BALMIX - Hogy megvédje magát az amerikai ellenségeskedéstől, Ausztrália úgy dönt, hogy amerikai tengeralattjárókat vásárol

Ausztrália következő tengeralattjáró-flottája atommeghajtású lesz egy merész terv alapján, amelynek keretében egy vitatott 90 milliárd dolláros programot terveznek, amely akár a szerződésben rögzített 12 francia tervezésű tengeralattjáró beszerzését is feleslegessé teszi.

Az ABC úgy tudja, hogy Ausztrália amerikai és brit technológiát fog használni a következő tengeralattjáró - flotta kialakításához, hogy a meglévő Collins osztályú tengeralattjáróit olyan hajókkal helyettesítse, amely jobban megfelelnek az egyre romló stratégiai környezetnek.

A francia tervezésű tengeralattjárók Ausztráliában való építésének ellentmondásos tervét leselejtezik. (DCNS)

Ez óriási, de rövid távú győzelem az Egyesült Államok számára, emellett vigaszdíjat fizet Nagy-Britanniának, Ausztrália pedig elveszti szuverenitásának és költségvetési stratégiájának ellenőrzését.

Ez egy újabb amerikai pofon Franciaország és az Európai Unió számára. Az üzlet felbosszantja Új - Zélandot, Indonéziát és természetesen Kínát. Felborítja a nemzetközi atomsorompó rendszert, valamint Dél - Korea és Japán további katonai atomfelfegyverkezéséhez vezethet.

Ausztráliának jelenleg 6 Collins osztályú^[2] tengeralattjárója van. Ezek dízel hajtású hajók, svéd tervek alapján, de részben Ausztráliában készülnek. Ezek a hajók viszonylag lassúak, közepes hatótávolságúak és állóképesek. 1990 és 2003 között épültek, és többnyire védelmi célokat szolgálnak. Sok probléma merült fel a hajók építése során, mivel Ausztráliában hiányoznak a technikai képességek és az ipari felkészültség ahhoz, hogy ilyen bonyolult termékeket gyártsanak. A hajók üzemeltetésének története is meglehetősen vegyes, több botrány követte egymást. A hajókat korszerűsíteni kell, hogy még egy évtizedig használhatók legyenek.

A 2010 - es években Ausztrália új tengeralattjáró-generációt keresett. Hosszas vita^[3] után úgy döntött, hogy ragaszkodik a hagyományos meghajtású hajókhoz. A megállapodások szerint az új alrendszerek külföldi tervezés után ismét Ausztráliában készülnek.

Németországtól, Japántól és Franciaországtól kértek javaslatokat. A francia állami hajóépítő Naval Group (DCNS) nyerte a versenyt 12 új hajóért, 50 milliárd eurós megbízássl. A hagyományos meghajtású francia Barracuda design^[4], amelyet Franciaország kínált, saját nukleáris meghajtású Barracuda osztály kialakításán alapul. Ausztrália számára ezért Franciaország hagyományos erőművet tervezett egy olyan tengeralattjáróhoz, amelyet eredetileg úgy terveztek, mint minden francia tengeralattjárót^[5], hogy alacsonyan dúsított uránnal (LEU) rendelkező nukleáris reaktorral működjön. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy ez a szokatlan átalakítás nehézségekbe és késésekbe ütközik.

Még júniusban Peter Lee, más néven Chinahand írta a késleltetett programról^[6]:

A program hivatalosan is „nagy nehézségekbe ütközik”, ezért Scott Morrison ausztrál miniszterelnök megbeszélést tartott Macron francia elnökkel, hogy megpróbálják megmenteni a projektet.

Bár a szerződést 2016 - ban írták alá, az építkezés még nem kezdődött el, és a program keretében az első tengeralattjáró még legalább egy évtizedig nem indul el.

Ez nem illik bele az ausztrál haditengerészet azon törekvéseibe, hogy fegyveres erejét vesse be a tajvani PCR invázió ellen, amely az elkövetkező néhány évben bekövetkezhet. Ezért mindenféle megoldás érdekli, beleértve azt is, hogy néhány milliárd dollárt költenek a jelenlegi Collins-osztályú tengeralattjáró-flotta korszerűsítésére, vagy akár e helyett rohanva beszereznek néhány német tengeralattjárót.

