Nagyon kevés hivatalos tájékoztatás volt elérhető az eseménnyel kapcsolatban, pedig a protokoll ilyenkor azt diktálná, hogy a két fél nyilvánosságra hozza a találkozók anyagát. Egyik tárgyalást sem követte hivatalos sajtókonferencia. Az esemény az amerikai és a nyugati sajtótól kevés figyelmet kapott. Magyarországon az index.hu-nak[1] megért egy mondatot, egy olyan cikkben amely leginkább Putyin “szexizmusáról” szólt. A Nyezaviszimaja Gazetában[2] és a Kommerszantban részletesen beszámoltak a találkozókról, de azt a következtetést vonták le, hogy semmilyen megegyezés, előrelépés, vagy eredmény nem történt.
Victoria Nuland személye eleve érdekes választás volt, hiszen személyesen vett részt a kijevi puccsban, mellyel eltávolította Janukovicsot Ukrajna éléről. Nuland Oroszországban persona non grata volt, és azzal a feltétellel fogadták, hogy Amerika is levesz a tiltott személyek listájáról egy oroszt. Amerikában köztudott, hogy Nuland a szélsőségesen oroszellenes neokonzervatívok közé tartozik.
A hivatalos tájékoztatás valamint a sajtókonferencia hiánya, arra utal, hogy nem sikerült előre lépni, sőt, az is lehet, hogy a bilaterális viszony tovább romlott. Szergej Rjabkov az RT-nek adott interjújában[3] úgy nyilatkozott, hogy kisebb dolgokban előreléptek ugyan, de az amerikaiak csak követelésekkel állnak elő, s ultimátumokat intéznek Oroszországhoz. Az egyik vitapont a diplomáciai missziók alkalmazottjainak létszáma. Mivel az ENSZ egyik központja New Yorkban van, így Oroszországnak különösen előnytelen, ha az alkalmazottak létszáma egy szint alá megy, de az amerikaiak hajthatatlanok. Rjabkov szerint az is előfordulhat, hogy a két ország diplomáciai kapcsolata befagy, noha Moszkva nem szeretné. Rjabkov említett lehetőséget az együttműködésre a kiberbiztonság, a világ egyes régióinak stabilitása (Afganisztán, Koreai félsziget), a kereskedelem, s a fegyverkezéssel kapcsolatos egyezmények újratárgyalása terén, de konkrétumokat nem említett.
A Dmitrij Kozakkal való tárgyaláson az egyik téma Ukrajna volt. Egy RT elemzés[4] szerint van esély, hogy az USA hatni fog Ukrajnára, hogy betartsa a minszki megállapodást, mely előírja, hogy a Donbassznak autonómiát kell biztosítani. Az USA tisztában van azzal, hogy ha Ukrajna és Oroszország között háború törne ki, Oroszország győzne, és az afgán fiaskó után az USA nem akarja felvállalni egy újabb szövetséges cserbenhagyásának ódiumát.
Nuland moszkvai látogatásával egy időben Alekszej Overcsuk, orosz miniszterelnökhelyettes járt az USÁ-ban. Ő elsősorban a kereskedelemért felelős. Amerika újabban energiahordozók behozatalára szorul, és szerződést akart kötni. Overcsuk találkozott John Kerry klímavédelmi felelőssel, aki arra szólította fel Oroszországot, hogy tegyen a klímaváltozás ellen, az energiapolitika biztonságáért, és biztosítson szabad utat az amerikai cégeknek az orosz piacon, továbbá hagyjon fel az amerikai tech-cégek tevékenységének korlátozásával – Kerry szerint a “cenzúrával”.
Adódik a kérdés: miért ment Nuland Moszkvába? Hiszen ilyen körülmények között nem történhetett előrelépés. A kérdésre Alexander Mercouris, Angliában élő politikai elemző[5,6] azzal válaszolt, hogy Washingtonban jelenleg két tábor szeretné érvényre juttatni akaratát. Az egyik azt szeretné, hogy az USA normalizálja viszonyát Oroszországgal, és Oroszországot megnyerje partnerének Kína ellen. A másik tábor egyszerre Kína- és oroszellenes. Nuland az utóbbiakhoz tartozik, olyaannyira, hogy őt Kína nem is igazán érdekli. Így az egyik lehetséges cél az lehetett, hogy tovább rontsák a viszonyt az USA és Oroszország között, hogy az előbbi tábor nehezebben érvényesülhessen.
Összeállította: Hetényi Balázs
[1] https://index.hu/kulfold/2021/10/16/vlagyimir-putyin-interju-szexizmus-hadley-gamble/
[2] https://www.ng.ru/world/2021-10-13/1_8276_usa.html
[3] https://www.rt.com/russia/537396-ryabkov-nuland-meeting-diplomacy/
[4] https://www.rt.com/russia/537345-us-tired-of-conflict-with-russia/
[5] https://sputniknews.com/author_alexander_mercouris/
[6] https://www.youtube.com/watch?v=Q24JiyaIuCw
