A munkanélküli segélyek olyan magasak, hogy senki sem akar már dolgozni? Ahhoz, hogy az embereket ösztönözzük arra, hogy egyáltalán dolgozni menjenek, a munkanélküliség időtartamával együtt csökkenteni kell a munkanélküli segélyeket? Íme három érv, ha egy beszélgetés során ezekkel az előítéletekkel találkozik.

#1 A munkanélküli segély már most is rendkívül alacsony Ausztriában
Aki munkanélkülivé válik, az egyértelműen a szegénység felé csúszik: a munkanélküli alapellátás a korábbi nettó jövedelemnek mindössze 55 százaléka. Ez még nemzetközi összehasonlításban is alacsony érték.

#2 Az emberek túlnyomó többsége csak nagyon rövid ideig munkanélküli.
A legtöbb munkanélküli csak nagyon rövid ideig keres munkát. Ez vonatkozik például az idegenforgalomban, a gasztronómiában vagy az építőiparban dolgozó idénymunkásokra. Tíz újonnan munkanélküliből négynek van újrafoglalkoztatási ígérete a korábbi munkáltatójától. A munkanélküli segély összege egyáltalán nem gyorsítja fel a munkába való visszatérésüket.
Minél tovább tart a munkanélküliség, annál több embernek kell kiegészítő munkát keresnie. A kiegészítő munkát vállaló munkanélküliek 40 százaléka tartósan munkanélküli. De: Azok, akik munkanélküliként alkalmi munkával tartják fenn magukat, ugyanolyan intenzíven keresnek munkát, mint a kiegészítő jövedelem nélküli munkanélküliek. Az egyetlen különbség az, hogy minél tovább vagy munkanélküli, annál ritkábban hívnak be állásinterjúra. A munkanélküli segélyek egy bizonyos időszak utáni csökkentése különösen keményen érintené őket.

#3 Ha a munkanélküli segélyek alacsonyak, az nyomást gyakorol a bérekre. Ez mindenkit érint.
A munkanélküliek már ma sem hagyhatják egyszerűen abba az álláskeresést. Aki abbahagyja a jelentkezést, vagy akár csak egy napot is elmulaszt a tanfolyamokról, annak a munkanélküli segélyét (legfeljebb nyolc hétre) törlik. Ha a munkanélküli segélyek olyan alacsonyak, hogy az embereket arra kényszerítik, hogy bármilyen munkát elvállaljanak, bármilyen feltételek mellett, ez növeli a nyomást minden munkavállalóra. Egy tanulmány szerint azok az emberek, akik hosszabb ideig jogosultak munkanélküli segélyre, nagyobb valószínűséggel kapnak utána jobb fizetésű állást. “Az emberek inkább nyugodtan nézelődnek, és elutasítják a rossz ajánlatokat” – mondja Andrea Weber munkaerő-piaci közgazdász.
Plusz: a munkanélküliekre gyakorolt nyomás nem teremt munkát. Az erről szóló vita azonban elvonja a figyelmet arról, hogy a munkaerő-piaci politikának többről kellene szólnia, mint a munkanélküliek zaklatása.

forrás: moment