Szó esik még a francia tengeralattjáró - szerződés felmondásáról, a késedelmes szállítások miatt fenyegetésekről és/vagy a szerződés módosításáról is. És talán átterelik a beszerzéseket Németország felé, vagy esetleg visszatérnek az amerikai vagy japán beszállító kiválasztásához.

Nos – most kiderül, hogy az „Amerika választásának”szorgalmazója Ausztrália tengeralattjáróinak építőjeként nem Japán, hanem - maga az USA volt.

Most megtudtuk, hogy már 2020 áprilisában megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy felmondják a franciákkal a szerződést az USA által gyártott nukleáris meghajtású tengeralattjárók javára. Ezek a tárgyalások véglegesítésre kerültek az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy -Britannia csúcstalálkozóján, 2021. június elején. Még azelőtt^[7], hogy Scott Morrison miniszterelnök találkozott Macron francia elnökkel, hogy a francia-ausztrál projekt problémáit rendezzék!

Amit a miniszterelnök nem mondott el Macron - nak azon a hosszú párizsi vacsorán - és ami miatt a francia elnök különösen is felháborodott -, hogy Morrison alig egy nappal korábban már informális megállapodást kötött Joe Biden amerikai elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel az atomtechnológiai megosztást rendezö megállapodás kiterjesztéséről.

Ez a történés új arculatot kölcsönöz a Cornwall -i Carbis Bay –i, június 12.- i háromoldalú találkozónak a két miniszterelnök és az amerikai elnök között.

Az ABC úgy tudja, hogy a szövetségi kormány körülbelül 18 hónappal ezelőtt kezdte feltárni a nukleáris hajtású tengeralattjáró-lehetőségét, amikor Linda Reynolds még védelmi miniszter volt.

Emellett augusztus 30 - án a francia és az ausztrál külügyi és védelmi miniszterek találkoztak, és közös nyilatkozatot adtak ki a kétoldalú együttműködésről^[8] számos politikai területen. Ez magában foglalta a védelmi együttműködést is:

Mindkét fél elkötelezte magát amellett, hogy elmélyítik a védelmi ipari együttműködést és fokozzák együttműködésüket a térségben. A miniszterek hangsúlyozták a Jövő Tengeralattjáró Program fontosságát. Megállapodtak abban, hogy a Védelmi Tudományos és Technológiai Csoport és a Fegyverzeti Főigazgatóság közötti stratégiai partnerség révén megerősítik a katonai tudományos kutatási együttműködést. Csak tizenhat nappal később Franciaország megtudta, hogy ausztráliai „partnere” 180 fokos fordulata miatt elveszítette hatalmas védelmi szerződését. Nem csoda, hogy a franciák dühöngnek^[9]: A francia kormány elítélte Ausztrália azon döntését, hogy több mint 50 milliárd euró értékű tengeralattjáró-szerződést bont fel Franciaországgal, és inkább amerikai gyártmányú nukleáris hajtóműveket vásárol."Ez egy hátbaszúrás. Megbízható kapcsolatot alakítottunk ki Ausztráliával, és ezt a bizalmat most elárulták"- mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a Franceinfo csütörtök reggeli interjújában. Le Drian hozzátette: "mérges és nagyon keserű a szakítás miatt", hozzátéve, hogy a napokban beszélt ausztrál kollégájával, és nem kapott megbízható jelzést erről a változásról.

A Joe Biden amerikai elnök által szerdán bejelentett megállapodás értelmében Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok új szövetséget hoznak létre AUKUS néven, amelynek értelmében a három ország fejlett technológiákat oszt meg egymással. Az új paktum részeként Canberra lemond a Franciaországgal kötött tengeralattjáró - megállapodásáról.

A franciák helyesen az Egyesült Államokat hibáztatják ezért a döntésért:

Az interjú előtt közzétett nyilatkozatában Le Drian és a fegyveres erők minisztere, Florence Parly kijelentette: "Ez a döntés ellentétes a Franciaország és Ausztrália közötti együttműködés betűjével és szellemével."

A nyilatkozat így folytatódott: "Az amerikai döntés, amely kirak egy szövetségest és európai partnert, mint Franciaország, az Ausztráliával való strukturált partnerségből, abban az időben, amikor példátlan kihívásokkal kell szembenéznünk az ind-csendes-óceáni térségben ... a következetesség hiányát mutatja, Franciaország pedig sajnálattal tudomásul veszi. "

Az Egyesült Államok francia nagykövete kissé finomabb volt:

Philippe Etienne @Ph_Etienne - 2:43 UTC · 2021. szeptember^[10]

Érdekes, hogy pontosan 240 évvel ezelőtt a francia haditengerészet legyőzte a brit haditengerészetet a Chesapeake -öbölben, megnyitva az utat a Yorktown -i győzelemhez és az Egyesült Államok függetlenségéhez.

