BALMIX - Ukrán-háború: Ilyen baloldali álláspontokra van most szükségünk (Ausztria)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja mindannyiunkat megdöbbentett. Ismét több százezer embernek kell menekülnie az imperialista háború bombái elől. És mintha ez nem lenne elég rossz, a politikusok és a kommentátorok erősítik az eszkalációt. 1989 óta most először tűnik lehetségesnek katonai összecsapás az atomhatalmak között. A jelenlegi követelések egy része alapján úgy tűnik, mintha egyesek kívánnák, hogy ez megtörténjen. Mindez azt jelzi, hogy messzemenő változások és jelentős politikai konfliktusok előtt állunk.

Ebben a felforrósodott hangulatban ezért még fontosabb a baloldali viták, álláspontok megfogalmazása, társadalmunk fenyegető militarizálódása elleni küzdelem. A Mosaik szerkesztőségeként igyekszünk ebből kivenni részünket. Itt olvashatja első értékelésünket a kulcsfontosságú konfliktusterületekről, amelyekkel most foglalkoznunk kell.

Fegyverkezés ellen: A militarizmusellenességért és a semlegességért

Az orosz agressziós háborúra a szankciók mellett jelenleg a válasz: militarizálás. Az európai elit nyíltan támogatja az újrafegyverkezést és végső soron a háborút, mint politikai eszközt. Nemcsak egyes országok, hanem az EU „békeprojektje”^[1] is szállít fegyvert az ukrán államnak. Ugyanakkor gigantikus társadalmi erőforrásokat mozgósítanak a NATO és az EU-országok hadseregeik fejlesztésére. Németország^[2] 100 milliárd eurót bocsát a Bundeswehr rendelkezésére, és Ausztriában^[3] is emelik a Bundeswehr költségvetését. Az amúgy is meggyengült semlegesség megkérdőjeleződik – egyes szereplők^[4] pedig Ausztria NATO-hoz való közeledését szorgalmazzák.

Az orosz állam agressziós háborújának egyértelmű minősítése és elítélése szükséges kiindulópontja a baloldali elemzéseknek és stratégiáknak. Ugyanakkor fontos a tágabb kontextusra is figyelni. Ez azt is jelenti, hogy a háborút az imperialista hatalmak közötti geopolitikai konfliktusok által strukturált világ eredményeként értelmezzük. A jelenlegi fegyveres konfliktusban ezért emlékeznünk kell a hidegháború idejére. Az atomhatalmak konfrontációja során a leszerelés volt a békemozgalom^[5] és az internacionalista baloldal központi követelése. Egy ilyen álláspont ma a fegyverkezés és a katonai akciók elitélését, valamint a harcoló felek fegyverszállításának megtagadását jelenti. Mert minden újrafegyverkezés táplálja a militarizálás globális ördögi körét, és eltávolít minket a békeorientált megoldásoktól.

Mindig könnyebb demilitarizálásról beszélni távol a frontvonalaktól, mint amikor a birodalmi agresszió bombái fenyegetnek minket. Ukrán szempontból minden katonai támogatás elfogadható. Itt nincs könnyű helyzet a baloldaliak számára. Annál is fontosabb tehát, hogy a háborús üvöltés helyett az összképet és a nemzetközi politika ambivalenciáit szemmel tartsuk. Ahelyett, hogy a birodalmak konfrontációjában állást foglalnánk, egy nemzetközi békemozgalom felépítésén kell dolgoznunk.

Energia válság: Gyors kilépés minden fosszilis tüzelőanyagból

Putyin nagyrészt gáz- és olajexportból finanszírozza az Ukrajna elleni agressziós háborúját^[6]. Az ukrán háború előidézte azt, amire számos éghajlati katasztrófa eddig nem volt képes: az egyre erősödő megszólalásokat arról, hogyan fejezhetjük be a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket. Ugyanakkor a háború azzal fenyeget, hogy abszurd módon legitimálja a fosszilis infrastruktúra bővítését, vagyis egy fosszilis ellenreakciót indít el.

Jelenleg sokat hallani a megújuló energiák szükséges bővítéséről, de a retorika többnyire csak üres szó marad. A tényleges politikai döntések más irányba mutatnak: Margarete Schramböck^[7] ÖVP gazdasági miniszter továbbra is ragaszkodni kíván az orosz gázhoz. A német zöldgazdasági miniszter, Robert Habeck még két új cseppfolyósgáz-terminál építését^[8] is szeretné elérni. Nem tudjuk megfékezni a klímaválságot az USA-ból származó folyékony gázzal - viszont kialakítjuk a függőséget egy másik birodalmi nagyhatalomtól.

