BALMIX - A NATO nem védi meg Ukrajnát – Biden kiegyezést keres az oroszokkal?

Kedden Joe Biden, amerikai elnök, és Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke video-megbeszélést tartott. A eseményt az orosz-amerikai szembeállás, azon belül elsősorban az Ukrajnával kapcsolatos, újabban felerősödött, feszültség tette szükségessé. Bár a megbeszélésnek négyszemközt kellett volna történnie, és Putyin valóban egyedül ült a képernyő előtt, Bidenre egyszerre hárman is vigyáztak[1]: Antony Blinken külügyminiszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó, és Eric Green, a Nemzetbiztonsági Tanács Oroszországi és Eurázsiai ügyekért felelős tisztviselője.

A nyugati sajtó szerint Oroszország le akarja rohanni Ukrajnát, és a találkozó előtti héten rengeteg hír jelent meg az állítólagos orosz készülődéssel kapcsolatban, Állítják ezt annak dacára, hogy a NATO országok fegyvert szállítanak Ukrajnának, s több hadihajót küldtek a térségbe, köztük egy Arleigh-Burke osztályú rombolót. Oroszország álláspontja szerint Ukrajnának tartania kell magát a minszki megállapodáshoz, a Donbasz régiónak autonómiát kell biztosítania. Oroszország számára vörös vonal, hogy Ukrajna ne lépjen be a NATO-ba. Ezt a vörös vonalat a NATO eddig nem volt hajlandó figyelembe venni, Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a kérdésbe Oroszországnak nincs beleszólása.

Alexander Mercouris, Londonban élő elemző szerint[2], a nagy pókerjátszmában ezt a leosztást Oroszország nyerte. Nem azzal, ami a megbeszélésen vagy utána elhangzott (legalábbis amit erről a sajtótájékoztatókból megtudhattunk). Hiszen Jake Sullivan és Antony Blinken tájékoztatta a világot, hogy ha Oroszország lerohanja Ukrajnát, nagyon kemény gazdasági és egyéb szankciókkal kell számolnia. Oroszország sikerének hátterében sokkal inkább az áll, ami ezekből a nyugati beszámolókból hiányzott. A NATO nem fogja katonailag megvédeni Ukrajnát, továbbá, Ukrajna NATO tagsága sem esedékes, azaz az Oroszország által húzott vörös vonalat az USA – legalábbis a jelek szerint – hajlandó figyelembe venni.

Oroszországnak nincs oka aggódni a gazdasági szankciók miatt. Az USA és szövetségesei először 2012-ben vezettek be szankciókat Oroszország ellen a Magnitszkij törvénnyel [3]), abban a reményben, hogy az orosz gazdaság majd összeroppan, de tervük nem vált valóra. A szankciók időnként ugyan megnehezítették a nyugatra irányuló gázkivitelt, de a kiesést gyorsan pótolta a kínai-orosz és a Török Áramlat gázvezeték. A szankciók ellenére Oroszország ma már az USA-ba is exportál energiahordozót. Oroszország azóta a világ legnagyobb gabona-exportőrévé is vált, és több olyan gazdasági együttműködési szerződés született amely az eurázsiai régiót erősíti, miközben az itteni szereplők nem alkalmaznak szankciókat. Az első két körülmény miatt kérdéses, hogy a szankciók kinek ártanának igazán: Oroszországnak, vagy általában a világgazdaságnak? Az “egyéb potenciális szankciók” között valószínűleg szerepel Oroszország kikapcsolása a bankok közötti átutalási rendszerből (SWIFT). Ambrose Evans-Pritchard, angol politikai elemző ezzel kapcsolatban azt írja a Carnegie Moscow intézetre hivatkozva, hogy Oroszország már kifejlesztett saját SWIFT rendszert (SPSF), továbbá a Visa és a Mastercard rendszerek orosz változatát is (Mir kártya), és ezeket a kínai UnionPay rendszerrel is össze lehet kötni. Az orosz-kínai kereskedelem zavartalanul folytatódna az amerikai szankciók közepette is.

