A nyugati sajtó “orosz agresszióról” beszél Ukrajnával szemben.  Az események hátterét, a mai helyzethez vezető történéseket, a kiváltó okokat rendre elhallgatják.  A “tájékoztatás” az érzelmekre apellál, az egyik oldalt patás ördögnek állítja be, míg a másik oldal provokációiról nem hajlandó tudomást venni.  A narratíva célja, nehogy valaki véletlenül megpróbáljon másképpen gondolkodni, több forrásból informálódni, mert aki ezt teszi, az a “rosszakkal” cimborál.

Az ukrán krízis egy nagyobb történet része, a NATO-terjeszkedés történetének egyik fejezete.  Tisztázni kell egy alapvető kérdést!  Oroszország sokszor hivatkozik arra, hogy a berlini fal leomlása után az amerikai vezetés ígéretet tett, hogy a NATO nem szándékozik keleti irányba terjeszkedni, azaz, csak Kelet-Németország lesz NATO-tag (a német egyesülés miatt), a megszűnő Varsói Szerződés többi országa viszont semleges marad.

A Nyugat tagadja, hogy ilyen ígéretet tett volnba Oroszországnak.  A londoni központú szellemi műhely, a Chatham House biztos abban, hogy Oroszországnak senki, semmilyen garanciát nem nyűjtott arra, hogy a NATO nem fog terjeszkedni 1990 után. A Chatham “mítosznak” tartja az állítást.  Hasonlóképpen a Szabad Európa/Szabadság Rádió (Radio Free Europe/Radio Liberty), amely szerint Mihail Gorbacsov a máltai tárgyalásokon nem kért semmilyen biztosítékot, és nem is kapott ilyent. A Szabad Európa Rádió egy 2014-es Kommerszant-interjúra hivatkozik, amelyben Gorbacsov visszavonta korábbi állítását, miszerint a Nyugat “átverte” a Szovjetuniót.  A rádió azt állítja, hogy Gorbacsov szerint a NATO terjeszkedésről nem is esett szó.

Az amerikai nemzetbiztonsági archívumból (National Security Archives) előkerült dokumentum rácáfol ezekre az állításokra, és az orosz állítást támasztja alá, miszerint amerikai politikusok tettek ilyen ígéretet. A 2017 decemberében publikált dokumentum szerint az akkori amerikai külügyminiszter, James Baker, valamint az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői biztosították Gorbacsovot, hogy a NATO nem fog Keletre terjeszkedni. 

A National Security Archives anyaga elérhető a George Washington University honlapján, és remélhetőleg elérhető is marad.   A honlapon harminc olyan memorandum szövege található, amelyben Mihail Gorbacsov és különböző nyugati vezetők tárgyalnak a NATO kérdéséről.  1990. január 31-én, az akkori német külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher, a bajorországi Tützingben tartott nyilvános beszédében, kijelentette, hogy „a Kelet-Európában történt változások és a német újraegyesítés közepette nem szabad figyelmen kívül hagyni a szovjet biztonsági érdekeket.  Ezért a NATO-nak nem szabad keleti irányba, a szovjet határok felé terjeszkedni.”  Érdekesség, hogy Genscher olyan javaslatot is tett ebben a beszédben, hogy a NATO jelenlét az akkori Nyugat Németország területére korlátozódjon, még a német újraegyesítés után is.

Nemrég a német der Spiegel magazin is nyilvánosságra hozott bizonyítékokat az oroszoknak tett ígéretről.  A Spiegel magazinnak a dokumentumokat Joshua Shifrinson, a Bostoni Egyetemen professzora küldte, a brit archívumban fedezte fel őket.

A nyugati russzofób médiacunami közepette azárt akad olyan politikus és hírcsatorna is, amely törekszik az objektív tájékoztatásra. Többségük Franciaországból kerül ki.

Az orosz támadás előtt az ukrán hadsereg bombázta Donbászt. A TF1-en, Franciaország legrégibb TV csatornáján a következő hangzott el:  “Két olyan területen, amelyek kikiáltották függetlenségüket, orosz anyanyelvű ukránok milliói élnek puskaropogás és ágyútűz alatt, az ukrán hadsereg szeparatisták ellen folytatott harca miatt”. Hervé Hannoun, francia közgazdász, és német kollégája, Peter Dittus február 11-én írt véleménycikkben semmibe vette az oroszellenes nyugati média-narratívát, és azt írta, hogy Putyinnak erkölcsi kötelessége megvédeni az oroszajkú lakosságot, amelyet az ukrán karhatalom megfoszt anyanyelve használati jogától.  Fontos megjegyezni, hogy Hannoun és Dittus nem valamiféle hippi béke-aktivista, hanem az európai politikai gépezet belső emberének számít.  Korábban mindketten a Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank for International Settlementsnek-BIS) dolgoztak; Hannoun a Banque de France-nál is szolgál, és Pierre Beregovoy francia miniszterelnök kabinetfőnöke volt.

Hannoun és Dittus szerint Franciaroszágnak ki kellene lépni a NATO-ból, mert az ország “vészhelyzetben” van. Párizs hibázott, amikor 2009-ben, Nicolas Sarkozy ideje alatt, belépett NATO-ba, a jelenlegi ukrán krízis komoly kockázat Franciaország számára, és “Párizs jól tenné, ha elkerülné a katonai szakadékot, amelybe az USA és a NATO szeretné behúzni.”  A két közgazdász a NATO-exit híve, és szerintük ezt a kérdést komolyan fel kell vetni az áprilisi francia választások alatt.

A francia politikai erők – kivételt képeznek a szocialisták és egy Zöld frakció -támogatják a párbeszédet Moszkvával a biztonsági kérdésekről, és gyanakvóan szemlélik az USA-Egyesült Királyság-NATO Oroszországgal szemben követett politikáját.

A korábbi francia elnökjelölt, Jean-Luc Mélenchon (pártja a La France Insoumise, amely 2017 és 2021 között része volt a francia nemzetgyűlésnek) a TF1-en annak a véleményének adott hangot, hogy Ukrajna legyen semleges, s hogy a NATO keleti irányú terjeszkedése fenyegetés Oroszországra nézve. Mélenchon is híve Franciaország kilépésének a NATO-ból.  A kommunista párt (PCF) jelöltje, Fabien Roussel is azt szeretné, ha Franciaroszág nem állna az USA háborús politikája mögé.

A francia jobboldalon is vannak olyanok, akik a fentiekkel részben vagy egészben egyetértenek.  Eric Zemmour a France Inter csatornán tett, február 7-i nyilatkozatában azt mondta, hogy Putyin terve, hogy Ukrajna ne legyen NATO tag teljesen legitim, és, hogy az amerikaiak sok mindennel provokálták Putyint.  Szerinte Putyin patrióta, és jogosan védi országának érdekeit. Valérie Pécresse, a közép-jobb Les Républicains csoport elnökjelöltje többször megjegyezte, hogy az orosz biztonsági aggodalmak jogosak, és szorgalmazta, hogy hozzanak létre egy olyan Pán-Európai biztonsági tanácsot, amely felöleli az Atlanti Óceántól az Urálig terjedő térséget.

Georges Kuzmanovic, Mélenchon egykori külügyi szóvivője, aki ma távolságot tart Mélenchontól, szuverenistaként nyilatkozik, és DeGaulle, valamint Jaures patrióta és szociális értékeinek szellemében sürgeti, hogy Franciaország lépjen ki a NATO-ból.

Összeállította: Hetényi Balázs

Források:

https://nsarchive.gwu.edu/briefing-book/russia-programs/2017-12-12/nato-expansion-what-gorbachev-heard-western-leaders-early#_ednref2

https://www.marianne.net/agora/tribunes-libres/face-a-la-crise-ukrainienne-lotanexit-de-la-france-est-une-urgence-absolue?fbclid=IwAR0vOZKocaWMXKaSMzU4cUCjIDTAJ_iEbJWsFgm2WlgIUMMvS5lNO4BVPBc

https://www.spiegel.de/ausland/nato-osterweiterung-aktenfund-stuetzt-russische-version-a-1613d467-bd72-4f02-8e16-2cd6d3285295https://liner.hu/usa-nato-igeret-terjeszkedes-oroszorszag/?fbclid=IwAR18DDgHKeF_4NPLdvpBwgYRuotENVs1p8Uq7z_iuwM3azHXGRGDyVPAIGw