Szerző: Gertraud Klemm[1]
Forrás: https://www.derstandard.at/story/2000131658791/politiker-rueckzug-die-vaterschaftshostie 2021. december 4.
Nem szabad megengedni, hogy a "kiváltságos férfiak, akik a gyermekgondozási munkát legjobb esetben is csak távolról szemlélik, egyedül dönthessenek a források újraelosztásáról" - mondja Gertraud Klemm írónő Sebastian Kurz, az volt ÖVP főnöke és volt kancellárja, valamint Gernot Blümel volt pénzügyminiszter lemondó szavai alkalmából írt vendégkommentárjában.

Itt állnak, az újdonsült apukák, Sebastian Kurz és Gernot Blümel, és ragaszkodnak apaként a gyerekgondozáshoz való jogukhoz. A sok hónapos hálátlan, de természetesen elvárt gyermekgondozási munka után, amit mi végeztünk el, nélkülük. Számos olyan hét után, amely idő alatt az iskolák és óvodák zárva voltak, viszont a templomok és a fegyverboltok nyitva. A korona-sajtótájékoztatókról és a Minisztertanács üléseiről készült képek alapján, amelyek akár prosztata önsegítő csoportokban is készülhettek volna, ahol a csupa férfiakból álló csoportok elfogadták a gazdaságosan olcsó iskolabezárásokat, a "család"- közeli cégek viszont dolgozhattak. A ledolgozott munkanap után, amelyet a nők és az anyák számára megnöveltek az otthoni plusz munkával, hogy a lockdown miatt bezárt gyerekek otthon tanulhassanak, ehessenek, és ne essenek kétségbe. Azon az élménybeszámolók után, amelyekben August Wöginger[2] és társai elmesélték, milyen remekül tud otthontanító feleségecskéjük foglalkozni a gyerekekkel. A kiégések, az öngyilkos tinédzserek és az írástudatlan harmadik osztályosok statisztikái után.
Apaság dupla csomagban
Így e pofonmaratón után, a negyedik lezárás kellős közepén a fiatal apák most egyszerre kikövetelik a családi időhöz való jogukat. A hatalomvesztést, a hűtlen kezelés vádját, a korrupciógyanút és az elbocsátással való fenyegetéseket most lazán felcserélik az apaság kiváltságaival. Egy, az ÖVP szellemi ideológiájával megáldott apaságra. Egy hús-vér apa álmára, aki megvédi a családját, ahogyan a hazáját és a vagyonát is, ha kell. Akiről azonban a statisztikai hétköznapokban kiderül, hogy olyan apa, aki autóval jár be az irodába, megkeresi a család bevételének háromnegyedét, és nem érzi úgy, hogy még a háztartási munkában is részt kellene vennie. Ez egy olyan apaság, amely legszívesebben a biológiai-történelmi uralom hagyományaiban fürdik, és amely csak a meg nem fizetett anyai szeretet dupla csomagjával működik: az anya szülhet, főzhet, takaríthat, szerethet és kicsit részmunkaidőben dolgozhat. Az apa, mint családfő, ideológiailag feltöltötten fontoskodhat, azonban gyakorlati használatra inkább alkalmatlan.
Biológiai gravitáció
Bekattant, mondta a volt kancellár: gyorsan megérett a felismerés, egy fizikai vagy biológiai alaptörvénynek engedelmeskedve. Mintha az apaság egy szoftverfrissítés lenne, amit a kijelző (display) megérintésével el lehetne intézni. Mintha nem egy szülői lét része lenne, amelyet több millió szülőpárnak (nem is beszélve az egyedülálló szülőkről) kell alaposan meggondolnia, kiszámolnia, mérlegelnie és eldöntenie, mert a gyermekvállalás a fizetett és a nem fizetett források újraelosztását igényli, amely az ÖVP - nek köszönhetöen még mindig azt jelenti, hogy a nők a biológiai gravitációt követve visszavonulnak a munkából és átveszik a meg nem fizetett munkákat.