Mindeközben az USA egyre komolyabb gazdasági és szociális problémákkal küzd: jelentős az infláció[4], áruhiány lépett fel, egykor patinás több amerikai város központja az utóbbi években hajléktalanok és kábítószerfüggők sátortáborává vált[6,7,8,9], jelentősen megnőtt a bűnözés, beleértve az emberölést[10].

Emellett, vannak arra utaló jelek, hogy az amerikai politikai vezetés távolról sem egységes az Oroszországgal kapcsolatos politikát illetően. Köztudott, hogy a külpolitikai intézményekben vannak a neokonzervatív irányzathoz tartozó “héják”, akik kemény oroszellenes fellépést sürgetnek, és igen nagy a befolyásuk. Ilyen Antony Blinken, Jake Sullivan, és Victoria Nuland, külügyminiszter-helyettes is, aki októberben Moszkvában járt. Lásd: https://bekekor.wordpress.com/…/washington-eroskodik…/

Ennek a látogatásnak a célja máig tisztázatlan. Röviddel utána a CIA igazgatója, William Burns is Moszkvába látogatott, és bár, szándékában állt, hogy Putyinal tárgyaljon, végül is személyesen nem találkozott vele, csak telefonon beszéltek.[11].

Alexander Mercouris [12] figyelemreméltó értelmezéssel állt elő Burns küldetését illetően. Szerinte elképzelhető, hogy Biden nem tartozik az oroszellenes héják közé, de mivel a héják igen befolyásosak, Biden így próbálta megkerülni őket. Burns sem tartozik a héják közé, és Biden jobban megbízik Burnsben mint Nulandban. Burns küldetése részben az lehetett, hogy rendbe hozza a Nuland okozta károkat a bilaterális viszonyban, továbbá, Biden valószínűleg nem mer Putyinnal telefonon beszélni, mert a héják olyankor is vigyáznak rá (ahogy a legutóbbi videó-megbeszélés alatt is tették). Emlékezzünk csak Trump esetére, amikor egy lehallgatott telefonbeszéd tartalma alapján próbálták eltávolítani az elnöki székből.

Érdekes kísérlet összehasonlítani a világpolitikai viszonyokat a kilencvenes évekkel, a Jelcin-korszakkal, amikor Oroszország gazdaságilag és katonailag gyenge és kiszolgáltatott volt. Nem volt abban a helyzetben, hogy vörös vonalakat húzzon, így válhattak a NATO tagjává a balti államok. Jelenleg viszont a NATO egy magabiztos Oroszországgal találja magát szemben, amely kiáll érdekeinek védelmében, különösen akkor, ha – mint történik Ukrajna esetében – számára egzisztenciális kérdésről van szó.

Mindazonáltal a Biden-Putyin video-csúcs nem vezetett a fontos kérdések végleges rendezéséhez. Ettől még nagyon messze vagyunk. A héten több kisebb katonai jellegű incidens is történt. Ukrán hadihajó próbálta megsérteni Oroszország tengeri határát[13], amerikai és francia harci repülőgépek tartottak Oroszország felé a Fekete-tenger felett, de orosz vadászgépek feltartóztatták őket[14].

Összeállította: Hetényi Balázs

[1] https://edition.cnn.com/…/biden-putin-call…/index.html

[2] https://www.youtube.com/watch?v=8UO49_-cRaA

[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Magnitsky_Act

[4] https://www.youtube.com/watch?v=oWMAOylxXpw

[5] https://www.telegraph.co.uk/…/wests-nightmare-war…/

[6] https://www.youtube.com/watch?v=yRWmKh13b50&t=27s

[7] https://www.youtube.com/watch?v=_um3a8r3qbM

[8] https://www.youtube.com/watch?v=uKUlV2jzohc

[9] https://www.youtube.com/watch?v=aTZsJNj3sIE

[10] https://www.rt.com/…/542850-us-cities-homicide-rates…/

[11] https://tass.com/defense/1358571