Nyomtatás

Szerző: Patricia Huber, 2022. március 11.

Forrás: https://kontrast.at/praesident-gabriel-boric-chile/         

Gabriel Boric, Chile új elnöke

Gabriel Boric négyéves mandátuma chilei elnökként március 11-én kezdődik. A 36 éves férfi nemcsak az ország történetének legfiatalabb elnöke, de ő kapta a legtöbb szavazatot is. Célja: Eltávolodni a tekintélyelvű politikától – a lakosság felhatalmazása felé. Ráadásul meg akarja adóztatni a gazdagokat és a konszerneket, több pénzt akar fordítani az iskolákra, az egészségügyi rendszerre, valamint magasabb béreket és nyugdíjakat kíván elérni. "Feminista kormánya" 14 nőből és 10 férfiból áll, és ez lehet az utolsó kormány a "Pinochet-alkotmány" értelmében, és egyúttal a demokratikus átalakulás kezdete.

„Olyan elnök akarok lenni, akinek kevesebb hatalma van mandátuma végén, mint elején” – hangsúlyozta Gabriel Boric a 2021. decemberi választási győzelem napján. A 36 éves chilei leendő elnök elhatárolja magát a jobboldal tekintélyelvű kormányzási stílusától, és hangsúlyozza demokratikus követeléseit: nem hatalmas elnök akar lenni, hanem olyan, aki felhatalmazza a lakosságot. Erre Boric több szavazatot kapott, mint Chile történelmében bármely más elnökjelölt.

Boric lesz Chile történetének legfiatalabb elnöke. Sikerült olyan embereket mozgósítania Chilében, akik kirekesztettnek érezték magukat a politikából, és évtizedek óta nem szavaztak. 2019-ben diákként részt vett a chilei társadalmi egyenlőtlenség elleni jelentős tüntetéseken. Most a sokmilliárdos Sebastián Piñera-t váltja Chile elnöki posztján. Hivatalba lépésekor a szimbólumokat is fontosnak tartotta: a hatóságok biztonsági aggályai miatt nem maradhatott kis belvárosi lakásában, de nem akart bemenni elődei elszigetelt villanegyedeibe sem. Az új elnöki villa ma egy korábbi gyárnegyedben található. 24 fős kormánycsapata 10 férfiból és 14 nőből áll. Az állam-, a védelmi és a belügyminisztérium élén nők állnak majd – Maya Fernández, Salvador Allende unokája veszi át a védelmi tárcát. Legalább hat minisztériumot párt független személyek irányítanak, köztük Alexandra Benado sportminiszter, aki labdarúgó és elismert LGBTIQ-aktivista[1]. A pénzügyminiszter a chilei jegybank korábbi elnöke, Mario Marcel, akinek kinevezése a gazdaság „megnyugtatását” hivatott szolgálni.

Forrás: https://twitter.com/subelaradio/status/1484553101671604225/photo/1


GABRIEL BORIC A CHILEI TRUMP ELLEN

Boric ellenfele az elnökválasztáson José Antonio Kast volt, afféle chilei Donald Trump. A jobboldali populista megvédte a Pinochet-diktatúrát, tovább akarta csökkenteni a vagyon és a vállalati nyereség adóit, és el akarta adni a közvagyon utolsó maradványait is (főleg a rézbányákat, amelyek bevétele jelenleg 11%-kal járul hozzá Chile állami költségvetéséhez). Ennek érdekében Kast kampányt vezetett a homoszexuálisok és a migránsok ellen, és megkérdőjelezte a nők alapvető jogait, például az abortusz lehetőségét vagy a hajadon nők szociális segélyét[2].

Boric teljesen ellentétes programmal[3] indult, és a szavazatok 56 százalékával, a 19 millió lakosú ország történetének legtöbb szavazatával megnyerte a második fordulót:

Magasabb adókat akar a konszernek és a gazdagok számára, újjá akarja építeni az állami egészségügyi rendszert, és a magánnyugdíjrendszert állami nyugdíjakkal akarja helyettesíteni. Szociáldemokrata projekttel akarja lezárni a neoliberális Pinochet-diktatúra központi építőköveit. Emellett szeretné biztosítani a rézgyárak bővítését és környezetkárosító hatásuk csökkentését, valamint több pénzt az állami iskoláknak és egyetemeknek.

Chile sokan szenvedett Piñera elnök neoliberális politikája miatt. A privatizált egészségügyet és oktatást már a lakosság jelentős többsége nem engedhette meg magának. Az országban élők fele kevesebb, mint 500 eurót keres havonta [4], pedig az élelmiszerárak a szupermarketekben hasonlóak az európai árakhoz.