Ahelyett, hogy a megújuló energiákra való társadalmilag elfogadható átállással kikapcsolnák a háború finanszírozását, minden az újrafelfegyverzésbe megy át. Ebben a helyzetben a baloldalnak és a klímamozgalomnak nemcsak a fosszilis tüzelőanyagokhoz való visszatérést kell elleneznie, hanem küzdenie kell a radikális energiaátállásért, a gazdaság energia intenzív ágazatainak visszaszorításáért és társadalmilag biztonságos intézkedésekért az energiafelhasználás csökkentése érdekében a magánszektorban. A Greenpeace és a Fridays For Future azt mutatják, hogy ez lehetséges a Sofortpaket Gas-Exit ^[9] (azonnali gázkilépési csomag)-al. Mert éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés járul hozzá a birodalmi geopolitika pusztító logikájához, és finanszírozza a tekintélyelvű rendszereket Riad-tól Moszkváig.

Információ: a kritikus médiafogyasztásról

Az ukrán háború egyben információs háború is. Hatalmas mennyiségű információ árasztja el az internetet, de nem mindenki látja ugyanazokat a képeket. Oroszország 2014 óta alkalmaz „hibrid háborút” Ukrajnában, amely magában foglalja a propaganda különféle formáit. Ez a propaganda a hamis video anyagoktól a cenzúra és az ukrajnai címzetteknek szóló álhírek^[10] szöveges üzenetéig terjed. De az ukránbarát fiókokból származó információkat és videókat is nehéz besorolni. Ügyesen színpadra állítják a "Dávid kontra Góliát"^[11] elbeszélését, és hozzájárulnak a háború dicsőítéséhez. A valóságot gyakran olyan nehéz felismerni, hogy a háború őrületében még ismert újságírók is könnyen elhiszik a hamis információkat^[12].

Ebben a helyzetben nehéz eligazodni. Legkésőbb a 2011-es arab tavaszi úgynevezett Facebook-forradalom^[13] óta azonban világossá vált, mennyire fontos az online aktivizmus. A baloldal számára ez egyrészt azt jelenti, hogy nem engednek a szenzációs kijelentések és egyszerű válaszok kísértésének. Ez magában foglalja azt is, hogy elhatároljuk magunkat a rendkívül problémás NS^[14]- a fasiszta nemzeti szocializmus rövidítése - ^[15] összehasonlításoktól. (Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet az ukrán fasiszta erők jelenlétére a politikában és a hadseregben.^[16] Megjegyzés a fordítótól.). Másrészt különösen kritikusnak és óvatosnak kell lennünk az információkkal kapcsolatban. Ehhez jelentős támogatást vehetünk igénybe. A Fact-Checking-Agenturen (tényellenőrző ügynökségek)^[17] folyamatosan értékelik az adatokat, és elemzik a tippeket és kérdéseket^[18]. Az OSINT hálózatok^[19] értékelik a szabadon elérhető forrásokból származó információkat, és tájékoztatást nyújtanak a háborús övezet aktuális eseményeiről. A Snowflake program^[20] telepítésével pedig a cenzúrázott területeken élők kontroll nélkül használhatják az internetet.

NATO: „az „európai értékekre“ való hivatkozás nem elegendő

Úgy tűnik, mindenki egyetért: az Ukrajna elleni támadás „Európa” és a „nyugati értékek” elleni támadás. Most a védekezésről van szó. Tekintettel az Ukrajna elleni agressziós háború érthető sokkjára, a világ olyan egyszerű kategóriákra oszlik, mint a "jó" és a "gonosz".

Nem szabad a nyugati értékek és a NATO védelmének narratívájára hagyatkoznunk. A nyugati értékekre való hivatkozással olyan közösséget varázsolnak elénk, amely nem létezik Európa rasszista és patriarchális osztálytársadalmaiban. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a gyarmati és imperialista erőszakot, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik „Európához”^[21] és a „Nyugathoz”.

A történelem példái bizonyítják, hogy a NATO milyen kevéssé garantálja a békét és a szabadságot. Például a Gladio hadművelettel^[22] a NATO szélsőjobboldali hálózatokat épített ki, hogy aláássa az olaszországi szocialista törekvéseket – és ebben nem zárkózott el a terrortámadásoktól és a fasisztákkal való együttműködéstől sem. 2003-ban az Egyesült Államok és szövetségesei a nemzetközi jog megsértésével megtámadták Irakot. Az általuk a háború okaként említett iraki tömegpusztító fegyverek nem léteztek. A NATO-tag Törökország 2018 óta harcol a Rojava-i kurd önkormányzat ellen. Ezen okok miatt a baloldalnak határozottan állást kell foglalnia Ausztria NATO-csatlakozása ellen, és a katonai szövetséget mint olyant nagyon kritikusan kell figyelnie.

A mi feladatunk a baloldalon, hogy a világ imperialista táborokra való felosztásán túlmutató álláspontot mutassunk be. Egy olyan álláspontot, amely a szolidaritást, a demokráciát és a békét valóban egyetemes értékeknek tekinti, amelyeket mind Putyinnal, mind az EU-val és az USA-val szemben érvényesíteni kell.

