Forrás: https://awblog.at/ausgeliefert-bei-der-arbeitssuche/^[1]

Szerzők: Michaela Neumann és Simon Theurl, 2021. október 18.

A 2021-es nyári gazdasági fellendüléssel a munkaerőpiac is megélénkült. Gyakran érkeznek bejelentések a vállalatoktól, megüresedett állásokra panaszkodva, amelyeket nem tudnak betölteni. A munkakeresési folyamatok tényleges működéséről ritkán esik szó. Az AK-tagok az álláskeresési eljárások során különféle diszkriminációs és munkajogi megsértések tapasztalatairól számolnak be – még olyan időkben is, amikor gyakran beszélnek munkaerőhiányról.

Diszkrimináció a munkaerőpiacon

Különféle tanulmányok tudományosan bizonyították, hogy az embereket diszkriminálják álláskeresésük folyamán. Gyakran előfordul, hogy nemen, származáson, életkoron, korábbi pályafutáson^[2] vagy a munkanélküliség időtartamán^[3], illetve ezek kombinációján alapuló megkülönböztetés történik.

Ausztriában például hátrányos helyzetbe kerülnek a „nem tipikusan osztrák” nevű és kinézetű álláskeresők^[4], amikor ausztriai állásra jelentkeznek. A fejkendőt viselő nőket kisebb valószínűséggel hívják meg állásinterjúra^[5], mint azokat, akik nem viselnek fejkendőt. (Az álláspályázatokhoz mindig fényképet is kell csatolni – megj. fordító). A „nem osztrák” származás^[6] negatív hatással jár az osztrák vállalatok foglalkoztatási lehetőségeire. A nőkkel szembeni diszkrimináció^[7] pedig az élet minden területére kiterjed – az iskolától az álláskeresés folyamatán át a fizetési diszkriminációkig.

Az AK által készített felmérésben az AK tagjai beszélnek a nem, életkor és származás alapú álláspályázatoknál tapasztalt diszkriminációról, a munkaadók részéről elkövetett súlyos munkajogi kötelezettségszegésről, valamint bizonytalan munkaviszonyokról és a valóságnak nem megfelelően megnevezett munkakörülményekről. Figyelemre méltó, hogy ezt a felmérést 2021 nyarának végén végezték el, amikor egyre több tudósítás jelent meg kétségbeesetten munkaerőt kereső cégekről.

Gyerekekkel vagy gyermek nélkül: nők számolnak be diszkriminációs tapasztalataikról

A nők számos munkaadónak egyszerűen nem tudnak megfelelni^[8]: vagy túl fiatalok – és még előttük áll a családtervezés és a hozzá kapcsolódó szülési szabadság. Vagy már van gyerekük, és az ebből fakadó gondozási kötelezettségek miatt nem lehetnek megbízható és elkötelezett munkavállalók. Vagy egyszerűen túl öregek, és ezért már nem elég motiváltak. A nőknek ezekkel az előítéletekkel kell megküzdeniük, amikor munkát keresnek. Ez odáig fajul, hogy a jelentkezőket aktuális terhességükről és gyermekvállalási szándékukról kérdezik, vagy azt mondják nekik, hogy nem foglalkoztathatják őket, ha „termékeny korúak”. A 30 év feletti nőket pedig arra figyelmeztetik, hogy „ketyeg a biológiai órájuk”.

