Nyomtatás

25 millió európai dolgozik úgy teljes munkaidőben, hogy a szegénységi küszöb alatt él. A bérleti díj és a fix költségek levonása után nem marad annyi a béréből, hogy tisztességesen megélhessen. Egy baleset, egy betegség vagy egy váratlan számla egzisztenciális fenyegetéssé válik. A koronajárvány súlyosbítja ezt az egyenlőtlenséget. A 25 millió munkavállaló fele Németországban (6,8 millió), Spanyolországban (4,1) és Lengyelországban (4,0 millió) található. A minimálbér emelése ezt a 25 millió embert emelné ki a szegénységből.

SZINTE MINDEN EU-ORSZÁGBAN TÚL ALACSONY A MINIMÁLBÉR

A 27 EU-tagország közül 21-ben van minimálbér: "A többségben azonban ez túl alacsony az átlagos fizetésekhez és a megélhetési költségekhez képest" - állítja az Európai Bizottság. Túl alacsony ahhoz, hogy megfelelően meg lehessen élni belőle. A minimálbér Luxemburgban a legmagasabb, óránként 12,73 euró, Bulgáriában a legalacsonyabb: óránként 2 euró. Az EU-országok csaknem felében az órabér kevesebb, mint 5 euró.

Törvényes nemzeti minimálbér (óránként, euróban, 2021. szeptember)

Függőleges tengely: EU tagországok

Vízszintes tengely: minimálbér/óra

Piros: 9 eurónál magasabb minimálbér

Zöld: 5-6 euro közötti minimálbér

Kék: 5 euró alatti minimálbér

 

Megjegyzés: A nemzeti valuták euro-ra történö átszámítása a 2021-as árfolyam szerint törént.- Forrás: WSI Minimum Wage Datebase (WS 2021).

Bulgária rendelkezik a alacsonyabb minimálbérrel az EU-ban: 2,00 Euro/óra. (Foto:ETUI Benchmark Working Europe 2021)

A mindenkori minimálbér abszolút összege azonban viszonylag keveset mond a munkavállaló anyagi helyzetéről. Az EU Bizottsága ezért olyan kötelező bérelosztási mércét szorgalmaz, amely meghatározza a mindenkori minimálbér szintjét.

A "KETTŐS TISZTESSÉGI KÜSZÖB": A MINIMÁLBÉRNEKNEK AZ ÁTLAGJÖVEDELEM 50%-ANAK ÉS A MÉDIÁNJÖVEDELEM 60%-ANAK KELL LENNIE

Az úgynevezett "kettős tisztességi küszöb" nemzetközi viszonyítási alap az ésszerű minimálbér megállapításánál. Eszerint a minimálbér az átlagbér 50%-a és a mediánbér 60%-a kell hogy legyen. Magyarázatként: a mediánjövedelem a társadalom fizetését két félre osztja. A medián a határérték a felső 50% és az alsó 50% között.

2020-ban egyetlen uniós ország sem érte el ezt a „kettős tisztességi küszöböt”. "Éppen ellenkezőleg, a jelenlegi minimálbérek az EU-országok túlnyomó többségében jóval a tisztességes küszöb kétszerese alatt vannak" - mondja Torsten Müller, a benchmarking tanulmány egyik szerzője.

A MAGASABB MINIMÁLBÉR CSÖKKENTI A NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEKET

A megfelelő minimálbér javítja az általános bérstruktúrát, mert befolyásolja a többi bércsoport alakulását. Mivel továbbra is több nő, mint férfi, több migráns, mint helyi lakos, és több fiatal, mint idős dolgozik az alacsony bérű szektorokban, a magasabb minimálbér is hozzájárul az általános egyenlőséghez és a társadalmi méltányossághoz. A „tisztességi küszöb dupláját” elérő minimálbér hirtelen 25 millió ember életét javítaná. Csak Görögországban 19%-kal, Romániában 25%-kal, Lengyelországban pedig 12%-kal csökkenne a nemek közötti bérszakadék.

