A külföldön élő gyermekek ellátásának csökkentése a türkizkék kormány presztízsprojektje volt. A 24 órában dolgozó gondozónők és nővérek különösen érintettek. 2019. január 1-jétől már nem a teljes összegű családi pótlékot kapják gyermekeik után, hanem „indexálva”, azaz az adott ország árszintjéhez igazítva. Ez az ausztriai alkalmazottak családi pótlékának jelentős csökkenéséhez vezet, akiknek gyermekei kelet-európai országokban élnek. Ugyanakkor egyes országokban, például Dániában vagy Svédországban ez a családi pótlék növekedést jelenti.

Az EU Bizottsága mindig is bírálta a családi pótlék indexálását, és az uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítette azokat. Ez a Kurz/Strache kormányt nem érdekelte. Csütörtökön Richard de la Tour uniós főtanácsnok végül közzétette álláspontjukat: a más uniós országokból származó munkavállalóknak ugyanolyan családi pótlékot kell kapniuk, mint az osztrák munkavállalóknak, mert

"ugyanúgy hozzájárulnak az osztrák szociális és adórendszer finanszírozásához, mint az osztrák munkavállalók".

A főtanácsnok nnyilatkozata szerint az EB ilyen irányú ítélete hamarosan várható. Ausztriát ezután milliós értékű kötelezettségszegési eljárás fenyegeti, ha a kormány nem vonja vissza a családi pótlék csökkentését.

24 órában dolgozó gondozónők befejezik munkájukat Ausztriában a csökkentés miatt

Sok kelet-európai 24 órában dolgozó gondozó számára jövedelmének körülbelül 20 százalékát teszi ki a családi pótlék. Ápolók ezrei vonták le már a csökkentés következményeit, és adták fel állásukat Ausztriában. A megtakarítások is csekélyek voltak: a kormány 114 millió eurós megtakarításra számított, ami csak 62 millió körül teljesült – csaknem a felével kevesebb.

A Kurz-Strache kormány számos intézkedéséhez hasonlóan, amelyekkel az osztrákokat külföldiek ellen akarták kijátszani, az intézkedések okozta kár végül mindenkit érint: a gondozókat, a gondozásra szorulókat és az ország hírnevét.

Családi pótlékot kapnak azok az uniós állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, de gyermekeik más EU-országokban élnek – például Romániában vagy Bulgáriában, miközben édesanyjuk gondoskodik a gondozásra szoruló osztrákokról. Az EU-n kívüli állampolgárok, például a törökök, nem kapnak családi pótlékot, ha Ausztriában dolgoznak.

A probléma egy másik része: a bevándorlók Ausztriában született gyerekei, akik itt nőnek fel és itt árnak iskolába, nem kapnak osztrák állampolgárságot:

Ausztriában minden ötödik gyereknek nincs osztrák állampolgársága – pedig Ausztriában születettek, itt nőnek fel és itt járnak iskolába. Azoktól a férfiaktól és nőktől, akik évek óta itt élnek, dolgoznak és adót fizetnek, megtagadják az állampolgárságot.

Szerző: Patricia Huber, Kontrast.at főszerkesztő

Forrás: https://kontrast.at/staatsbuergerschaft-spoe/    

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó