Kép: Miután az U2-es Hausfeldstrasse állomás közelében lévő kavics-sivatagban lévő tiltakozó tábort felszámolták, a város azonnal folytatta az építkezést. Fotó: TOPPRESS / Karl Schöndorfer

A viharverte égbolt úgy néz ki, mintha külön megrendezték volna: az esőt nap követi, majd ismét sötét felhők gyülekeznek. A változékony időjárás kihangsúlyozza a Bécs külvárosában található kopár területen a rácsok előtt álló emberek hangulatát: a kimerültség és a harciasság között ingadoznak.

Néhány szétszóródott aktivista feltartja mobiltelefon-kameráját, és lefényképezi a Donaustadt-ban lévő terepet, amely az előző napig sokak második otthonává vált.

Miután az U2-es Hausfeldstrasse állomás közelében lévő kavicssivatagban lévő tiltakozó tábort felszámolták, a város azonnal folytatta az építkezést. Mostanra megoldódott a probléma a városban, vagy csak most veszi fel igazán a kezdősebességet? Ugyanis időközben kibővült az augusztusban indult akció három emberrel, akik szembeszálltak egy kotrógéppel az építkezésen.

A tiltakozás a hosszú idő után fellépő legnagyobb környezetvédelmi mozgalommá nőtte ki magát. Számos olyan csoport szövetsége támogatja, amelyek elkötelezettek a klímavédelem mellett, köztük a Fridays for Future (FFF) és az Extinction Rebellion (lefordítva: "Rebellion against Extinction" (Lázadás a kihalás ellen, röviden XR). Lena Schilling, a tüntetés leghíresebb arca azt mondja: "Biztosan nem adjuk fel."

Bécs városi útépítési tervei

A 21 éves lány tizenöt éves kora óta politikailag aktív: küzd a jobb menedékjogi és oktatási rendszerért, a nők jogaiért, a klímavédelemért. Gyerekként a szülei elviszik az első demonstrációra – az ÖVP-FPÖ ellen, akkor négy éves volt. Majdnem egy évtizede vegetáriánus, miután megnézett egy dokumentumfilmet a gyári szintű állattartásról.

A 2015-ös menekültválság idején szociális munkás édesanyja menhelyet vezet. A lány segít. Két évvel ezelőtt megalapította a Bécsi Ifjúsági Tanácsot (Wiener Jugendrat), hogy egy olyan befolyásos ifjúsági mozgalmat építsen ki, amely részt vesz saját jövőjük kialakításában.

Lena Schilling a Lobau mozgalom leghíresebb arca. Az építőgépek egy nappal a Hausfeldstrasse-i tábor felszámolása után láthatók mögötte. Fotó: Regine Hendrich

Itt, a 22. kerületben elkötelezett a mobilitás forradalma mellett, konkrétan egy nagy építkezés ellen lázad. A bécsi kormány le akarja zárni a fővárost körülvevő autópálya-gyűrű utolsó részét a Lobau-alagúttal egy ökológiailag rendkívül érzékeny területen keresztül. Ehhez közvetve más útprojektek is kapcsolódnak (Stadtstrasse), majd ezt követik a nagy kerületi fejlesztések.

Seestadt Aspern felé a Stadstrasse (városi utca) – felől kell indulni^[1]. A városvezetés több ezer megfizethető lakás megépítéséről beszél. Az ellenzők számára a milliárd eurós projekt homlokegyenest ellentétes a klímacélokkal. Leonore Gewessler Zöld környezetvédelmi és klímavédelmi miniszter felfüggesztette a Lobau-alagút projektet. Maga a Stadtstrasse Bécs város projektje, függetleníthető a Lobau-Tunnel (alagút)-tól.

Plakátok tartóoszlopai

A városháza morogva jogi lépéseket hirdetett meg. Gewessler döntését a klímaaktivisták tiltakozó táborában ünnepelték. Ezután – reményeik szerint – a Stadtstrasse építési tervének is véget kellene vetni. Múlt kedden a rendőrség az építkezés blokkolásának vetett véget. Ez volt a negyedik építési terület a tervezett Stadtstrasse (Városi utcai) útvonal mentén, amelyet az aktivisták eltorlaszoltak a nyár vége óta. Ez az építési terület néhány kilométerre nyugatra fekszik az első tiltakozó tábortól, a Südosttangente^[2] közelében, Hirschstetten-nél. A "sivatag" kifejezés általánossá vált erre a száraz és köves területre. Valójában már szeptember óta kellett volna dolgozniuk ott a kotrógépeknek, hengereknek és billenőkocsiknak. A járműveket a klímaaktivisták azonban letakarták, és messziről látható, világos üzeneteket tartalmazó transzparensek tartóivá alakították át.

Fairtás

Az egyik ilyen jármű ma koszosan fekszik a sárban. Az építkezési kerítésen, közvetlenül az építkezésre való behatolásra figyelmeztető új tábla mellett egy régi plakát lóg "Az építkezés elfoglalása szükséges" felirattal. A város most gyorsan akar tényeket teremteni. Sok idő veszett el, „amit most igyekszünk pótolni” – mondja Thomas Keller, Bécs város útépítési osztályának vezetője (MA 28).

Michael Ludwig (SPÖ) Bécs polgármestere mindig hangsúlyozza, hogy nem hagyja, hogy "néhány ember" lebeszélje a hosszú távra tervezett és jóváhagyott projektről. A tisztással párhuzamosan a fákat már kiirtották az útvonalon, szerdára 380 fából 210 –et kivágtak. Az aktivisták megpróbálták megakadályozni az irtást – hiába. Másnap egy daru beemeli a kiirtott fákat egy hatalmas aprítógépbe.

Lena Schilling hitetlenkedve nézi, ahogy a felaprított fát egy teherautó elnyeli. Azt mondja, sok síró embert tartott a karjában a rendőrségi akció után. Most sokan nagyon haragosak.

A Beginning Street-ben regisztrált tiltakozó tábor szeptemberi felvételen. Itt nem terveznek építési munkát. Fotó: Heribert Corn www.corn.at

Téliesített tiltakozás

"A Lobau-ért folytatott küzdelem az életem jelentős részévé vált" - mondja Schilling. Az elmúlt öt hónapban mindig hetente több napot töltött a táborban. A tábor ma két helyszínből áll: az Anfanggasse-i sátortáborból – a zöldterületen fekvő negyedet Schilling jegyezte be; nem része a Stadtstrasse építési munkáinak. A másik rész a Hirschstettner Straße elfoglalt építkezése, amely az Asfinag szerint még legalább március közepéig téli szünetet tart – egyelőre nem avatkoznak be. Bizonyos számú tüntető mindig jelen van, mindkét helyen. Cserélik, hogy ki hol van őrségben.

Van, aki hébe-hóba jön, van, aki hetente többször, és van, aki olyan gyakran, hogy felmondta a lakását is. A hideg, nedves évszak nem űzte el az embereket. Az aktivisták – ahogy ők nevezik magukat – nem bontották le a sátrakat, hanem téliesítették. Kunyhókat és priccseket építettek, emeletes faépületeket emeltek.

Élet a klímaharcban

Az egyik a "Piramis", a "sivatag szíve". Amikor a kotrólapát letépte, „nagyon fájt” – mondja Anna Kontriner. 25 éves, lektor és heti két-három alkalommal van a Donaustadt - ban. Már régóta foglalkozik a klímaválsággal.

Amikor egyszer, nem sokkal a járvány kitörése előtt hallott egy előadást a klíma - átbillenésről, és arról, hogy valójában már túl késő van megmenteni a klímát, ez "eléggé lehangolt". Később, az előző év szeptemberének egyik reggelén munkába menet elbiciklizett az XR klímamozgalom plakátja mellett. Kutatásokat végzett, és tetszett nekik a polgári engedetlenség. Ilyen például a Rosa Parks^[3], a szüfrazsettek és a Hainburger Au-ban zajló tiltakozások. "Történelmileg a polgári engedetlenség sokat változott, ez lenyűgözött."

Aktivisták a "Wüste"-ben októberben (jobbról balra): az XR tagjai Anna Kontriner, Moritz Kramer, Florian Mayr és egy zenész, akit "Waldfee"-nek is hívnak. Fotó: Anna Giulia Fink

Két lehetőség

Egyre többen látják, hogy „a személyes életmód vagy a petíciók aláírása önmagában nem változtat semmit”. Ha ezt elfogadod, akkor két lehetőség van: "Lehetsz frusztrált és lemondó, vagy gondolkodhatsz más megoldáson."

Moritz Kramer is hasonlóan látja. A 23 éves férfi irodai dolgozó. Elmondása szerint már régóta igyekszik a lehető legfenntarthatóbb életet élni, mert fogyasztásával és tetteivel „nem akar részese lenni a bolygó elpusztításának”.

Időközben "befejezte az elmozdulást a tisztán magánjellegű magatartásról a politikai szintre". A mozgalmon belül uralkodó szolidaritás valami különleges, erőt ad. "Nem lenne erőm egyedül szembenézni ezzel a hatalmas politikai komplexummal." Egy barátnőjén keresztül került a Donaustadt-ba, ahol kevésbé arról van szó, hogy valami ellen harcoljunk, inkább valamiért: „a jövőért, amiben érdemes élni”.