 

A nemek közötti bérszakadék csökken, amennyiben a törvényes minimálbért megemelnék

   

Görögországban a minimálbér emelése a nemek közötti egyenlőtlen bérezést 19 %-al csökkentené.  (Foto: ETUI Benchmark Working Europe 2021)

Megjegyzés: Százalékos különbség a nők és férfiak mediánbérei között. A mediánbér 60%-a és az átlagbér 50%-a (minden esetben a legnagyobb érték)

AZ EU-BAN TÖBB KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS KELL

Az olyan országokban, mint Portugália, Bulgária és Románia, az átlag- és mediánjövedelem általában túl alacsony. A minimálbér ehhez való igazítása ott nem elegendő. Ezért fontos az általános európai bérstruktúra[2] megváltoztatása. Ehhez kollektív szerződésekre vagy bérmegállapodásokra van szükség. Ezek erősítik a munkavállalók pozícióját, csökkentik a bérek egyenlőtlenségét és ellensúlyozzák az alacsony bérű ágazatokat.[3]

"A magas kollektív szerződési lefedettséggel rendelkező országokban általában sokkal alacsonyabbak a bérek egyenlőtlenségei és kevesebb az alacsony bérű szektor."

Erre a következtetésre jutottak Torsten Müller, Kurt Vandaele és Wouter Zwysen, a Benchmarking Working Europe 2021 tanulmány szerzői. A 27 EU-tagország közül 16-ban a kollektív szerződések lefedettsége nem éri el az EU Bizottsága által előírt 70%-ot. Másrészt az olyan országok, mint Ausztria és Olaszország példaképek. Ausztriában például a Kereskedelmi Kamara által aláírt összes kollektív szerződés az érintett ágazatok teljes egészére vonatkozik, vagyis a kollektív szerződési lefedettség igen magas.

A KORONA PANDÉMIA TOVÁBBI NÖVELI AZ EGYENLŐTLENSÉGET EURÓPÁBAN

„Szinte klisévé vált azt állítani, hogy a Covid-19 világjárvány súlyosbította a meglévő egyenlőtlenségeket, miközben újakat teremtett.” Philippe Pochet, Luca Visentini és Nicola Countouris, az Európai Szakszervezeti Intézetek (ETUI) Benchmark Working Europe tanulmányának szerzői.).

A nőket, a fiatalokat és a migránsokat érinti leginkább a világjárvány. Egyre többen dolgoznak prekárius ágazatokban, ahol bizonytalanok a munkakörülmények és rossz a munkahelyi biztonság. Legtöbbször ezek az emberek veszítik el először a munkájukat. Választhatnak az állásuk elvesztése vagy az egészségügyi kockázatok között. Sok jobb képzettségű munkavállalóval ellentétben ők nem dolgozhatnak otthonról.

AZ EGYENLŐTLENSÉG A NEOLIBERÁLIS GAZDASÁGI MODELL EREDMÉNYE

A koronajárvány felerősíti a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, de nem ez az egyetlen oka. "Az egyenlőtlenség annak a gazdasági modellnek az eredménye, amely az elmúlt három évtizedben egyre kevesebb vagyont osztott szét a társadalom alsó részén, miközben egyre többet halmozott fel a társadalom tetején" - áll az ETUI tanulmányában. A vagyon, a hatalom és a részvétel egyenlőtlen eloszlása strukturális probléma.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

 

[1] https://www.etui.org/publications/benchmarking-working-europe-2021

[2] https://kontrast.at/gruende-fuer-unterschiedliche-loehne-in-europa/         

[3] https://www.destatis.de/Europa/DE/Thema/Bevoelkerung-Arbeit-Soziales/Arbeitsmarkt/Qualitaet-der-Arbeit/_dimension-2/niedriglohnquote.html   

 

(Vajon mennyire lehet hinni a piacgazdasàg feltétlen híve, az EB hirtelenjött szociális érzékének? Az EU "dolgozói szegénység elleni küzdelmének" eddigi eredménye annyi volt, hogy azok méginkábbi elszegényedtek .. - Balmix szerk.)      

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Ingo Geiger 2022-03-17  Kontrast.at