Kemény küzdelem volt, főleg a lakáskeresés. De most Ágnes készen van, Bécsbe költözik. Az 50 éves hölgy jövő szerdán búcsút vesz régi budapesti otthonától, beül a telepakolt autójába, és 20 éves fiával Ausztriába indul. Ők ketten Hernals-ba (Bécs, 17. kerület) költöznek. Ágnesnek, a képzett tolmácsnak van esélye arra, hogy állást kapjon. Egy bécsi intézetben dolgozhat, ahol a magyar bevándorlók gyermekeit anyanyelvükön oktatják. "Ez kockázatot jelent; az új kezdet sok bizonytalansággal jár" - mondja.

- De nagyon várom.Az 50 éves korban egy ilyen újraindítás nem gyakori. Ám gazdasági szempontból a magyar nő története szimbolizálja az osztrák munkaerőpiacot sújtó megrázkódtatásokat. A demográfiai változások azt jelentik, hogy a hazai cégek egyre nehezebben találnak belföldön munkaerőt. Erre a problémára van megoldás: amely főleg az osztrák nők és a migránsok, mint például Ágnes körében találjható meg. 

„Kiürült” munkaerőpiac

A változás legszembetűnőbb jelei a munkaképes korúakra vonatkozó statisztikákból olvashatók ki. A következő évben 46 év után várhatóan először csökken az Ausztriában élő 15 és 64 év közöttiek száma. A fejlődés lassan indul, de felgyorsul. Az osztrák statisztikai hivatal népesség-előrejelzése szerint 2030-ra körülbelül 170 ezerrel kevesebb lesz a munkaképes korú ember Ausztriában.Ez kisebb problémát jelentene egy olyan országnak, ahol alacsony a gazdasági növekedés. Ám az utóbbi időben az osztrák vállalatok egyre több munkavállalót keresnek. Csak az elmúlt tíz évben félmillió ember talált munkát. 

Az erők továbbra is dolgoznak

Semmi sem utal arra, hogy a fejlődés mögött meghúzódó hajtóerők gyengülnének. Az export virágzik. Továbbra is folytatódik a hazai bankok és pénzügyi szolgáltatók által új piacok meghódítása Kelet-Európában. A belföldi fogyasztás a koronavírus okozta szünet után ismét élénkül. A közgazdászok erőteljes növekedést várnak a következő évben.Ha a demográfiai szakadék nem zárul be, akkor a mostani történetek arról, hogy milyen nehéz munkavállalókat találni, csak egy nagyobb válság előhírnökei. Hogyan lehet tehát kielégíteni a munkaerő iránti keresletet a jövőben? Az első válasz: mint korábban. A migráció révén. Olyan embereken keresztül, mint Ágnes 

Mi lenne az építkezésekből külföldi munkaerő nélkül? Fotó: imago

Az ÖVP és az FPÖ kemény irányvonallal büszkélkedhet migrációs kérdésekben. Folyamatos politikai vita folyik arról, hogy Ausztria bevándorló ország-e. Ennek semmi köze a valósághoz.Már az elmúlt években is az újonnan létrejött munkahelyek nagy részét külföldi állampolgárok töltötték be. Ez a tendencia fel fog erősödni, mert a hazai, 1945 utáni magas születési számú korosztályok nyugdíjba vonulnak. Az eredmény: a Wifo kutatóintézet előrejelzése szerint az idén létrejövő további munkahelyek 67 százalékát külföldi állampolgárok töltik majd be. A következő évben ez már 75 százalékos lesz. Egyrészt olyan emberekről van szó, akik már itt élnek, és akik újak a munkaerőpiacon, mint például a menekültek. A bevándorlás azonban különösen Magyarországról, Romániából és Horvátországból tovább fog növekedni. A munkavállalók szabad mozgásának köszönhetően az EU-ban ezek az emberek politikai korlátozások nélkül jöhetnek ide. 

Jönnek az ingázók

Érdekes egy másik fejlemény is. Napról napra egyre többen ingáznak a környező országokból, főleg Magyarországról ausztriai munkahelyükre. Jelenleg 130 000 ingázó dolgozik szupermarketekben, éttermekben és építkezéseken. Ez rekord. Szinte úgy tűnik, mintha soha nem lett volna koronajárvány és határzár.2024-től a nők nyugdíjkorhatára a jelenlegi 60 évről fokozatosan emelkedik. Fokozatosan, évente hat hónaponként, amíg egyenlő lesz a férfiakéval (a férfiak nyugdíjkorhatára 65 év). A szakértők arra is számítanak, hogy a nők száma a munkaerőpiacon tovább fog emelkedni, például a gyerekgondozási idők rövidülése miatt.A migránsokon kívül a nők - különösen az idősebbek - segíthetnek a munkaerőpiaci hiány megszüntetésében - mondja Stefan Schiman, a Wifo közgazdásza. Milyen változásokat jelent ez? A vállalatoknak, de az egész országnak is fel kell ajánlaniuk valamit ezeknek az embereknek. Ez már most látszik. Mert semmi sem garantálja, hogy a nők hajlandók lesznek még többet dolgozni. A migránsoknak is van alternatívájuk Ausztriával szemben. És bár a jövőben nagyobb szükség lesz az idősekre, de már ma is gyakran ki vannak téve az életkoruk szerinti diszkriminációnak. 