Az elmúlt években hatalmas társadalmi tiltakozások zajlottak, amelyekben Boric is részese volt. Boric-nak jelenleg nincs többsége[5] a Nemzeti Kongresszusban programja megvalósításához. Boric elnök választási szövetsége (Apruebo Dignidad) csak a kongresszusi képviselők 23,8 százalékát teszi ki. Parlamenti együttműködés lehetséges a balközép Nuevo Pacto Social választási szövetséggel, a Dignidad Ahora-val és a Partido Ecologista Verda-vel. Ezzel ugyan a kormány abszolút többséget kapna az alsóházban, de ez az együttmüködés kissé törékeny. A szenátusban Boric és szövetségei gyengébbek. Boric a szenátusban mindössze öt mandátummal rendelkezik, és még a Nuevo Pacto Social-al együtt sincs abszolút többsége. A szenátusban a jobboldali konzervatív tábor a helyek 50 százalékát birtokolja.

Az, hogy Boric kormánya mennyit tud teljesíteni a követelések listájából, nagyban függ a képviselőkre nehezedő nyilvános nyomástól.

„Beszélünk a lakossághoz, a társadalmi mozgalmakhoz, ahonnan származunk. A politika nem csak a Kongresszusban születik” – mondta a Die Zeit-nek[6] Camila Vallejo, aki a 2011-es diáktüntetések kulcsfigurája volt, jelenleg pedig a kormány szóvivője.

„LEGYŐZTÜK A FASIZMUST”: ÚJ ALKOTMÁNY A PINOCHET ALKOTMÁNY MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

Mindenesetre Boric győzelmét Chilében úgy üdvözölték, mint a Pinochetismo felett aratott végleges győzelmet. Chileiek százezrei ünnepelték spontán módon az utcákon a választás eredményét, és azt kiabálták: "Legyőztük a fasizmust". A szemben álló jelölt, Kast a Pinochet-diktatúrát védte, és a választási kampány során lekicsinyelte a diktatúra idején elkövetett emberi jogi jogsértéseket. Felszólalt Chile új alkotmánya ellen is, amelynek végre fel kell váltania a Pinochet alkotmányt.

      (A kölykök forradalma)

Forrás: https://www.zeit.de/2022/11/gabriel-boric-chile-praesidentschaft

Miután 2019-ben hatalmas tiltakozások törtek ki Chilében az ország társadalmi helyzete ellen, a lakosság 80 százaléka megszavazta az új alkotmány megalkotását, amelyet Chile történetében először demokratikusan megválasztott közgyűlés fog meghozni. Annak ellenére, hogy a tiltakozó mozgalom radikálisabb csoportjai kezdetben attól tartottak, hogy a konzervatívok irányítják majd a konvent (alkotmányozó gyűlés) választását, a politikai baloldal diadalmaskodott – a jobboldal vereséget szenvedett. 2021 májusában az alkotmányos konvent[7] megkezdte az új alkotmány kidolgozását. Mivel az egyezményben 2019-től a társadalmi tiltakozó mozgalom képviselői is részt vesznek, Kast „antiszociális felkelésnek” nevezte azt.

Boric – Kast-al ellentétben – a neoliberális diktátor, Augusto Pinochet hagyatékának akar végleg véget vetni, ahogy a Guardian[8] írja. Boric is támogatja az új chilei alkotmány kidolgozását. „Ha 2022-ben a lakosság elfogadja, akkor végre eltemetik a Pinochet-diktatúra örökségét” – írja Sophia Boddenberg a taz-ban[9].

A SZOCIÁLDEMOKRATÁK GYŐZTESEI A LATIN- ÉS DÉL-AMERIKAI VÁLASZTÁSOKON

Nem Chile az egyetlen ország, ahol baloldali és szociáldemokrata jelöltek nyertek a közelmúltban a választásokat. Peruban a baloldali Pedro Castillo nyert a nyáron egy jobboldali populista ellen. Bolíviában Lula bizalmasa, Luis Arce, Hondurasban pedig a baloldali ellenzék jelöltje, Xiomara Castro nyert. Argentína és Mexikó kormánya is nagyrészt a szociáldemokraták közé tartozik. A brazil jobboldali populista Bolsonaro elnökre viszont nagy nyomás nehezedik, baloldali kihívóját, Lula da Silvát pedig valószínűleg újraválasztják.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

 

[1] Az LGBTIQ kifejezés a leszbikus, meleg (meleg), biszexuális, transzszexuális, interszex és queer kifejezés rövidítése. Ez egy olyan közösség önmeghatározása, amelynek közös jellemzője, hogy nem alkalmazkodik a heteronormativitáshoz.

[2] https://taz.de/Chile-hat-die-Wahl/!5818069/      

[3] https://boricpresidente.cl/propuestas/  

[4] https://www.zeit.de/2022/11/gabriel-boric-chile-praesidentschaft

[5] https://twitter.com/L_Oberndorfer/status/1472864468413657094?s=20

[6] https://www.zeit.de/2022/11/gabriel-boric-chile-praesidentschaft?utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com

[7] https://kontrast.at/chile-wahlen-2021/  

[8] https://www.theguardian.com/world/2021/dec/20/who-is-gabriel-boric-the-radical-student-leader-who-will-be-chiles-next-president?CMP=Share_iOSApp_Other

[9] https://www.zeit.de/2022/11/gabriel-boric-chile-praesidentschaft?utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com         

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Patricia Huber 2022-03-17  Kontrast.at