Egy jól képzett, 31 éves, állást kereső nő így nyilatkozott: „Egy munkáltatónál többször is nyíltan megkérdeztek a gyerekekkel kapcsolatos terveimről. Ez többször is szóba került, mert kritikus korban vagyok! Ugyanakkor a főnök többször „fiatal lánynak” nevezett, és egy „fiatal lány” fizetését állapították meg.“ Egy másik jelentkező a következő helyzettel szembesült: „Az a tény, hogy 30-as éveiben járó nőt a gyerekekről kérdezik, nem ritka. De nálam odáig ment a HR menedzser, hogy azt mondta: 31 évesen már ketyeg az óra, szóval gondolkozzam a gyerekvállaláson. Mire akarok várni?“

Nem csak a gyermekkérdés diszkriminálja a nőket a munkaerőpiacon – nem ritka, hogy a női jelentkezőknek direktben meg is mondják, hogy nőként nem alkalmasak egy állásra, és a munkáltatók inkább férfit alkalmaznának. Egy állást kereső nő így írt: „Én nőként jelentkeztem informatikusnak. A főnök azt mondta nekem: Egy nő soha nem tud mit kezdeni az informatikával, mert a nőknek túl kevés az agyuk.” Nem ritkán arról is beszámoltak, hogy még ma is jobb feltételeket kínálnak a férfi jelentkezőknek – akiket a képzettség hiánya ellenére is előnyben részesítenek a megüresedett állások betöltésekor. 

Amit munkaadók maguknak megengednek

Eltekintve attól, hogy a pontosság és a minimális tisztelettudó magatartás nem magától értetődő a munkáltatók részéről, a munkát keresők a munkáltatók visszaéléseiről számolnak be, ami esetenként a közigazgatási jog hatálya alá esik. Egyes jelentkezők hosszú utat tesznek meg az interjúig, aztán nem találnak felelőst az interjú lefolytatására. Amikor dolgavégezetlenül visszautaznak, akkor a cég panaszt tesz az AMS - nél (Arbeitsmarktservice, Munkaerőpiaci Szerviz), és az interjúért feleslegesen a céghez elutazó pályázó munkanélküli segélyét letiltják. Mások nem kapnak tájékoztatást a fizetésről, még akkor sem, ha többször kérik. A különböző pozíciókban végzett többhetes próbamunka sem jár fizetéssel. Egy álláskereső férfi beszámol arról, hogy felkérték egy teszt-webhely kidolgozására, hogy bizonyítsa képességeit. Amikor a weboldal kielégítő volt, a munkáltató felkérte, hogy fejlesszen még egyet a cég egyik ügyfelének – fizetés nélkül. A vendéglátóipar egyik jelentkezőjének azt mondták, hogy a fizetése – étterem vezetői pozíciója ellenére – azért ilyen alacsony, mert a szervizben amúgy is elég borravalót kap.

Egy étteremben mosogatónak jelentkező háromgyermekes apa a következő munkakörülményekről beszél: „A legutóbbi interjúm során azt mondták, hogy reggel 8-tól este 23 óráig kell dolgoznom, de ha közben nem lenne sok munkám, akkor hazaküldenek. Viszont, ha sok munka van, akkor éjfél utánig is dolgoznom kell. Amikor visszautasítottam az állást, az AMS letiltotta a munkanélküli segélyemet.” Egy másik álláskereső ezt mondja: „Egy interjú során azt mondták, hogy nem kapok sem 13. sem 14. havi fizetést, és nem kapok pótlékot a hétvégi és ünnepnapi munkáért... Emellett elvárják tőlem, hogy a szokásos munkaidőmön kívül különféle futártevékenységeket is végezzek.” Egy fiatal munkát kereső nő meséli: „A legfurcsább élményem az volt, amikor fizetés nélküli pszichológiai gyakornokként való munkámat azzal a kapcsolták össze, hogy a pszichológus főnök saját meggyét kellett volna árusítanom, nyereségesen!” Egy orvos nem finomkodott, amikor egy nő asszisztensi állásra jelentkezett: “ Havi 100 euróval többet fizetek, de nincs betegszabadság – hacsak nincs olyan rosszul, hogy már négykézláb mászik - és nincs ápolási szabadság sem, meg kell oldania, mit csinál, ha megbetegszenek a gyerekei“.

