Donyeck, München, 2022. február 20. vasárnap (MB)

      Amerika továbbra sem ismeri el Oroszország jogát határainak biztonságához, és inkább vállalja a vele járó következményeket, mintsem lemondana a NATO további bővítéséről Keletre – összegezte a Magyar Békekör tudósítója annak az interjúnak a lényegét, amelyet a Süddeutsche Zeitung közölt vasárnapi számában Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

     Lavrov orosz külügyminiszterrel február 23-ra tervezett genfi találkozója előtt három nappal Blinken kijelentette: „Nemmel válaszolunk arra, hogy a NATO lemondjon nyitott kapu politikájáról, és visszavonuljon 1997-es pozícióiba”.

      Blinken ezzel elutasította Oroszország arra irányuló jogos követelését, hogy Amerika ne akarja saját biztonságát határaitól 8 ezer kilométerre biztosítani, ugyanakkor megtagadni Oroszországtól a biztonság jogát. Ennek várhatóan az lesz a következménye, hogy Moszkva katonai ellenlépéseket fog tenni, hogy ha tárgyalással nem megy, más eszközökkel szerezzen érvényt kétségbevonhatatlan jogának – jegyezte meg a tudósító.

     Interjújában Blinken késznek mutatkozik ugyan a tárgyalásra az orosz követeléshez képest másodlagos kérdésekről, de nem válaszol arra, hogyan képzeli el a bizalomerősítést, a kockázatok csökkentését, a fegyverzetellenőrzést, a fegyverrendszerek elhelyezéséről és a hadgyakorlatokkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatást akkor, amikor mindez összefügg az orosz fél biztonsági érdekeinek elismerésével. A Kelet-Ukrajnában zajló katonai szembesülésről úgy vélekedett, hogy Oroszország semlegesíteni akarja a vele szomszédos országokat, majd közölte, hogy ezzel nem akarnak mit kezdeni.

     Pedig rákényszerülhetnek, hiszen a Donbász körül zajló katonai konfrontáció arra utal, hogy Oroszország nem tűri tovább Kijev Donyeck és Luhánszk oroszajkú lakosságával szemben tanúsított agresszív magatartását, hanem Ukrajna megszállása nélkül is rá akarja kényszeríteni a kijevi rezsimet oroszellenességének feladására, a semlegességre – vélik megfigyelők.

     A Kelet-Ukrajnában zajló katonai konfliktus közepette Zelenszkij ukrán elnök politikai tárgyalást kezdeményezett Moszkvával a nélkül, hogy megmondta volna, miről akarna tárgyalni. Egyidejűleg „Európa pajzsának” nevezte Ukrajnát, és támogatásra szólította fel a nyugati szövetségeseket Kijev harcában Oroszország ellen. „Ha lesznek partnereink, akkor velük, ha nem lesznek, akkor nélkülük fogjuk megvédeni országunkat” – tudatta a NATO-val egy müncheni biztonsági tanácskozáson, az Ukrajna-24 TV-nek adott nyilatkozatában pedig egyértelműen értésre adta, hogy továbbra sem áll szándékában végrehajtani a minszki megállapodásokat, hanem béketárgyalást akar Párizs, Berlin, Minszk, Isztambul, Genf, Brüsszel, New York és Peking bevonásával. Szavaiból kitűnt, hogy csak Moszkvával nem akar kiegyezni.

    A történtek arra utalnak, hogy Oroszország fokozatosan előtérbe állítja a katonai-műszaki megoldást, hogy maga szavatolja biztonságát ha a másik fél nem hajlandó rá.  Erre reagálva Kamala Harris amerikai alelnök az említett müncheni tanácskozáson kijelentette: ez „döntő pillanat a történelemben”. A Nyugat igyekszik az egység látszatát kelteni ugyan, valójában azonban élesen megoszlik a NATO-államok álláspontja az orosz biztonsági igényekkel, és egy új összeurópai biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatban. A Békekör tudósítója úgy véli, hogy a megosztottság csak mélyülhet, ha bebizonyosodik, hogy a NATO nem tudja megakadályozni Ukrajna semlegessé válását.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2022/01/16/kulonalkut-javasol-a-bekekor-oroszorszaggal/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress