Gaál lakásügyi tanácsos és Hanke pénzügyi tanácsnok „üresedési adót” követelnek a szövetségi kormánytól. Tirol, Salzburg, Graz és Villach is büntetést akar a spekulatív célokból ki nem adott lakásokért, de ehhez a szövetségi kormányra van szükségük.
Bár sokan keresnek Ausztriában lakást, az országban több százezer lakás van üresen. Nem bérlik őket, mert a nagy pénzügyi alapok befektetésként vásárolják fel őket, és megvárják, amíg az értékük nő[1]. Egyre több szövetségi államban és városban merül fel a követelés, hogy vessenek ki úgynevezett üresedési adót a kiadatlan lakások után. Ez egyfajta büntetés olyan lakások esetében, amelyek több mint hat hónapja üresen állnak - és nem szolgálják a lakosság lakásszükségletének igényeit. Tirol, Salzburg, Graz és Villach már bejelentette, hogy fel akarnak lépni a növekvő számú üresen álló spekulatív lakások ellen. Bécs ezt jó alkalomnak tekinti egy egész Ausztriára kiterjedő megoldás kidolgozására. Kathrin Gaál lakásügyi tanácsnok és Peter Hanke pénzügyi tanácsos most levelet írt a Pénzügy-, Gazdasági, Igazságügyi és Szociális Minisztériumoknak.
„Mindenképpen szükséges a további lehetséges megoldások politikai megvitatása” – írja benne Gaál és Hanke. Bécs nem vezethet be önállóan olyan adót, amely elég magas ahhoz, hogy a spekulánsok számára az üres lakások ne legyenek kifizetődőek. 1985-ben az Alkotmánybíróság eltörölte a bécsi üresedési adót, mert Bécsnek nincs hatásköre ilyen szabályozásra. Az Alkotmánybíróság szerint ez nem a regionális államok, hanem a szövetségi állam ügye.
Ezért Salzburgnak, Tirolnak, Graznak és Bécsnek is szüksége van a kormánypártokra, az ÖVP-re és a Zöldekre, hogy egész Ausztriában bevezessék az üresedési adót. Alkotmánymódosítással a tartományi államokat is fel lehetne hatalmazni a szabályozásra. Bécs pedig éppen ezt követeli most a kormánytól: A kormány kezdjen tárgyalásokat a tartományokkal - ahogy azt kormányprogramjában is megfogalmazta. Ott ez áll: "A szövetségi kormány szeretné növelni a lakáskínálatot, és ennek érdekében a tartományi államokkal együtt mozgósítani fogja az üresedési rátát."
A Bérlők Szövetsége (Mietervereinigung)[2] azt is követeli, hogy az üresedéseket hat hónap elteltével be kell jelenteni. Ezen túlmenően az indokolatlanul üresen álló lakások, üzlethelyiségek után illetéket kell fizetni. A Bécsi Műszaki Egyetem lakbérfigyelője[3] szerint a magánszemélyek bérleti díjai 53 százalékkal emelkedtek 2008 és 2016 között. Egyik megoldásnak tekintik az üresedés mobilizálását. Mert az üres lakások növelik a bérleti díjakat, különösen a nagyvárosi területeken. A lehető legmagasabb ár érdekében az ingatlantulajdonosok visszatartják a lakásokat a piacról. Ez vonatkozik Bécsre is, bár itt az emberek 60 százaléka támogatott lakásban (Gemeindewohnung) él.
Nem tudni pontosan, hány lakást nem adnak bérbe hónapokig vagy évekig. Svájccal és néhány német várossal ellentétben Ausztriában nincs kötelező és egységes üresedésjelző. Bécsben 30-100 ezer közé becsülik az üresen álló lakások számát. Nehéz meghatározni az üresedési rátát, vagyis az üres lakások arányát a teljes lakáspiacon. Az olyan kezdeményezések, mint például az üresedés-érzékelő[4], segítséget kívánnak nyújtani. Szomszédok és figyelmes járókelők itt jelezni tudják az üresen álló lakásokat.
BERLIN: büntetés jár azért, ha valaki egy lakást nem lakás célra használ
Más országok és városok már fellépnek az üresedés ellen: a berlini Jogellenes felhasználásról szóló törvény[5] elöírja, hogy a bérbeadók négy hónap elteltével jelentsék az üresedéseket. Ezután a hatóságoknak jóvá kell hagyniuk az üresedést. A törvény meghozta a hatását: 2014-es hatályba lépése óta több mint 10 000 olyan lakás került vissza a bérleti piacra, amelyek nem állandó lakóhelyként működtek a szabályozásnak köszönhetően. A kritikusok azonban úgy vélik, hogy a hűtlen kezelésért kiszabott bírságok túl alacsonyak ahhoz, hogy kárt okozzanak a nemzetközi befektetési moguloknak. Emellett a jogszabály alkalmazhatósága nagyban függ a lakosság információitól – mert a tulajdonosok nem túl együttműködőek az üresedéseket illetően.
A Baleár-szigeteken az állam még az üresen álló spekulatív lakásokat is átveszi, és hét évre szociális lakásként adja bérbe[6].
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1] https://kontrast.at/krise-in-europas-staedten-wohnen-als-spekulation/
[2] https://mietervereinigung.at/News/841/55152/Wohnkosten-senken-Unser-Programm-fuer-leistbares-Wohnen
[4] https://www.leerstandsmelder.de/wien
[5] https://service.berlin.de/dienstleistung/326217/
[6] https://kontrast.at/balearen-sozialwohnungen/