Ezek a személyek nem hibáztathatók azért, mert nem fogadtak el az állást ilyen munkakörülmények között, ezeknél a munkáltatóknál. Mindazonáltal ezen állások elutasítása szankciókat von maga után az AMS részéről, például a munkanélküli segélyek letiltását. Emellett a gazdaság és a munkáltatók határozzák meg annak megállapítását és értékelését, hogy vajon a munkanélküliek mennyire hajlandók dolgozni. A munkanélküliekre nehezedő nyomás azt sugallja, hogy a munkanélkülieknek - a feltételektől függetlenül - bármilyen munkát el kell fogadniuk, így biztosítható, hogy elegendő olcsó munkaerő álljon a munkaadók rendelkezésére.

Dolgozzon többet, de kevesebbet kap

„Heti 10 órára kerestek értékesítési képviselőt (natúrkozmetikumok szállítása)” – számol be egy állást kereső nő. „Kiderült, hogy a teljes rendelési rendszerért és a vevői rendelések telefonos lebonyolításáért is felelős lettem volna – amit haza kellett volna vinnem a rendelésfelvétel lebonyolításához. Ezen kívül feladatomba tartozott volna a gyártási alapanyagok és a csomagolóanyag megrendelése is. Emellett a termelésben is közreműködnöm kellett volna, segítőként. Így többek között feladatom lett volna az összetevők szakszerű előkészítése, majd sterilizálása és fertőtlenítése. Ezen kívül grafikusnak és szövegírónak is kellett volna lennem, hogy a hírlevél és a honlap mindig naprakész legyen. Számviteli, könyvelési előkészítés és beszerzés is természetesen a munkafeladat része volt, az „alapmunka” mellett, ami tulajdonképpen a vevői rendelések csomagolásából, és kiküldéséből állt. Az összes munkát heti 10 órában kellett volna elvégezni, bruttó 850 euróért. És azt sem tudom, hogy rendesen bejelentettek volna-e."

Újra és újra előfordul, hogy a munkaadók nem hajlandók a munkavégzéshez elvárt készségekkel rendelkező munkavállalók megfelelő juttatására.

Egy másik alkalmazott, aki értékesítési pozícióra jelentkezett, arról számolt be, hogy az interjú során biztosították arról, hogy nem kell saját fióktelepet vezetnie. Alig egy hét elteltével - és megfelelő felkészítés nélkül - felszólították, hogy vegye át a fiókvezetést, ugyanolyan fizetéssel. Egy grafikus az álláskeresési folyamat során szerzett tapasztalatait írta le:

„Klasszikus grafikust kerestek, magas fizetést ígértek. A munkáltató viszont csak a 3-as grafikusi csoport minimális alapbérét volt hajlandó kifizetni kezdő fizetésként - mert ez csak "nyomdai alapmunka" volt, holott a grafikusok a 4-es csoportba tartoznak, nekem pedig hat éves szakmai gyakorlatom is van. Úgy értettem, hogy nem kell semmilyen illusztrációval, animációval, videó vágással vagy webes cuccokkal foglalkoznom, mert nem azért fizetnek. A munkáltató ekkor azt mondta: „De, igen. Mi szeretnénk, ha ezeket a munkákat is elvégezné, pont azért szeretnénk felvenni, mert olyan szerteágazó képességei vannak, és olyan sok tapasztalata van! - De ezt megfizetni nem akarták."

Mi a teendő?

