Moszkva, Kijev, Washington, Brüsszel, Peking, 2022. március 1. kedd (MB)
Oroszország annak dacára is kitart Ukrajna semlegesítése és többi biztonsági követelésének teljesítése mellett, hogy a Nyugat gazdasági háborút indított ellene. Moszkva szerdán Ukrajna semlegességét követelve folytatja a tárgyalást az ukrán féllel – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.
Az ukrajnai hadművelet folytatódásával egy időben Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy a műveletnek nem Ukrajna megszállása a célja, hanem ki akarják küszöbölni annak veszélyét, hogy a Nyugat Oroszország ellen használja ki az ukrán népet.
Keddi moszkvai sajtóértekezletén Lavrov orosz külügyminiszter is nyomatékosította országának három fő biztonsági követelését: a NATO-nak le kell mondania arról, hogy integrálja Ukrajnát és Grúziát; a nyugati országoknak tartózkodniuk kell katonai létesítmények telepítésétől a volt Szovjetunió államaiba, amelyek nem tagjai a szövetségüknek, beleértve infrastruktúrájuk katonai tevékenységre való felhasználását is. A NATO katonai képességét, beleértve csapásmérő képességét, és katonai infrastruktúráját vissza kell állítani az 1997-es állapotba, amikor is elfogadták a NATO-Oroszország Alapító Okiratot. Az orosz diplomácia vezetője hozzátette: itt az ideje, hogy az Európába telepített amerikai nukleáris fegyverzetet visszavonják Amerikába. Lavrov arról tájékoztatta a világot, hogy Oroszországnak soha nem voltak és most sincsenek földi telepítésű rövid és közepes hatótávolságú rakétái. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy kövesse a jó példát, és vigye haza Európából ezeket a fegyvereit.
Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei. Ezt az elvet közös közleménybe foglalta az amerikai és az orosz elnök 2021. június 16-i genfi találkozóján, az orosz és a kínai elnök 2021. június 28-án, majd orosz kezdeményezésre a világ öt nukleáris hatalma is közös nyilatkozatban rögzítette 2022. január 3-án – emlékeztetett rá Lavrov.
Az Európai Unió visszalépett attól a tervétől, hogy eleget tegyen Zelenszkij elnök kérésének, és vadászgépeket küldjön Kijevnek. Előzőleg a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Biden elnök nem küld amerikai katonát az Oroszországgal hadban álló Ukrajnába.
Ukrajnával kapcsolatban újra hallatta szavát Kína. Peking álláspontja szerint az Egyesült Államokat „különösen nagy felelősség” terheli a konfliktusért. Bidennek csak egy szavába kerülne, hogy a konfliktust lezárják, garantálnia kellene, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja – adta értésre a pekingi Global Times. A kínai lap felelősségvállalásra intette Washingtont ahelyett, hogy „továbbra is a káosz forrása” volna. Reményét fejezte ki, hogy az orosz-ukrán tárgyalás eredményes lesz.
A Békekör tudósítója arról is beszámolt, hogy az ukrán válság miatt folyamatosan drágulnak az energiahordozók, és apadnak a nyugat-európai készletek. Az európai földalatti gáztárolók teljes töltöttségi szintje 29,5 százalékos, 21,5 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban
Mihail Misustyin orosz miniszterelnök kedden bejelentette, hogy ideiglenesen korlátozzák a külföldi vállalkozások vagyonának kivonását Oroszországból. Az intézkedést a nyugati szankciókkal hozzák összefüggésbe.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Facebook és WordPress
