(Forrás: https://www.heise.de/tp/features/Der-Ukraine-Krieg-als-Menetekel-6594057.html?seite=all
Szerző: Matthias Becker, 2022. március 21.)
Klíma, háború, migráció – korunk válságai összeolvadnak. Okai és következményei a szó szoros értelmében átívelik a világot. A nemzeti önfenntartás és szuverenitás illuzórikus a globális válságokkal szemben. Csak akkor van esélyünk, ha felismerjük, hogy mi az, ami az úgynevezett normalitáshoz való visszatérést gátolja.
Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk az éhínség rohamát és a világ élelmezési rendszerének összeomlását.
António Guterres, az ENSZ főtitkára drasztikusan figyelmeztet az ukrajnai háború globális hatásaira[1]. Nem túloz. A világ jövő ősszel az éhségválság felé tart, amely szakértők szerint 100 millió vagy több embert érinthet. Hansjörg Küster, a hannoveri Leibniz Egyetem növényökológiai professzora akár egymilliárd ember éhezéséről is beszél[2].
Az oroszországi és ukrajnai termőterületek a világ magtárának számítanak. A globális búzaexport körülbelül egyharmada ebből a régióból származik. Ukrajna központi szerepet játszik más mezőgazdasági áruk esetében is, ahogy a németországi szerkesztői hálózat jelentése kifejti[3]:
Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, Ausztrália után a második legnagyobb rozstermelő a világpiacon. Ukrajna az 5. búzaexportőr, és 3. a kukorica és a repce exportjában.
Most lenne a tavaszi vetés ideje, de a mezőgazdasági dolgozók elmenekültek vagy besorozták őket katonának. Ráadásul kevés az üzemanyag, és a terepmunka a vitatott területeken túl veszélyes. Március közepén Oroszország a szankciókra reagálva korlátozta a gabonaexportot, hogy megfékezze az élelmiszerárak emelkedését az országban.
Világszerte tüntetések Oroszország bevonulása miatt Ukrajnába
Washington, D.C. Március 6. Kép: Frypie / CC-BY-SA-4.0
A piacok már a nyár végétől hiányra számítanak. A háború február 24-i kezdete óta a fontos mezőgazdasági termékek árai megduplázódtak. Egy tonna búza ára többször átlépte a 400 eurós határt, miközben ez az ár 2021 őszén még 170 és 190 euró között volt.
Ugyanakkor a háború, a szankciók, az általános bizonytalanság és a spekuláció drágítja az energiát. Ezt a mezőgazdaság is megsínyli, hiszen a termelői kiadások jelentős részét a gázolaj, a műtrágya és a növényvédő szerek teszik ki.
A műtrágya és a kártevőirtás költségei szorosan összefüggenek az olaj- és gázárakkal. Különösen az ásványi műtrágyák előállítása energiaigényes, mert az jellemzően földgázzal történik. Üzemanyag, műtrágya, élelmiszer – az iparosodott mezőgazdaságban ezek elválaszthatatlanul összefonódnak.
A megemelkedett földgázárak miatt a Yara és a Borealis[4] európai cégek bejelentették, hogy csökkentik kitermelésüket. Oroszország eddig is jelentős műtrágyaexportőr[5] volt, a szállításokat egyelőre felfüggesztik. A háború kezdete óta 100 kilogramm műtrágya ára 23 euróról 80 euróra emelkedett – számolnak be erről a német gazdák.
A terméskiesés nemcsak azokat az országokat érinti, ahova eddig közvetlenül szállítottak a harcoló felek. A mezőgazdasági árukkal globálisan kereskednek, és a világpiacon egységes ár érvényesül. A világ élelmiszerellátása az orosz és az ukrán exporttól függ, a nagy régiók már nem tudják maguk ellátni a lakosságot. Amikor az orosz tankok Kijev felé gurulnak, és a mezők parlagon hevernek, a világ másik felén élő szegényeknek meg kell húzniuk a nadrágszíjat.
Az infláció az általános élelmiszerárakat is befolyásolja, mivel a kukorica, a búza, a szójabab és más olajos magvak képezik a legtöbb élelmiszer alapját. Martin Banse[6], a Johann Heinrich von Thünen Intézet Piacelemző Intézetének igazgatója és a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem szakértője kifejti:
Ezek a termékek nemcsak élelmiszerek, például kenyér, növényi olajok, hanem állati takarmányok alapjául is szolgálnak. A gabona és az olajos magvak jelentősen emelkedő ára az állattenyésztés költségeit is megnöveli.
Ezért minden valószínűség szerint a tej, a tejtermékek, a csokoládé, a sör és a hús ára világszerte és Németországban is tovább fog emelkedni.
Ukrajna háború: A válság a válság előtt
Martin Banse szerint a globális élelmiszertermelés már az ukrajnai háború előtt is növekvő problémákkal küzdött:
A piaci helyzet, különösen a búza esetében, már a háború kitörése előtt is feszült volt az alacsony készletek és a magas árak miatt. Ezért reagál a piac most ezekkel az extrém áremelkedésekkel.