Ez egy olyan világnézet, amely sokak fejében rögzült, különösen a fiatalok fejében szerte a világon. A tudósok több mint 40 éve arra figyelmeztetnek, hogy cselekvés nélkül a Föld a katasztrófa felé halad. A klímaváltozás hatásai ma már a mi szélességi köreinken is egyértelműen érezhetőek.

Amikor a svéd Greta Thunberg három évvel ezelőtt bejelentette, hogy sztrájkot kezd az iskolákban a klíma védelme érdekében, globális mozgalmat alapított. Azóta sokan – főleg fiatalok, de nem csak – úgy döntöttek, hogy az éghajlati válság elleni küzdelemnek szentelik életüket.

Házi feladat és klímamentés

A tiltakozó táborokban az embereknek van munkájuk, tanulnak, és néhányan még iskolába járnak. Szabadidejükben jönnek ide, van, aki a szüleivel. A táborok egyben hibrid munkahelyek is, ahol otthoni irodát működtetnek, egyetemi dolgozatokat és házi feladatokat írnak. És kampányokat terveznek, kommunikációs csatornáikat használják, naprakészen tartják a honlapjukat és újságokat készítenek.

Előadásokat és workshopokat tartanak a tűzoltó készülékek helyes használatáról és a bemutatók során az eszkaláció-mentesítés taktikáiról. Koncerteket, focitornákat, gyerekmusicaleket szerveznek, videókat osztanak meg, együtt főznek, zenélnek.

Mindez a korona – szabályok szerint történik, ahogy hangsúlyozzák. Egy lázadáshoz itt amúgy is elég civilizáltak a dolgok. Tilos az alkohol és a kábítószer, már csak biztonsági okokból is. "Itt mindig politikai összejövetel van, nem párt" - mondja Kontriner Anna.

Jó kapcsolat a szomszédokkal

Az aktivisták azt mondják, ha probléma volt, azt általában beszélgetéssel oldották meg. A lakókkal való kapcsolat jónak mondható: Sokan visznek vizet, villanyt, élelmiszert, felkínálnak apartmanokat zuhanyozásra, éjszakázásra.

A tiltakozó akciót természetesen nem csak tetszésnyilvánítás fogadja. Időnként az emberek jönnek káromkodni – mondja Kontriner. Szilveszterkor leégett egy fakunyhó a Hirschstetten-i virágos kertek melletti táborban. A rendőrség gyújtogatásra gyanakszik. A kunyhót újjáépítették.

Azóta a már jól ismert szlogenek mellé a következő került: "A házak égnek, az álmok nem". A táborokban a napokban tervezik a következő lépéseket. Több kampány előkészületei javában zajlanak. A város önkormányzata kemény álláspontjával egy egész nemzedék haragját vonta magára – mondja Schilling. A város öt évre becsülte az útprojekt kivitelezési idejét. A tiltakozás ugyanennyi ideig fog tartani.

Bécs észak-keleti kitérője a tervezett Stadtstrasse-val.

Bécs vezetése szerint az Asfinag-projektekhez kapcsolódó projektek közül az egyiket meg kell valósítani: az úgynevezett Stadtstrasse-t (Városi utat), azaz a csatlakozást a Südosttange-től Seestadt-ig. "A Stadtstrasse-t úgy kell megépíteni, hogy Bécs északi részén megvalósíthassuk a várostervezést."

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

^[1] Ld. A térképet a cikk végén.

^[2] A Südosttangente, A 23 autópálya Ausztria legforgalmasabb autópályája, Bécs várost szeli át kelet-nyugati irányban, és alig 18 km-es hosszával a legrövidebb autópálya egész Ausztriában. Ennek ellenére itt a legnagyobb a forgalom, napi 180 000 járművel. Ez a városi autópálya a Südautobahn-t (A 2) köti össze az Ostautobahn-al (A 4).

^[3] Amerikai klimakativisa: https://port.hu/adatlap/film/tv/ut-a-szabadsaghoz-rosa-parks-tortenete-ride-to-freedom-the-rosa-parks-story/movie-75626  Út a szabadsághoz Rosa Parks története .Rosa Parks nem adta át ülőhelyét egy Alabama állambeli szegregációs buszon. Ezzel vette kezdetét a modern polgárjogi mozgalom. 1955-ben történt letartóztatása és a per nyomán városszerte a buszközlekedés bojkottjára került sor amelynek nyomán megváltoztatták a törtvényt és az ismeretlen tiszteletest ifjabb Martin Luther King-et az amerikai egyenjogúság élharcosává tették