt Cargologicair UK teherszállító repülőgép példáján is látható, amely két orosz, Aleksey Isaykin és Sergey Shklyani[1] tulajdonában van.

Az övék a Volga-Dnepr Airlines is, amelynek székhelye Uljanovszkban, más bázisai pedig Krasznojarszkban és Lipcse/Halle városában találhatók. A cég az Antonov An-124-es, a világ legnagyobb szériában gyártott szállító repülőgépével történő szállításokra specializálódott. A légitársaság 2018 áprilisáig katonai felszerelést is szállított Lipcséből az EU és a NATO országok számára.

Szankciók és Oroszország piaci ereje

Amit a politikusok nyilvánvalóan nem vettek figyelembe a szankciók kiszabásakor, az az a tény, hogy a legtöbb termék előállítása nagymértékben a munkamegosztáson alapul, és hogy mára olyan magasan specializálódott beszállítók alakultak ki, akikhez nagyszámú tovább-feldolgozó szállít, akik maguk sem ismerik részletesen, hogy beszállítóik mely országokból vásárolnak.

Például mesterséges zafírra van szükség a LED-lámpák gyártásához, amelyek ma főleg egy orosz gyártótól[2] származnak, amely az elmúlt években kétévente megduplázta gyártási kapacitásait.

A gáz, az ásványolaj és a kőszén esetében ma már jól látható, hogy Oroszország mekkora piaci erőre tett szert Németországban a világpiacihoz képest verhetetlenül alacsony árakkal. A pellet esetében a kelet-európai beszállítóktól való függésre még nem figyeltek fel. A fenntarthatónak minősített alapanyagra azonban a faalapú anyag- és papírgyárak is igényt tartanak, és nemzetközileg is felvásárolják. Állítólag a Németországban elégetett mennyiségnek csak mintegy tíz százaléka származott orosz és fehérorosz forrásból.

A tíz százalék nem tűnik soknak. Azok a hatások, amelyek akkor jelentkeznek, ha a gyártókapacitások csak tíz százaléka kiesik, az elmúlt napokban az autóipari vezetékrendszerek kábelkötegei esetében is megmutatkoztak, amelyeket Ukrajnában gyárt a nürnbergi Leoni[3] beszállító. Az ott most kiesett produkciót valószínűleg ez év folyamán nem tudják majd kompenzálni.

A hiányzó chipektől[4] eltérően a kábelkötegeket a járműgyártás során kell beszerelni. Utólagos beszerelés nem lehetséges, ezért a járművek gyártása kábelköteg nélkül leállt.

A közepes méretű raklapgyártóknál hiányoznak a szögek

A raklapok elengedhetetlenek a gördülékeny és gyors logisztikához. Németországban leginkább a fából készült raklapokat használják, ami az elmúlt hónapokban jelentősen megdrágult, mert a kínai kereskedők nagy mennyiségű fát vásároltak fel és konténerben szállították Kínába, ezáltal a német erdőtulajdonosok lehetőséget kaptak arra, hogy megszabaduljanak a súlyos kéregbogár-fertőzés miatti rendkívüli fakivágás során kivágott fától.

Egy euróraklap ára 2019 óta állítólag 10 euróról jelenleg 25 euró körülire nőtt. A német raklapipart erősen a középvállalatok jellemzik, mintegy 180 gyártó működik, átlagosan 35 alkalmazottal [5]. Most újabb probléma merül fel az orosz acél elleni szankcióval kapcsolatban.

Németországban a raklapokat szinte kizárólag automatizált gyártósorokon gyártják. Egy euro-raklaphoz 78 szögre van szükség, és ezeket a szögeket túlnyomórészt kelet-európai gyártóktól vásárolták az EU-ban, de a gyártásukhoz felhasznált acél 90 százaléka Oroszországból származik. A felhasznált szögekhez olyan acélminőségek szükségesek, amelyeket eddig szinte kizárólag Oroszországból lehetett beszerezni, amit most máshonnan nem lehet gyorsan megrendelni. Mivel a német gyártógépek nem alakíthatók át más szögekre, hamarosan több millió raklap hiányozhat innen [6].

Ha most a Távol-Keletről szeretné beszerezni ezeket a szögeket, akkor azzal a problémával szembesülne, hogy ezen az útvonalon nem állnak rendelkezésre teherszállítási kapacitások. A német termelésből származó raklaphiány mellett az oroszországi, fehérorosz és ukrajnai raklapimport sem valósul meg. 2021-ben bő 10 millió raklapot importáltak onnan. Ez a teljes német raklapimport 14,5 százaléka volt.

Emellett tavaly 9,55 millió raklap érkezett Lengyelországból és a balti államokból, amelyek gyártói erősen függenek az orosz faimporttól. A hiányok összege körülbelül 20 millió raklap. Az EU-ban nincs más raklap beszerzési forrás, most valószínűleg minden európai országnak ugyanaz a szögellátási problémája van, mint Németországnak.

Az a tény, hogy az Oroszországból és Fehéroroszországból származó fűrészelt puhafa behozatalára immár szankciók vonatkoznak, nemcsak a raklapgyártást érinti, hanem a szállítódobozok és kábeldobok előállítását is. A német import 25 százaléka fafajtától függően tavaly Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból származott, ezen belül a csomagolás szempontjából fontos rétegelt lemez is.

A raklapokhoz és csomagolóanyagokhoz használt fűrészáru esetében a helyi vállalatok fontos balti beszállítóinak orosz és fehérorosz vállalatoktól való függése is negatív hatású. A balti államokba 2021-ben importált puhafa fűrészáru több mint 70 százaléka Oroszországból és Fehéroroszországból származott.

A kábeldobok hiánya hamarosan lelassíthatja a jelenleg országszerte térhódító száloptika terjeszkedését, mert az optikai szálakat üres csövekben fektetik le, amelyeket nagy dobokban szállítanak.

Hogy Németország mennyire függ a kelet-európai szállításoktól az infrastruktúra-bővítés terén, az abból is látszik, hogy az ukrajnai gyárból már nem szállíthatók ki azok a kapcsolók, amelyeket speciálisan a rendeltetésüknek megfelelően kell gyártani, és egy új európai pályázat kiírása nemcsak sok időt vesz igénybe, de felfelé is hajtja az árakat.

A Deutsche Bahn jelenleg azzal problémával küzd, hogy a kerekek tervezett cseréjéhez a kiválasztott ukrán gyártó már nem tudja szállítani a kerekeket[7].

A mindennapi áruk utánpótlásában is adódhatnak problémák

A csomagolóanyagokat, például amelyeket az élelmiszerekhez használnak, általában flexo-nyomtatással[8] nyomtatják. Nyilvánvaló, hogy a nyomdalemezekhez szükséges polimerből ma már több származik Oroszországból, mint amennyit a közvélemény ismer.

Ugyanez vonatkozik a festékkomponensekre és az oldószerekre is. Ezeknél a termékeknél az utánpótlás hiánya először jelentős áremelkedésben, majd szállítási kudarcokban fog megmutatkozni. A megszokott márkamenedzselés nem megy a megszokott csomagolás nélkül, és az eddig megszokott termékválaszték valószínűleg szűkülni fog.

Az élelmiszeriparnak jelenleg több mint elég problémája van az utánpótlással. Ha például a szűkös napraforgóolaj helyett repceolajat használnak, és emiatt módosul a receptúra, akkor ezt is fel kell tüntetni a csomagoláson az összetevők listáján[9] a hatályos jogszabályok szerint.

A bevallási kötelezettség alól most ideiglenes mentességet követel a szakma, mert ellenkező esetben csomagoló anyaghiány miatt késhetnek a szállítások, és az élelmiszer-kereskedelemben időnként üresek maradnának a polcok.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

 Forrás: https://www.heise.de/tp/features/Geht-Deutschland-der-Nachschub-aus-6667890.html

[1] https://www.t-online.de/region/frankfurt-am-main/news/id_91975612/russischer-jumbojet-in-frankfurt-diese-oligarchen-stecken-dahinter.html

[2] https://www.heise.de/tp/features/Wenn-Lieferketten-unerwartet-reissen-6549293.html

[3] https://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/unternehmen/leoni-fabriken-in-ukraine-produktion-unter-dramatischen-bedingungen-17902635.html

[4] https://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/chip-krise-elementare-teilchen-a-098d8611-0002-0001-0000-000178874264

[5] https://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/paletten-naegel-werden-knapp-hersteller-warnen-vor-produktionsstopp-a-80d2a871-9239-4a90-8f39-af8a7cd5e3ff

[6] https://www.hpe.de/presse.html#!/blog/posts/Akuter-Mangel-an-Nageln-aus-russischem-Stahl-Palettenindustrie-befurchtet-Stillstand-von-Produktionen/134

[7] https://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/ukraine-krieg-deutsche-bahn-von-lieferproblemen-betroffen-a-fd27f64c-2aaf-41cb-b060-936497e88c8b

[8] https://litalba.ru/de/manual/izgotovlenie-fotopolimernyh-fleksografskih-form-etalon-formy-analogovaya/

[9] https://www.manager-magazin.de/unternehmen/handel/stockende-lieferketten-suesswarenindustrie-schlaegt-alarm-wegen-ukraine-krieg-a-ecc315c1-1637-4de6-bdae-5962947a4672

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Christoph Jehle 2022-04-13  heise.de