Az évfordulón a gabona, az olajos magvak és egyéb élelmiszerek árai az elmúlt 20 év legmagasabb szintjét érték el. Az agrárközgazdász az okokat a növekvő világpiaci keresletben, valamint a magas energia-, szállítás- és műtrágyaköltségben látja. Sebastian Hess, a Hohenheimi Egyetem Agrárpolitikai és Agrárpiaci Intézetének munkatársa hasonló állásponton van.
A globális mezőgazdasági piacokat mindenesetre több hónapja a viszonylagos nyersanyaghiány és az árak emelkedése jellemzi.
Az Ukrajna elleni támadással az orosz rezsim olajat önt a tűzre. De mik az energia- és agrárpiaci árak emelkedésének okai? A Covid-19 világjárvány 2020 óta korlátozza a mezőgazdasági termelést és késlelteti a szállításokat. A fejlődés azonban túlmutat a kínálat és a kereslet közötti átmeneti egyensúlyhiányon.
Az ökológiai válság az egyik ármozgató tényező, mivel a növekvő aszályok, a változó csapadékviszonyok, a heves esőzések és a viharok csökkentik a mezőgazdasági hozamokat. 2021-ben a szélsőséges időjárási viszonyok számos régióban rossz terméshez vezettek.
Az éghajlatváltozás is hozzájárul az energia- és ipari nyersanyagárak emelkedéséhez. Kínában 2021 tavaszán tapasztalt súlyos szárazság miatt sok vízi erőműnek csökkentenie kellett termelését. Ráadásul a nyári szokatlan hőhullám megnövelte a légkondicionálás villamosenergia-igényét. Az ebből eredő kínai áramhiány megnövelte a szén és a földgáz iránti keresletet a világpiacon, és megemelte az árakat. Végül a gyakoribb időjárási szélsőségek befolyásolják a szállítási költségeket is. Mindez korlátozza a mezőgazdasági ágazat termelékenységét, amely tendencia a jövőben csak növekedni fog.
Az alapvető élelmiszerek és az energia magasabb ára a munkaerőköltségeket is befolyásolja, az emelkedő költségek pedig hátráltatják az általános gazdasági növekedést. A fokozódó vízhiány egyébként az úgynevezett chiphiányt is súlyosbítja.
A tajvani monszun 2021-es elmaradása miatt a kormány kénytelen volt adagolni a vizet, beleértve a félvezetőipart is, amely nagy mennyiségben igényel vizet. A tajvani termelés a globális félvezetőpiac mintegy kétharmadát fedi le. Röviden, az ökológiai megrázkódtatások is hozzájárulnak az ellátási lánc válságához.
A világ lázadások hullámával néz szembe?
Az alultápláltak száma több évtizedes csökkenés után 2015 óta ismét emelkedik. 2021-ben az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja szerint 957 millió embernek nem volt elegendő ennivalója. Az energia- és élelmiszerárak közelgő emelkedése különösen a legszegényebb embereket és országokat fogja érinteni, hiszen bevételük nagyobb részét ezek megvásárlására kell fordítaniuk.
Az emelkedő búzaárak idegessé teszik a kommentelőket.
A jelenlegi piaci reakciók a 400 dollár feletti búza tonnánkénti árával egy olyan felfelé ívelő spirált jeleznek, amely magasabb, mint az "élelmiszerár-válság" idejében.
Ezt mondja Martin Banse. Amikor az élelmiszerárak 2007-ben és 2008-ban megugrottak, az ebből fakadó elégedetlenség nagyban hozzájárult az arab tavasz felkeléseihez, amelyek gyorsan megdöntötték a stabilnak tűnő rendszereket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.
Ugyanez a dinamika fog beindulni, amikor nyáron vagy ősszel sokak számára megfizethetetlen lesz a kenyér és a gázolaj? A Közel-Kelet, Afrika és Ázsia számos országában az alapélelmiszerek és az üzemanyagok jelentős állami támogatásban részesülnek, így az árak egy bizonyos küszöb alatt maradnak.
Az uralkodók mindig is tudták, hogy ha a kenyér ára emelkedik, fennáll a bukás veszélye. A globális déli államok pénzügyi lehetőségei azonban korlátozottak e támogatás finanszírozására, már csak azért is, mert a pénzügyi piacokon csak korlátozottan tudnak hitelhez jutni. A kamatemelés egyébként is sokukat fizetésképtelenné teheti.
Ennek ellenére mindent megtesznek a drágulás csillapításáért, de tiltakozásokra és zavargásokra kell számítani, különösen a városi centrumokkal rendelkező dél-amerikai, ázsiai és afrikai válságrégiókban. A polgárháborúk, az államközi konfliktusok és a tömeges elvándorlás ismét fokozódhat, akárcsak az arab tavasz kudarca után.
Multilateralizmus[7]? Tönkrement!
