A háborúnak párhuzamos világai vannak, amelyek azonban csak szórványosan kerülnek napvilágra. Az afganisztáni nyugati katonai művelet veresége most megnyitja az amerikai média hajlandóságát arra, hogy közelebbről megvizsgálja a nyereségek világát.
Így például a viszonylag fiatal amerikai Responsible Statecraft agytröszt, amely - legalábbis eddig - a katonai beavatkozások ellen volt, kielemezte az öt legnagyobb fegyvergyártó cég profitját az USA -ban.
Lobbizás és Profit
A lényeget már a jelentés címe is tartalmazza: "A legfőbb védelmi cégek egymilliárd dollárt költöttek lobbizásra az afgán háború alatt, és két billió dollár értékű szerződést kaptak érte". Az Egyesült Államok Kongresszusa 2001 és 2021 között 2,02 billió dollár[2] értékű szerződést kötött az öt legnagyobb amerikai fegyvergyártóval - a Raytheon - al, a Lockheed Martin - al, a General Dynamics - al, a Boeing - el és a Northrop Grumman - al - állítják.
A számok Stephen Semler, az agytröszt Security Policy Reform Institute[3] (Biztonságpolitikai Reform Intézet) társalapítójának vizsgálatain alapulnak, aki szintén ellenzi a beavatkozási politikát, és ebben az értelemben egyértelmű médiakritikát[4] is gyakorol. Semler kutatásai alapján arra a következtetésre jut, hogy azok a kongresszusi képviselők, akik Trump elnöksége idején a Pentagon védelmi kiadásainak növeléséről szavaztak, háromszor - ötször annyi támogatást[5] kaptak, mint képviselőházi kollégáik.
Az öt legnagyobb fegyvergyártó cég szerződéseinek volumene 188 százalékkal, 110 milliárd dollárral nőtt 2002 és 2020 között; a politikai adományok pedig 183 százalékkal és 13,5 millióval nőttek ebben az időszakban. Még Biden alatt is nő a katonai költségvetés[6] a szerződő felekkel jó kapcsolatokkal rendelkező képviselők örömére.
Ami miatt az afgán háború „nem volt kudarc“
A szeptember 9 - i terrortámadások következtében a Kongresszus által 2001. szeptember 14 - én elfogadott törvény, a "Katonai erőszak alkalmazásának engedélyezése" (Authorization for Use of Military Force) az öt fegyvergyártó vállalat részvényeseinek jelentős nyereséget hozott: A fegyvergyártó cégek részvényei, amelyek az afgán háború elején 10 000 dollárt értek, "most közel 100 000 dollárt érnek"[7] - számol be a The Intercept magazin. Következtetés: Nem, az afganisztáni háború "nem volt kudarc":
Éppen ellenkezőleg, Amerika legerősebb embereinek szemszögéből mindez óriási siker lehetett. Magas rangú nyugdíjas katonatisztek ülnek mind az öt fegyvergyártó cég igazgatótanácsában. The Intercept[8]
Az afgán kormány és az ország más döntéshozóinak korrupciója alkalmas partnere volt ennek a hadigépezetnek, amint ezt már kifejtettük: Afganisztán: Itt vannak a nyertesek.[9]
A korrupció „kifejlődése“ hosszabb ideig tartott - ez látható abból a tényből, hogy a "katonai - ipari komplexum" kifejezéssel az akkori amerikai elnök adományozta meg a közvéleményt 1961 - es búcsúbeszédében[10], amelyet még mindig érdemes elolvasni. Ahogy a fegyverkezést és a háborút kritizáló amerikai riporter, Gareth Porter magyarázza az America's Permanent-War-Komplex[11] (Amerika állandó háborús komplexuma) 2018-as elemzésében, ez a stratégia nyereséges üzleti területeket nyitott meg a három- és négycsillagos tábornokok[12] előtt.

Shutterstock/Digital Storm
Forrás: https://www.theamericanconservative.com/articles/americas-permanent-war-complex/
Csillagos tábornokok
1993-ban e tábornokok 45 százaléka ezüstösen (négy csillaggal) távozott az aktív katonai szolgálatból azzal, hogy nagyon jól fizetett állásokat vállalt tanácsadóként vagy a Pentagon magánvállalkozói partner cégeinek vezetésében. 2005 - ben ez az arány már 80 százalék volt.[13] A Washington Post ezt a hibrid komplexumot Stanley McChrystal példáján világította meg, aki az ISAF és az amerikai fegyveres erők parancsnoka volt Afganisztánban 2009 júniusától 2010 júniusáig, előtte pedig a Közös Speciális Műveleti Parancsnokság (JSOC) vezetője volt, amely szervezet szintén felelős volt az Afganisztánban történtekért. Az a nyolc amerikai tábornok, akik 2008 és 2018 között az Egyesült Államok fegyveres erőit irányították Afganisztánban, több mint 20 vállalat felügyelő bizottságaiban képviseltették magukat. De McChrystal az éllovas közöttük; legalább tíz vállalatban közreműködik, 1,3 millió dollárt keres a JetBlue -n, és még többet egy olyan járműgyártó cégnél, amely felszereléseket értékesít a háborúhoz. Washington Post[14]
Más tábornokok is karriert csináltak, miután Afganisztánban szolgáltak. Joseph Dunford tábornokot, az amerikai erők afganisztáni parancsnokát 2013 - ban és 2014 - ben kinevezték a Lockheed Martin igazgatótanácsába. John R. Allen tábornok, az ISAF vezérigazgatója 2011 júliusától 2013 februárjáig a Brookings Institution elnöke lett, egy agytröszt, "amely 1,5 millió dollárt kapott Northrop Grumman - tól az elmúlt három évben" (Washington Post).