Magától értetődőnek kellene lennie, hogy a vállalatok tisztességes munkakörülményeket és méltányos fizetést garantálnak. A vállalatok által elkövetett diszkrimináció és munkajogi megsértések esetén a munkavállalóknak és az álláskeresőknek jogi tanácsadásban és jogi képviseletben kell részesülniük. Ezen túlmenően vannak politikai módszerek is a diszkrimináció csökkentésére:

A munkaerőpiaci diszkriminációt csökkenteni kell

A diszkrimináció csökkenthető:

• Az apasági szabadság elősegítésével (Förderung von Väterkarenz) : a szülői hovatartozás nem lehet ok a diszkriminációra! Az apasági szabadság elősegítése a vállalatoknál a szülői szabadság kezelésével vagy a szülői szabadság alatti továbbképzéssel lehetővé teszi, hogy a gondozási kötelezettséggel rendelkező nők sikeresebbek legyenek a munkaerőpiacon. A családi ellátások nemek szempontjából méltányos és korszerű kialakítása, például az apák magasabb részvételi aránya a gyermekgondozási segély igénybe vételében, arra ösztönzi az apákat, hogy vegyenek ki nagyobb részt a szülői feladatokból és vegyék igénybe az apák szülői szabadságát.
• Családi munkaidő-modell (Etablierung eines Familienarbeitszeitmodells): a vállalatokat felelőssé kell tenni a szülők közötti méltányos munka (idő) - megosztás aktív ösztönzéséért. A családi munkaidő-modell azt javasolja^[9], hogy anyagilag jutalmazzák a szülőket, ha mindketten ugyanannyi időt fordítanak gyermekgondozásra, mint a keresőtevékenységre.
• Kötelező intézkedések a diszkrimináció ellen: (Verpflichtende Gleichstellungs- und Diversitätsmaßnahmen) a munkaerő-piaci diszkrimináció megelőzése érdekében szükség van arra, hogy a vállalatoknál legyenek esélyegyenlőségi felelősök,^[10] szankcionált egyenlőségi és mindenfajta diszkriminációt büntető intézkedésekkel, mint pl. a transzparens jövedelemjelentések, amelyek elősegítik a fizetések átláthatóságát és láthatóvá teszik a nemek közötti bérszakadékot, vagy az antidiszkriminatív kollektív szerződések^[11].
• Képzés: (Aufklärung auf individuellen Ebene) a jogi lehetőségekről szóló oktatás és az Egyenlő Bánásmód intézményének kibővítése individuális szinten is szükséges. Emellett a diszkrimináció ellen fellépő civil szervezetek számára biztosítani kell munkájuk ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételeket.
• Igazságosabb munkanélküliségi biztosítás^[12]: (Gerechtere Arbeitslosenversicherung) a munkanélküliek védelmét és a munkát kereső munkavállalók alkupozícióját erősítő munkanélküli-biztosításnak tartalmaznia kell a munka ésszerűségére vonatkozó naprakész szabályokat, különösen a jobb jövedelemre és foglalkoztatási védelemre vonatkozóan.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

^[1] A&Wblog az AK (Arbeiterkammer, Munkás Kamara) és az ÖGB (Osztrák Szakszervezetek Szövetsége) által működtetett blog: https://awblog.at/ueberdiesenblog/der-name-ist-programm/       

^[2] https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3037419

^[3] https://ideas.repec.org/p/zbw/glodps/88.html   

^[4] https://www.jku.at/institut-fuer-frauen-und-geschlechterforschung/forschung/forschungsprojekte/diskriminierung-ethnischer-minoritaeten/         

^[5] https://www.jku.at/forschung/forschungs-dokumentation/publikation/63920        

^[6] https://www.ihs.ac.at/publications/lib/IHSPR6311119.pdf             

^[7] https://awblog.at/diskriminierung-von-frauen-in-oesterreich/       

^[8] https://wien.arbeiterkammer.at/service/studien/Frauen/Diskriminierungserfahrungen_von_Frauen.pdf

^[9] https://awblog.at/familienarbeitszeitmodell/      

^[10] https://www.arbeiterkammer.at/interessenvertretung/arbeitundsoziales/gleichbehandlung/Diskriminierungsstudie_2019_Kurzfassung.pdf

^[11] https://bildung.gpa-djp.at/files/2010/04/AntiDiskbv090909.pdf

^[12] https://awblog.at/tuecken-der-arbeitslosenversicherung/