Menekültek: Fel kell lépnünk a valódi szolidaritásért és a mindenki számára jobb életkörülményekért

A háború kezdete óta 1,5 millió ember menekült^[23] el Ukrajnából. A menekülők nemcsak hazájukat veszítik el, hanem bizonytalan jövő elé néznek. Az európai menekültügyi rendszerben az ukrán háborús menekülteket „átmenetileg védelemre szorulónak” tekintik. Egy évre fogadják be őket, tartózkodásuk legfeljebb két évvel meghosszabbítható. Amint azonban a tartózkodási státuszukat rendeződik, az „átmenetileg védelemre szoruló” személy „munkássá” válik, akiknek bizonytalan, prekárius^[24] körülmények között kell gondoskodniuk önmagukról és családjukról.

A baloldaliak számára ez most a gyakorlatban is működő szolidaritás biztosítását, valamint a strukturális változásokért való harcot jelenti. Szeretnénk üdvözölni a menekülteket, kapcsolatot teremteni velük, elkísérni őket a hatóságokhoz és támogatni őket a nyelvtanulásban. Ugyanakkor politikai kampányt kell folytatnunk a jobb élet- és munkakörülményekért mindenki számára, függetlenül attól, hogy mennyi ideje élnek itt. Ezzel együtt elleneznünk kell a menekültekkel szembeni rasszista bánásmódot Európában.

Egyik napról a másikra az ukránok olcsón kizsákmányolt aratómunkásokból^[25] „olyanokká válnak, mint mi”: keresztény, fehér európaiakká. Ugyanakkor megakadályozzák, hogy színes bőrű emberek elmeneküljenek Ukrajnából. Néhány héttel ezelőtt több ezer szíriai és más háborús menekültet^[26] vertek vissza brutálisan a lengyel-fehérorosz határon^[27], mint állítólagos "támadókat". A tálib terrorrezsim által Afganisztánból elüldözött emberek ausztriai fogadásáról szóló retorika^[28] még mindig a fülünkben cseng. Baloldaliként egyetemesen meg kell védenünk a meneküléshez való jogot, és küzdenünk kell minden olyan kísérlet ellen, amely a menekülteket egymás ellen akarja kijátszani^[29].

Oroszország: Vessünk egy pillantást Putyin osztálybázisára és az oligarchák elleni szankciókra

Az ukrajnai háború Putyin személyére szűkítése a médiában elnyomja politikai projektjének osztálytársadalmi alapját^[30]. Az orosz oligarchák képezik Putyin hatalmának bázisát, támogatták Oroszország tekintélyelvű átszervezését^[31]. Cserébe Putyin védi^[32] érdekeiket és óvja obszcénül óriási vagyonukat. Mivel a személyi szankciók eddig csak Putyin legszűkebb körét érintették, csak enyhe törést^[33] okoznak az oligarchák és a politikai elit között. A baloldalnak most átfogó szankciókat kell sürgetnie minden orosz oligarchával szemben, hogy kobozzák el házaikat Kitzbüel-ben, jachtjaikat St Tropez-ben és pénzeszközeiket Svájcban. Mert még ha az orosz gazdasági elit függ is Putyintól, globális érdekeik és luxuséletmódjuk jelentik Putyin hatalmi bázisának Achilles-sarkát^[34].

A nyugati szankciók eddig elsősorban Oroszország széles lakosságát érintették. Emberek millióit sodorják szegénységbe, akik amúgy is szenvednek az orosz állam brutális elnyomásától. Ennek egyik oka, hogy az orosz elit elleni hatékony szankciók a nyugati felsőbb osztályok számára is kárt^[35] okoznak, akik féltik nyereséges oroszországi üzleteiket és félnek a nemzetközi pénzügyi nyilvántartás^[36] bevezetéstől, amellyel nemcsak az oligarchákat lehet szankcionálni, hanem a nyugati dúsgazdagokat is fizetésre lehet szorítani.

A baloldalnak szembe kell néznie a lakósság széles tömegét sújtó szankciókkal, és helyettük az orosz oligarchákat kell megcéloznia Putyin hatalmának aláásására. Ehhez a „saját” elitünkkel is konfrontálódnunk kell. Ugyanakkor fontos az ukrajnai és oroszországi demokratikus baloldali erőkkel való szolidaritás kiépítése és küzdelmeik támogatása^[37].

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Kéép: Grafik: OpenClipArt

^[1] https://www.diepresse.com/6105100/eu-investiert-500-millionen-euro-in-waffen-fuer-die-ukraine

^[2] https://www.tagesschau.de/inland/innenpolitik/bundeswehr-sondervermoegen-scholz-101.html

^[3] https://www.diepresse.com/6107657/45-milliarden-fuer-das-heer

^[4] https://www.orf.at//stories/3251192/

^[5] https://www.opendemocracy.net/en/can-europe-make-it/1989-revolutions-and-peace-movement/

^[6] https://zeitschrift-luxemburg.de/artikel/die-waffen-nieder-reicht-nicht/

^[7] https://www.krone.at/2640788

^[8] https://taz.de/LNG-Terminal-in-Brunsbuettel/!5833943/

^[9] https://energie.greenpeace.at/blog-energiewende-klima-frieden/

^[10] https://time.com/6151578/russia-disinformation-ukraine-social-media/