Vannak katonai okok, amelyek miatt a nukleáris tengeralattjárókat előnyben részesítik a dízelüzemű hajtóművekkel szemben, ha valaki ostromot tervez egy idegen partvidéken, távol a sajátjától. A nukleáris tengeralattjárók (SSN) gyorsabbak és sokkal tovább maradhatnak tartózkodási helyükön, mint a dízelhajtású hajók (SSK).

De sok negatív probléma is van az atommeghajtású tengeralattjárókkal. Nagyobbak és drágábbak, mint a hagyományosak. Közel 50% - kal többe kerülnek. Ezen kívül speciális infrastruktúrát és nagyon speciális nukleáris képzést igényelnek a személyzet számára. Ausztrália nem tudja ellátni a nukleáris reaktorokat a szükséges üzemanyaggal.

Az új tengeralattjárók Ausztráliának sokkal többe kerülnek mint a francia tengeralattjárók. Az ausztrál kormány mintegy 3 milliárd dollárt süllyesztett el a francia szerződésben. Franciaország jogosan követel további kártérítést a szerződés felmondása miatt. Az USA - val vagy az Egyesült Királysággal kötött új szerződés többe kerül, mint a francia, és 12 hajó helyett csak 8-at tartalmaz. Mivel egyidejűleg három tengeralattjáróra van szükség ahhoz, hogy az egyiket a tengeren tartsák (míg a másik kettő kiképzésen vagy felújításon esik át), az ausztráliai haditengerészet tényleges járőrszolgálati kapacitása 4-ről 2-3 egyidejű tengeralattjáróra süllyed a tengeren.

A bonyolult tengeralattjárók sokkal magasabb ára felborítja Ausztrália védelmi költségvetését az elkövetkező évtizedekben.

Ha Ausztrália számára a nukleáris hajtóművek lettek volna az egyetlen oka a váltásnak, akkor a ragaszkodhatott volna az eredeti francia Barracuda design-hoz. Ennek az az előnye, hogy a kereskedelemben kapható, alacsony dúsítású uránt használja. Nem lenne Ausztrália függőségben Franciaországtól az új üzemanyag-ellátás tekintetében. A brit és amerikai hajók erősen dúsított uránnal (HEU> 60%) rendelkező nukleáris reaktorokat használnak. Mivel Ausztrália most úgy döntött, hogy megvásárolja ezeket a hajókat, örökké ezektől a szállítóktól teszi magát függővé.

Az atomsorompó megegyezés aláírói^[11] és az IAEA felfegyverkeznek^[12] az ügy miatt. Mennyi felügyelet lesz a HEU felett? Kinek lesz hozzáférése hozzá?

A nukleáris meghajtású tengeralattjárókat szintén támadófegyvernek tekintik, nem pedig védekező fegyvernek. Ezen a térképen több ország található, nemcsak Kína.

Ausztrália tízszer nagyobb északi szomszédja, Indonézia nem fogadja szívesen, hogy a mindössze 25 millió lakosú Ausztrália nukleáris meghajtású támadóegységeket vásárol. Más szomszédos országok, például Új-Zéland, elutasítják a nukleáris hatóanyagok használatát, és nem engedik be az ilyen hajókat vagy más egységeket kikötőikbe.

Az új szerződés felborítja az ausztrál terveket is, amelyek szerint a hajókat saját területükön gyártsák. Míg a francia tervezés készen állt arra, hogy a tényleges építési fázist a jövő év elején megkezdje, az egész tengeralattjáró - projekt most egy új, 18 hónapos definiciós szakaszba lép, amely után a tényleges szerződésekről kell tárgyalni, majd aláírni. Eközben több száz ausztrál mérnök ügyével kell foglalkozni, akik Franciaországba költöztek, hogy segítsenek a tervezésben, és olyan szakemberekkel kell tárgyalni a hogyantovábbról, akiket a Naval Group szerződtetett Ausztráliában. Mit fognak csinálni ezek a szakemberek, amíg az új projekt ténylegesen be nem indul?

Az Egyesült Királyság felajánlja Ausztráliánaka brit gyártmányú Astute tengeralattjárókat^[14], míg az Egyesült Államok valószínűleg a Virginia osztályú tengeralattjáróinak^[15] kisebb változatát kínálja. Mivel mindkét ország rendelkezik ezekhez tartozó aktív gyártósorokkal, gazdasági szempontból nem lesz értelme néhány kisebb alkatrésznél többet építeni ezekhez Ausztráliában. Az Egyesült Államok minden szükséges nyomásgyakorlást be fog vetni annak érdekében, hogy ajánlatával megnyerje a versenyt. Erre utal, hogy Ausztrália is bejelentette, hogy nagy hatótávolságú amerikai Tomahawk rakétákat vásárol, amelyeket az tengeralattjárókkal együtt használnának.

Az első francia hajó Ausztráliába várhatóan a 2030 - as évek elején készül el. Most Ausztráliának hosszú, talán egy évtizedes késéssel kell új tengeralattjárókat szereznie.

A jelenlegi Collins osztályba tartozó hajók több mint egy átlagos javítást igényelnek, hogy ilyen hosszú ideig működőképesek legyenek. Ez drága lesz. A németek esetleg bele akarnak ugrani ebbe a résbe azzal, hogy 214 - es típusú tengeralattjáróikat^[16] hidrogénhajtású meghajtással kínálják. Bár ezek a hajók sokkal kisebbek, viszont hosszú élettartamot kínálnak, ésszerűen, gyorsan szállíthatók, és sokkal olcsóbb áron kaphatók, mint a nukleáris meghajtásúak.

Összességében nem látom az előnyt Ausztrália számára ebben a lépésben.

Akkor mi az oka ennek a lépésnek?

Zsarolásnak hívják.

Kína Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere. Amerikai és ausztrál „stratégák” azt állítják, hogy a tengeralattjáróknak meg kell védeniük Ausztrália tengeri kereskedelmi útvonalait legnagyobb kereskedelmi partnerétől ... Kínától. Ez - ahogy ezt a videó is bizonyítja - teljesen értelmetlen.^[17]

Az egyetlen ok, ami miatt Ausztrália politikailag és katonailag Kína ellen fordult, az amerikaiak zsarolása. Két évvel ezelőtt az amerikai „realista” politológus, John Mearsheimer^[18] eljött Ausztráliába, hogy elmagyarázza az ausztráloknak (video lásd: 33. perc), hogy ez hogyan működik.

Ahogy Caitlin Johnstone összefoglalja^[19]:

„Most egyesek azt mondják, hogy van alternatíva: lehet együtt menni Kínával” - mondta Mearsheimer. „Itt választási lehetőség van: inkább Kínával együttmenni, vagy az Egyesült Államokkal. Két dolgot mondok erről. Először is, ha Kínával megy, akkor meg kell érteniük, hogy ezzel az ellenségünkké válnak. Ezzel úgy döntenek, hogy az Egyesült Államok ellenségei lesznek. Mert itt ismét egy intenzív biztonsági versenyről beszélünk. ”

- Vagy velünk vagy ellenünk - folytatta. „És aki széles körben kereskedik Kínával, és barátságos Kínával, az ezzel aláássa az Egyesült Államok pozíciót ebben a biztonsági versenyben. A mi szemszögünkből ez azt jelenti, hogy te eteted a fenevadat. És ez nem fog boldoggá tenni minket. És amikor nem vagyunk boldogok, tudják, milyen csúnyák tudunk lenni. Kérdezzék csak meg Fidel Castrót.^[20]

Az ausztrál agytröszt közönségének ideges nevetése alátámasztotta Mearsheimer megfigyeléseit. A CIA köztudottan számos kísérletet tett Castro meggyilkolására.

Szóval ez helyzet. Ausztrália nem azért köt szövetséget az USA - val, hogy megvédje magát Kínától. Ausztrália azért köt szövetséget az Egyesült Államokkal, hogy megvédje magát az USA -tól.

Joe Biden talán elfelejtette^[21] az ausztrál miniszterelnök nevét. De Scott Morrison tudja, kinek kell dolgoznia. 1975 - ben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság puccsot^[22] követett el Gough Whitlam ausztrál miniszterelnök ellen, aki országát a függetlenség felé mozdította el. Az Egyesült Államokban kevesen emlékeznek erre, de az ausztrál politikusok igen. Hazájuk azóta mindig azt tette, amit az amerikaiak mondtak.

A fent leírtak mind erről szólnak.