A 2008-as élelmiszerár-válság idején számos kormány exporttilalmat rendelt el, és kétoldalú megállapodások megkötésére törekedett a termelő országokkal, hogy kedvezményes ellátásban részesüljenek. A gabona felhalmozásával azonban máshol növelték a hiányt. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) attól tart, hogy ez idén is megtörténhet. Arra kéri a kormányokat, hogy tartsák nyitva a piacokat:
Az exportkorlátozásokat különösen el kell kerülni; mert súlyosbítják az áringadozásokat, korlátozzák a világpiac tompító hatását és középtávon negatív következményekkel járnak. A piaci átláthatóságot és a politikai párbeszédet fokozni kell. Mindkettő kulcsszerepet játszik, amikor a mezőgazdasági piacok a bizonytalanságtól szenvednek.
A figyelmeztetés valószínűleg süket fülekre talál, a kormányok valószínűleg ismét készleteket halmoznak fel és betiltják az exportot.
Mindenesetre ezt a minta figyelhető meg az arab tavasz óta minden nemzetközi válságban. A Covid-19 első hulláma idején még az Európai Unió tagállamai is egymás elől vásároltak fel a gyógyszereket és lélegeztető gépeket, és lezárták határaikat. Röviddel ezután meghiúsult a vakcinák hatékony globális terjesztése a nemzeti manőverek és a gyártókkal kötött egyéni különszerződések miatt.
Kína, Oroszország és az USA szabotáltak az összehangolt cselekvést a WHO Covax programja keretében, és e helyett kétoldalú oltási diplomáciát folytattak, hogy a baráti nemzeteket és partnereket magukhoz kössék.
Az úgynevezett nemzetközi közösség ma már rendszeresen megbukik, amikor állóképességi teszteknek van kitéve.
A „multilateralizmus” két különböző dolgot jelent – egyrészt az összes kereskedelmi partner egyenlő bánásmódját (a legnagyobb kedvezmény elve alapján), másrészt a nemzetközi problémák integrált megközelítését. Jelenleg mindkettő mély válságban van. Aligha képzelhető el, hogy egyáltalán létrejöhessen a kölcsönös előny, mert a legfőbb érdek most az, hogy a versenytársnak ártsanak.
A nagy- és középhatalmak között kiéleződő geopolitikai viták megakadályozzák a válságok irányítását és megoldását, legyen szó világjárványról, migrációról, éhezésről vagy klímaváltozásról – ugyanis mindezt csak globálisan és együttműködve lehet megoldani. Bár következményeik egyre szembeötlőbbek, és egyetlen nemzet sem kerülheti el őket teljesen, mégis azt remélik, hogy a katasztrófák a "stratégiai ellenfeleiket" jobban érintik, mint önmagát.
Az ukrajnai háború ugyanakkor megmutatja, hogy milyen nagy a kölcsönös függés egymástól. A „transzatlantiak” azon kísérlete, hogy minden szinten elszakadjanak Oroszországtól, heves megrázkódtatásokhoz vezet. A német exportipar az orosz piac összeomlását még elviseli, de nehezebb lesz ez az energiaköltségek piacán.
Néhány fontos értékesítési lánc is érintett. Például a chiphiány valószínűleg tovább fog romlani, mert csökken az orosz alumínium- és palládium exportja.
A háború, a migráció és a klímaváltozás okai összefonódnak, egyszerre ökológiaiak, másrészt gazdaságiak és politikaiak. Úgy tűnik azonban, hogy az úgynevezett világközösség nincs abban a helyzetben, hogy küzdjön az okok ellen.
Az Európai Tanács a német multilateralizmus-politika fontos pillére
Felirat: Együtt ERŐSEBBEK vagyunk a globális fenyegetésekkel szemben
(Forrás: https://www.degruyter.com/document/doi/10.1515/sirius-2020-3003/html , 2020. június 5.)
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1] https://news.un.org/en/story/2022/03/1113882
[2] https://www.faz.net/aktuell/feuilleton/debatten/weizen-aus-der-ukraine-ohne-das-getreide-droht-eine-hungersnot-17876452.html Az ukrajnai gabona nélkül a világot éhség fenyegeti
[3] https://www.rnd.de/politik/warum-bangladesch-hungert-wenn-in-der-ukraine-krieg-ist-UNSGRMEAFRGQTJECBD36DCFGHA.html Az okok, amiért Bangladesh-ben éheznek, ha Ukrajnában háború van
[4] https://de.wikipedia.org/wiki/Borealis_AG A bécsi székhelyű Borealis AG osztrák műanyaggyártó; Európa második legnagyobb poliolefingyártójaként a petrolkémia piacvezetői közé tartozik.
[5] https://www.heise.de/tp/features/Preisexplosion-bei-Duengemitteln-eine-Chance-fuer-die-Agrarwende-6548738.html
[6] https://www.thuenen.de/de/ma/personal/institutsleitung/dir-u-prof-pd-dr-martin-banse/
[7] https://de.wikipedia.org/wiki/Multilateralismus A multilateralizmus több állam együttműködését jelenti a határokon átnyúló politikai, társadalmi vagy technikai problémák megoldásában. Az Egyesült Nemzetek békefenntartó erői is általában multilaterálisak.
