Továbbra is drámai a helyzet Görögországban, ahol június vége óta országszerte óriási erdőtüzek tombolnak. A több mint 150 regisztrált tűzesetnek eddig legalább 20 sebesültje és két halálos áldozata van– az egyik halott egy 38 éves önkéntes tűzoltó, akire a főváros egyik külvárosában rádőlt egy villanyoszlop, a másik az athéni kereskedelmi kamara elnöke, Konsztantinosz Mihalosz volt, akit eszméletlenül találtak meg egy gyárban az egyik tűz közelében.
A görög hatóságok nemzetközi segítséghez is fordultak az erdőtüzek megfékezéséhez, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Izrael és az Öböl-menti országok mellett számos európai uniós ország küldött repülőket, helikoptereket és tűzoltókat a dél-európai országnak (a magyar kormány egyelőre még nem jelentette be,hogy részt venne a nemzetközi mentőakcióban).
A több mint százezer hektáron tomboló erdőtüzek elérték Athén északi, a Parnita-hegy lábánál fekvő külvárosait, Messenia térségét, Rodosz és Kréta szigetét, valamint az ókori olimpiai játékoknak helyet adó Olümpia városát is.
A katasztrófa azonban leginkább a fővárostól nem messze fekvő szigetet, a turisták körében kedvelt Éviát sújtotta, itt több mint kétezer lakost kellett evakuálni.
Videó: https://youtu.be/FaQAfmNw2eY
Az anyagi károk mellett az erődtüzek súlyos egészségügyi kockázatot is jelentenek, az elmúlt napokban Athénban tovább növekedett az amúgy is magas légszennyezettség, a várost áthatolhatatlan füst lepi be. A görög egészségügyi hatóságok arra kérték az athéniakat, hogy ablakaikat bezárva maradjanak otthon, miközben a Politico beszámolója szerint már több tucatra nőtt azok száma, akik légzési nehézségekkel kerültek kórházba.
Görögországban mediterrán éghajlat, a nyári hónapokra jellemző szárazság és az ország erdeinek flórája miatt az európai átlagnál jóval magasabb az erdőtűz-kockázat.
A klímaváltozás csak tovább rontot a helyzeten.
Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az óriási pusztítást végző erdőtüzek melyeknek 2007-ben 84, 2018-ban pedig 102 ember esett áldozatául. A jobboldali Új Demokráciában politizáló miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz is a klímaváltozást okolta a katasztrófáért, amelynek következtében harminc éve nem látott hőhullám söpört végig Görögországon.
Azonban ahogy azt a jobboldali kormánypárthoz közel álló napilap, a Kathimerini angol nyelvű kiadásának főszerkesztője, Tom Ellis is megjegyezte, a katasztrófáért az éghajlatváltozás mellett az alulfinanszírozott, nem eléggé hatékony tűzvédelmi szervek, a zöldterületeket visszaszorító felelőtlen várostervezési politika és az illegális építkezések ugyanúgy felelősek.
A 2015-ben néhány hónapig a Sziriza-kormány pénzügyminisztereként tevékenykedő, a görög adóságválság során az IMF-el, az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (melyekre szokás összefoglalóan Trojkaként hivatkozni) komoly csörtéket vívó baloldali közgazdász,
Jánisz Varufákisz a Trojka által Görögörszágra erőltetett megszorításpolitikát is felelőssé tette a katasztrófáért.
A jelenleg az Európai Realista Elégedetlenségi Front (MeRa 25) nevű pártot vezető politikus már a 2018-as attikai erdőtüzek pusztításáért is az olyan létszükségletű közszolgáltatások, mint a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és az egészségügy területén eszközölt létszámleépítéseket okolta, amelyekkel az egymást követő görög kormányok az ország költségvetési hiányát akarták lefaragni, valamint előteremteni a forrásokat a nemzetközi pénzintézetek által biztosított hitelek törlesztéséhez.
Az ország tűzoltó szövetségének elnöke, Dimitrisz Sztatopoulosz szerint az elmúlt évek megszorításainak következtében a görög tűzoltóság annyira meggyengült, hogy azonnal ötezer tűzoltó felvételére lenne szüksége ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni a szervezet. A felmerülő kritikákra a kormány úgy reagált, hogy „majd el fog jönni az önkritika ideje is”, illetve azzal érveltek, hogy az elmúlt három évben jelentősen többet költöttek a tűzoltóságra, új járműveket és eszközöket szereztek be.
A közgazdász emellett Twitterén azzal vádolta az Európai Uniót, hogy míg 2015-ben minden elkövettek annak érdekében, hogy rákényszerítsék Görögországot a megszorítások bevezetésére, addig most cserben hagyták az elmúlt években sokat szenvedő országot.
While Greece is burning, and friends are dying, I cannot repress a question: Where the hell is the EU? Do they only know how to intervene (eg shutting our banks) to save the bankers & their austerity program? Never to save common people? Brussels, you sicken me!
— Yanis Varoufakis (@yanisvaroufakis) August 6, 2021
Idén nyáron nem csak Görögországban okoznak súlyos pusztítást az erdőtüzek: ahogy arról már korábban beszámoltunk, Oroszországon, Törökországon és Olaszországon is komoly erdőtűz-hullámok söpörtek végig, de néhány hónapja az USA nyugati partján is több állam borult lángokba. Ezek a katasztrófák egy újabb jeléül szolgálnak annak, hogy,-ahogy ezt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének ma nyilvánosságra hozott klímaügyi jelentése is megerősíti- egyre közelebb van az a pont, amikor a klímaváltozás visszafordíthatatlan károkat okoz bolygónk ökoszisztémájában. Amennyiben nem hajtunk végre radikális gazdasági-társadalmi változásokat, a Görögországban tapasztalt természeti katasztrófák világszerte egyre gyakoribbá válhatnak a közeljövőben.