Ez teszi a gyermekvállalás pillanatát kulcsfontosságúvá szinte minden feminista számára: egyenlőtlen fizetések, nők szegénysége, függőség és alulreprezentáltság a hatalmi körökben. És ebben a nagyon kritikus pillanatban a fiatal apák megfordítják a dolgot, és bebizonyítják a fordítottját: Nézzétek, a kereső munkát felcserélhetjük az apa szerepére. Egyszerűen így! Ami az egyszerű nép számára sem gazdaságilag, sem jogilag és a bevételek szintjén sem reális választás, mert az olyan pártok, mint a mi ÖVP-nk, tudják, hogyan akadályozzák ezt meg. Mi viszont megengedhetjük magunknak. És viszlát!
Hatalomra éhes férfiak
És miközben lelépnek, emlékezzünk arra, hogy még egyetlen nyugdíjas csúcspolitikusnak sem kellett kínjában éheznie és megtérnie. Túl gyakran láthattuk, hogyan boldogultak magánpiaci kipárnázott pozícióikban a jól megérdemelt nyugdíjas léttel (ami Johanna Dohnal[3]-ra nem vonatkozik). Azt is tudjuk, hogy semmi jobb nem fog utánuk következni. Vajon az őket pozícióikban követő férfiak megszólalásaikban vagy interjúikban közölték-e valaha, hogy személyesen a síró csecsemő, a demens após vagy telehányt gyerekszoba feladatait kell-e mindennap megoldaniuk? Ehelyett a holnapi választási plakátokon láthatjuk őket, imádnivaló gyerekkel, akiket apai módon ölelnek. Egyébként nem lényegtelen az egész? Miért ne használhatná fel fügelevélként Kurz és Blümel búcsúbeszédében a babáját?
Mert a világjárványnak, a botrányoknak és a kancellár bébinek köszönhetően ritkán kapunk ilyen szép bemutatót arról, hogy mi meg rosszul ebben az országban. A kiváltságos, hataloméhes férfiakkal van bajunk, akiknek a legrosszabb esetben sem szakmai, sem magánéleti tapasztalataik sincsenek. Alulinformáltságuknak nekünk kell az árát megfizetni: empátia hiánya és korrumpálhatóságuk formájában.
Szolgálat
Ahogyan a városok már nem tervezhetők kerékpározó és gyalogos emberek nélkül, a kiváltságos férfiaknak, akik a gondozási munkát legjobb esetben is csak messziről figyelik, nem szabad megengedni, hogy az erőforrásokat egyedül oszthassák el. És semmiképp sem cserélhetők le fiatalabbakra, akik a fizetetlen munkát nem is ismerik, még pusztán látásból sem – ezért csak akkor húzzák elő nagy csinnadrattával a gondozási feladatokat a kalapból, ha a visszalépés okaként állíthatják be. Az apaságnak ez a fogalma sértés mindenki számára, aki komolyan veszi az apaság szerepét. A teljes apai feladatokat felölelő apaság több mint a kamerába mosolygó házigazda szerepének eljátszása: ez egy szolgálat, amely gyakran valódi áldozatokat követel. Bízzunk benne, hogy legalább a babák jól végzik a dolgukat, és a fiatal apukákat is megtanítják egy kis empátiára.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Illusztráció: Fatih Aydogdu
[1] Gertraud Klemm írónő és biológus. Többek között megkapta az Outstanding Artist Award (Kiváló Művész Díj) 2020-ban és az Ernst Toller-díjat 2021-ben. Legutóbb megjelent: Hippocampus (2019, Kremayr & Scheriau).
[2] https://de.wikipedia.org/wiki/August_W%C3%B6ginger ÖVP parlamenti politikus, az ÖVP szóvivője szociális témákban
[3] https://de.wikipedia.org/wiki/Johanna_Dohnal Első nőminisizter, feminista, SPÖ politikusnő