Ezzel a két tábornokkal ellentétben, akiknél a fegyvergyártó cégekhez és / vagy közvetlen befolyási körükhöz való átlépés nyilvánvaló, McChrystal-nak más a karrierútja, legalábbis az amerikai újság által közölt információk szerint, ő nem áll közvetlen kapcsolatban a fegyveriparral. Ugyanakkor megemlítettek két olyan vállalatot, ahol a McChrystal több millió dollárt keresett több év alatt. Ezek a JetBlue légitársaság és a Navistar International, az amerikai hadsereget ellátó haszongépjármű - gyártó (utóbbi ezzel összefüggésben csalási botrányba keveredett).
McChrystal ötjegyű összegeket keres egyetemeken és vállalatoknál tartott előadásokkal, valamint stratégiai tanácsadóként is. Az újság feltette a kérdést: Hogyan exportálhat valaki stratégiákat más területekre[15], tekintettel arra, hogy az afganisztáni misszió kudarcot vallott?
(A katonaság elhagyása óta eltelt években Stanley A. McChrystal nyugalmazott tábornok legalább 10 vállalat igazgatótanácsának tagja vagy tanácsadója volt, miközben tanácsadó céget vezetett és tanított a Yale Egyetemen. (Melina Mara/The Washington Post) Forrás: https://www.washingtonpost.com/politics/2021/09/04/mcchrystal-afghanistan-navistar-consulting-generals/)
McChrystal válasza: Nem csak a kudarcokat látja, hanem a sikereket is. A magánszektort képviselő partnereit lenyűgözte ez a "harcos típus"[16]: A Deutsche Banknál McChrystal a bank két korábbi vezetőjének elmondása szerint vezetőképzést tartott, amelynek eredményeként helyet kapott a bank amerikai holdingtársaságának igazgatótanácsában. "A menedzsment sokkal inkább hallgat katonai parancsnokokra, mert hűvösek és embereket gyilkoltak meg, mint egy csíkos öltönyös McKinsey -srácra" - mondta a Deutsche Bank volt ügyvezetője, aki néhány kollégájához hasonlóan névtelen akart maradni a személyzeti kérdések megbeszélésében. A Deutsche Bank szóvivője nem kívánt nyilatkozni. Washington Post
Szerző: Thomas Pany[17], 2021.szeptember 6.
Thomas Pany politológiát tanult Kurt Sontheimer mellett a müncheni LMU -n, mellette a modern történelmet és szemita szakokat is felvette tanulmányaiba. Tanulmányait a dél -franciaországi Montpellier –ben egészítette ki. Később hosszabb utak Törökországba, Szíriába, Iránba, Pakisztánba és Izraelbe.Építőiparban dolgozott, pultosként, mentőként és taxisofőrként.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1] https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Tomahawk_Block_IV_cruise_missile.jpg
[2] https://responsiblestatecraft.org/2021/09/02/top-defense-firms-see-2t-return-on-1b-investment-in-afghan-war/
[3] https://www.securityreform.org/about
[4] https://www.securityreform.org/commentary/afghanistan-shoddy-media-coverage-bad-foreign-policy
[5] https://twitter.com/stephensemler/status/1433861651850305549
[6] https://stephensemler.substack.com/p/house-committee-set-to-boost-military
[7] https://theintercept.com/2021/08/16/afghanistan-war-defense-stocks/
[8] https://theintercept.com/2021/08/16/afghanistan-war-defense-stocks/
[9] https://www.heise.de/tp/features/Afghanistan-Hier-sind-die-Gewinner-6166281.html
[10] https://avalon.law.yale.edu/20th_century/eisenhower001.asp
[11] https://www.theamericanconservative.com/articles/americas-permanent-war-complex/
[12] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/nato-16647/az-europan-kivuli-nato-orszagok-hadseregei-171DB/az-amerikai-egyesult-allamok-nemzetvedeleme-171DC/rangjelzesek-az-amerikai-hadseregnel-a-legieronel-a-haditengereszetnel-es-a-parti-orsegnel-17245/
[13] https://www.theamericanconservative.com/articles/americas-permanent-war-complex/
[14] https://www.washingtonpost.com/politics/2021/09/04/mcchrystal-afghanistan-navistar-consulting-generals/
[15] https://twitter.com/isaacstanbecker/status/1434261770076631049
[16] https://twitter.com/isaacstanbecker/status/1434168574503968775
[17] https://www.heise.de/tp/autoren/Thomas-Pany-3458977.html