Ki tud varázsolni?

A változások először a fiataloknál mérhetők. "A következő tíz év sokkal nehezebb lesz a legjobb elmékért és a leggyorsabb kezekért folyó versenyben" - mondja Christian Helmenstein, a Gyáriparosok Szövetségének (Industrielle Vereinigung) vezető közgazdásza. Különösen a szakképzett munkavállalókat kell majd a kollektív szerződésben rögzített bérek felett megfizetni. Johannes Kopf, az AMS főnöke hasonlóan látja. A munkaerőpiac több választási lehetőséget biztosít a munkavállalóknak. A vállalatoknak „varázsolniuk kell, hogy fiatal, képzett embereket találjanak” – mondja Kopf. Az elkövetkező évek könnyebbek lesznek ennek a csoportnak. A nők munkaerő-piaci részvételének növeléséhez nem lesz elég a béremelés. Helmenstein közgazdász úgy véli, hogy több cégnek kell majd összefogni, hogy céges óvodákat hozzanak létre. A gyermekfelügyelet mellett fontosabbá válik a munkaidő olyan kialakítása, amely összeegyeztethető a családi élettel. Az AMS tanácsadói jelenleg több mint 7000 céggel lépnek kapcsolatba, hogy segítsenek a toborzó részlegeknek vonzóbb ajánlatokat tenni a dolgozók számára – mondja Kopf, az AMS főnöke. Példa: Az iparnak több olyan programra van szüksége, amely lehetővé teszi, hogy a nők részmunkaidőben is dolgozhassanak a műszakokban.  

Felirat: A gazdaságnak egyre több külföldi munkaerőre van szüksége

Vízszintes tengely: változások 1995 - 2022-ig; Függőleges tengely: munkavállalók száma millióbanPiros szín: belföldi munkavállalók, kék szín: külföldi munkavállalók száma

Kis grafikon: Csökkenő munkaképes korú lakosság

2020 – 2030 között a 15-64 évesek száma, prognózis, millióban.Forrás: Wifo Statistik Austria, DER STANDARD De nem csak a fiatalok vonzásáról van szó. A nyugdíjkorhatár emelkedésével olyan munkahelyeket kell teremteni, ahol szívesen látják az időseket. Sok munkáltató nem hajlandó 50 év felettieket alkalmazni. Johannes Kopf, az AMS főnöke ezt "azonnali öregedésnek" nevezi. A cégnél dolgozó 50 éves munkavállalókat gyakran szívesen látják tapasztalataik miatt. De ha munkát keresnek, ezek az emberek alig találnak állást. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, szükség van a kultúra megváltoztatására.A szakértők egyetértenek abban is, hogy több képesítésre és oktatásra lesz szükség. Ez például nagyobb beruházásokat jelent az óvodákban – mondja Kopf, az AMS főnöke, a nehezebb indulási feltételekkel rendelkező gyerekek javára.A bevándorlók számára is vonzó ajánlatokat kell biztosítani. Még mindig elég nagy a bérkülönbség Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország és Ausztria között ahhoz, hogy onnan is jöjjenek emberek. A politikai okok is szerepet játszanak. Sok magyar azt mondja, hogy az autoriter klíma miatt hagyja el hazáját.De közben Kelet-Európa egyes részein is munkaerőhiány van. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában meredeken csökken a népesség. A fiatalok nagy része már elment. Aki jól képzett embereket akar idevonzani ezekből az államokból, annak bizonyítania kell, hogy szívesen látják ezeket az embereket. 

Kihívás 

Ráadásul Ausztria nem az egyetlen nyugat-európai ország, amelyik demográfiai problémákkal küszködik. Ez még inkább igaz Németországra. Ott az SPD, a Zöldek és az FDP 25 százalékkal, óránként tizenkét euróra akarják emelni 2022-ben a minimálbért. Ez felfogható az Európából érkező, szakképzetlen munkások elleni hadüzenetnek is. Mindez azt jelzi, hogy Ausztriában, de Európa többi részén is a bérek a jövőben a korábbi évekhez képest meredekebben fognak emelkedni – mondja Mario Holzner közgazdász, a Wiiw Kelet-Európai Intézet munkatársa. De mindez még nem biztos. A szakszervezeti tagok száma a legtöbb iparosodott országban, így Ausztriában is csökken. Küzdenek-e a szakszervezetek a magasabb bérekért?A cikkben idézett Ágnest jelenleg nem igazán foglalkoztatja, hogy mennyit fog keresni. Mindenekelőtt szeretné megismerni Bécset, és a szükséges hatósági ügyeket elintézni. Ehhez segítséget kap a közösségi médiában, például a Facebookon keresztül. Élénk eszmecsere zajlik olyan migránscsoportokban, mint a "Bécsi Magyarok" vagy a "Bécsi nők". Valami, ami egyre gyakrabban jelenik meg ezeken a platformokon: Bejegyzések, amelyekben megüresedett állásokat hirdetnek.

Bev. kép: imago 

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó