Egy percben elmondjuk, hogyan ellenőrzi az ÖVP az osztrák médiákat:

 

1.) A gazdaság pártja: Az ÖVP a vállalatok pártja – és a médiák vállalatok

2.) A pénz pártja: az ÖVP pénzügyi hatalma

3.) ÖVP-közeli cégek: hatalom baráti médiák segítségével

4.) Játék a hatalommal: Mindennapos nyomásgyakorlás és telefonhívások az ÖVP érdekeinek érvényesítésére

A beavatkozások piramisa: ahogy médiákat és újságírókat nyomás alá helyezik.

Ex- Kurier-főszerkesztő Helmut Brandstätter leírja a beavatkozások piramisának működését

Újságírók beszámolnak az ÖVP beavatkozásairól a „Falter“-ben^[2]

EGY PERCBEN ELMONDJUK, HOGYAN ELLENŐRZI AZ ÖVP A MÉDIÁKAT:

 

A SAJTÓSZABADSÁG ÉS AZ ÖVP HÍRANYAGOKBA VALÓ BEAVATKOZÁSA KÖZÖTTI MECCS

1. A gazdaság pártja: Az ÖVP a gazdaság pártja és üzletbarát politikát folytat. Alacsony nyereség- és vagyonadókért, az alkalmazottak hosszabb munkaidejéért dolgozik - a lehető legalacsonyabb bérekkel. Ez megegyezik a médiatulajdonosok érdekeivel. Mert a médiavállalatok is olyan vállalatok, amelyek nyereséget akarnak termelni. Tehát tulajdonosai érdekeltek az üzletbarát politika érvényesítésében.
2. A pénz pártja: a médiák a reklámból élnek. Egy klasszikus napilap bevételeinek átlagosan 90 százalékát hirdetésekből és hirdetési együttműködésekből szerzi. Az ÖVP nagyon erős pénzügyi hatalommal rendelkezik, amelyet kijátszik az osztrák médiák ellen. Ez a pénzügyi erő elsősorban a hirdetések mennyiségében fejeződik ki. Ezek egyrészt az ÖVP által működtetett kormányzati szervek reklámjai (és így adópénzek!), másrészt az ÖVP-hez vagy annak politikájához közel álló vállalatok, bankok, biztosítótársaságok stb. hirdetései.
3. ÖVP-közeli média vállalatok: Raiffeisen, ÖVP-közeli üzletemberek (Russ Media, Moser Holding, vallási egyesületek a Styria Media Group keretében) a tulajdonosai az osztrák médiák egy részének.
4. Játék a hatalommal: Az ÖVP nagyon következetesen használja hatalmát. Ez a valódi hatalom rendszerszintű alkalmazása, amely valós pénzügyi nyomásra épül:
   - Az a média, amely nem kooperál, kevesebb pénzügyi támogatást kap.
   - A médiatulajdonosoknak gazdaságosan kell működniük a profit maximalizálása érdekében, és ennek következtében hajlamosak engedelmeskedni az ÖVP-nek, mint az üzlet képviselőjének
   - Az ÖVP minden nap jelentős nyomást gyakorol szinte minden médiára és azok minden alkalmazottjára. Ennek eredményeként elképesztően jól működik a "híranyagok ellenőrzése" (Message-Control). Ez azt jelenti, hogy az ÖVP-botrányok számos médiában nagyon kevéssé jelennek meg. Olyan botrányok, amelyek hetekig kitöltik más lapok címlapját. Szeretne néhány példát? Ld.: Message-Control: ÖVP-Skandale landen nicht auf Titelseiten^[3]

 

Az ÖVP korrupciós ügyeinek szinte végtelen sorozata után Ausztriában megalapították a „Népi kezdeményezés a korrupció ellen” nevű civil társadalmi kezdeményezést. Az OE24- azonban a korrupció témájában mégis címlapjára Sebastian Kurz-nak, az ÖVP vezetőjének fotóját tette az alábbi idézettel: 

„Kurz támogatja a korrupció elleni népszavazást” „Számos támogatásra érdemes pontot tartalmaz”

ÖVP és a médiák: „Baráti hírszolgálat” Realitás és szatíra

1. A GAZDASÁG PÁRTJA: AZ ÖVP A GAZDASÁG PÁRTJA ÉS ÜZLETBARÁT POLITIKÁT FOLYTAT

A médiavállalatok vállalatok. Tulajdonosaik érdekei ezért általában egybeesnek más vállalkozók érdekeivel és így az ÖVP mint vállalkozói párt politikájával is.
Közös érdekeik az alacsony nyereségadó, az alacsony bérek és a lehető leghosszabb és legrugalmasabb munkaidő
Ezért a médiák és újságíróik gyakran olvasóik érdekei ellen írnak. Például az örökösödési adóról.
A Krone alapítójának, Hans Dichand vagyonát 500 millió euróra becsülték. Az egyik örököse egyébként Christoph Dichand, a „Kronen Zeitung” jelenlegi kiadója és főszerkesztője.
Évtizedekig a „Krone” volt a legfontosabb harcosa a vagyoni vagy örökösödési adók bevezetése elleni küzdelemnek. Az SPÖ minden próbálkozását, amely arra irányult, hogy a legalább egymillió eurós örökségeket alacsonyan megadóztassák, a „Krone” mindent csatornáján hevesen megtámadta, és azt terjesztette, hogy „a szocialisták a nagymama kézitáskájára és takarékbetétére pályáznak”
Valójában az SPÖ 1 millió euró felett követelte az öröklési adót a 2000-es években. Ez nem sok „Krone”- olvasót érintett volna. 

2.) A PÉNZ PÁRTJA: AZ ÖVP PÉNZÜGYI HATALMA

• A szövetségi kormány kormányzati hirdetései és a tartományi kormányok
• A baráti gazdasági szektor hirdetéseinek hatalma

2021-ben január és március között a kormány 14 millió eurót fizetett ki hirdetésekre a médiákban. A kancellári hivatal különösen szorgalmas volt. Forrás: Moment Magazin Twitter 2021.junius 19.

Az ÖVP-ből és a Zöldekből álló szövetségi kormány a koalíció megkezdése óta mintegy 73 millió eurót költött hirdetésekre, reklámokra és tájékoztató kampányokra. Ez azt jelenti, hogy a hirdetések az osztrák adófizetőknek naponta 200 000 euróba kerülnek.

Nagyon sok pénzt osztanak szét, sok pénzt. És ez 1986 óta - ennyi ideje van az ÖVP a szövetségi kormányban.

Mivel szinte az összes regionális média többé-kevésbé közel áll az ÖVP-hez, a tartományi kormányok is nagylelkűek a regionális újságokkal szemben.

• Az ÖVP-közeli ipari, gazdasági és bankszektor hirdetései

Még akkor is, ha az ÖVP szereti magát „Néppártnak” nevezni, és hangsúlyozza katolikus vagy akár vidéki származását, az ÖVP elsősorban a vállalkozók és a nagyvállalatok pártja. Az ÖVP szoros kapcsolatban áll a Kereskedelmi Kamara konzervatív képviselőivel és az Iparosok Szövetségével.

Az ÖVP a bankok és biztosítótársaságok érdekében politizál, politikájával a nagyvállalatokat és a mezőgazdasági óriás konszerneket szolgálja ki. Utóbbiak jelentős részét a nagy földbirtokosok és mindenekelőtt természetesen a Raiffeisen birodalom teszi ki.

A médiák és az ÖVP befolyása: Hirdetés-stop a kormánykoalíció bírálata után

A News című hetilap címlapja: Message Controll: Ilyen nívótlanul megy ez türkizéknél (türkiz az ÖVP színe).

A keretes szöveg:

News legutóbbi kiadásában kritikailag elemezte a türkiz vezetést az ÖVP-n belül. Ez nem tetszett mindenkinek. Közölték velünk, hogy a pénzügyminisztérium a News-ban és a VGN Medien Holding semelyik más lapjában sem hirdet többé.

Forrás: NEWS@NEWS>

 

3.) ÖVP-közeli cégek: hatalom a baráti médiák tulajdonosain keresztül

 

Nyomtatott médiák Ausztriában:

 

Az ausztriai nyomtatott sajtó tulajdonosi szerkezete mindenekelőtt egy dolgot mutat: a Raiffeisen, a katolikus egyház és néhány család birtokolja az országban működő média többségét. És többségük anyagilag, barátilag vagy ideológiailag közel áll az ÖVP-hez:

• Raiffeisen-konszern

A Raiffeisen az ÖVP házbankja, a Raiffeisen és az ÖVP között elég sok munkahelyi „ingázás”^[4] van. És a Raiffeisen Group is igen jó kapcsolatokkal rendelkező, erős szereplő az osztrák újságpiacon. A Raiffeisen-nek részesedése van a NÖN, a BVZ, a SAT 1, az APA, a NEWS GmbH, a Kurier, a Futurezone, a Trend, a Profil, a Krone Hit és más médiákban.

Különösen érdekesek a tulajdonosi összefonódások a "Kurier"-nél. A Raiffeisen Csoport tulajdonában van a napilap több mint 50 százaléka. A fennmaradó 50 százalék a "WAZ Ausland Holding GmbH" tulajdona. Ez viszont felel részben a „Funke Medien” német újságcsoporthoz tartozik.

A Raiffeisen és az ÖVP kapcsolatait részletesebben ld. a Függelékben^[5].

• SIGNA tulajdonos Rene Benko és a „Media-Print-Verlag“

A "WAZ Ausland Holding GmbH" második fele a SIGNA csoporthoz és így az osztrák milliárdos Rene Benko-hoz tartozik, aki Sebastian Kurz kancellár „belső körének” tagja, tanácsot ad a kancellárnak például gazdasági kérdésekben.
A "WAZ Ausland Holding GmbH" birtokolja a "Kronen-Zeitung" 49,44 százalékát is. Az Ausztriában legelterjedtebb napilap másik része Christoph Dichand tulajdona.

A "Media-Print Verlag", a legnagyobb osztrák újság- és folyóirat kiadóján, a "Kronen Zeitung" és a "Kurier" osztoznak fele-fele arányban.

• A Fellner család és a Raiffeisen

A leghíresebb osztrák magazinok: „Profil”, „Trend”, „Format” és „News” jórészt a „Mediengruppe Österreich” tulajdonában vannak. Ennek tulajdonosai a Fellner család és a Raiffeisen.

• A katolikus egyház és a Raiffeisen

A Raiffeisen-csoport nemcsak a Fellner családdal és a „Krone” -val, hanem a katolikus egyházzal is szoros kapcsolatban áll. A bank és az egyház egyaránt bevásárolták magukat egy vezető alsó-ausztriai médiába - a „Niederösterreichische Nachrichten” (NÖN) -be. A NÖN elterjedtsége Alsó-Ausztriában 34,2%, és 80%-ban a püspökség és St. Pölten egyházmegye tulajdona. A fennmaradó 20% -ot a Raiffeisenbank NÖ-Wien birtokolja.

De ez korántsem jelenti az egyház összes médiarészesedését. A Styria-Kiadó 98,33% -ban a Katholischer Medien Verein magánalapítvány tulajdonában van, és Ausztria legnagyobb regionális média konszernje. E kiadó révén az egyház tulajdonában van többek között a „willhaben.at” online platform, a „Die Presse” napilap, a „Wienerin” női magazin és a „Kleine Zeitung” részvények. Körülbelül 45% -os olvasottsággal ez utóbbi különösen nagy hatással van Karintiára és Stájerországra.

A Styria Verlag ÖVP-höz fűződő kapcsolatairól^[6] részletesebben ld. Függelék

• Egyszerűen csak az ÖVP barátai: a Moser Holding és a Russ Media

 

A Moser Holding politikai kapcsolatai az ÖVP-hez

Ausztria nyugati részén a „Vorarlberger Nachrichten” mellett különösen fontos a „Tiroler Tageszeitung”. Tirolban a TT elterjedtsége az ingyenes verziójával együtt meghaladja az 50% -ot, és a Moser-Holding tulajdonában van.

A Moser-Medien 50% -ban a Regional-Medien Austria (RMA) tulajdonosa, és az "Oberösterreichische Rundschau" tulajdonosa is. A magazin ingyenes, minden héten minden háztartásba eljut, és nagyon hű az ÖVP vonalához. Ennek megfelelően a Raiffeisen Landesbank Oberösterreich is részt vett a Moser Holdingban 2009 és 2013 között.

A Moser Holding felügyelőbizottságának elnöke Wilfried Stauder volt ÖVP-s politikus, aki 2008 és 2013 között a tiroli Néppárt tartományi parlamentjének tagja volt.

Bővebben a Moser Holding és az ÖVP kapcsolatáról a függelékben

Russmedia – Családi klán jó kapcsolatokkal az ÖVP-hez

A „Vorarlberger Nachrichten” (53,4%-os elterjedtség Voralbergben) még jobb értékeket mutat. Ennek tulajdonosa a Russmedia, a Russ család magánalapítványa. A család kiváló kapcsolatot ápol az ÖVP-vel. 2018 januárjáig az Eugen Russ kiadó nővére, Gabriele Nussbaumer a Tartományi Parlamentben a Néppárt-alelnöke volt.

1999 óta a Russmedia tulajdonában van a Neue Vorarlberger Tageszeitung is, az újság Ausztriára vonatkozó híranyagait a Kleine Zeitung-tól veszi át.

A Russmedia és az ÖVP kapcsolatáról részleteket ld. a függelékben

4.) játék a hatalommal: mindennapos nyomásgyakorlás rendszeres telefonhívásokkal

Az ÖVP az osztrák médiákra gyakorolt strukturális hatása mellett az ÖVP képviselőinek napi közvetlen hatása is van a médiatulajdonosokra, a kiadókra, a főszerkesztőkre, az reszortvezetőkre és az újságírókra is. Mindkettő jóval a Kurz-rendszer és a türkizkék "Message Control" előtt létezett, „ebben Ausztria újságírói egyetértenek“.

Forrás: https://kontrast.at/oevp-message-control/

Foto: FOTO ASCHBACHER: BMF/WENZEL - CC BY 2.0; KONTRAST.AT, MONTAGE

A képen Kurz kancellár mellett balszélen Hartwig Lögler vállalattulajdonos, egykori ÖVP pénzügyminiszter, középen Christine Aschbacher^[7] vállalattulajdonos, korábbi ÖVP Munka- család-és Ifjúsági miniszter látható.

 „Meg kell mondani, hogy ez a rendszer már régóta létezik. Ami más a Kurz-ÖVP alatt: a hatalom gyakorlásában túloz. Ez a hatalomőrület, a túlzott hatalomgyakorlásnak ez a kísérlete néha a „Gyűrűk urára” emlékeztet. Időközben ez már néhány hűséges játékost is felbosszantott"
Osztrák újságíró, névtelen akar maradni

Helló! Itt Sebastian beszél

A „Falter-ben” Barbara Tóth a „Hello! itt Sebastian beszél“ dossziéban : megkérdezett kilenc osztrák újságírót arról, milyen tapasztalataik vannak az ÖVP beavatkozásairól és arról, hogy ezek a beavatkozások hogyan működnek. Ennek összefoglalása az alábbiakban található:

"Újságírók beszámolnak a "ÖVP-s beavatkozásairól" a Falter-ban^[8]:

A Falter dokumentálja, ahogy az ÖVP felövezetése és minden bizonnyal Kurz kancellár is interveniált az újságíróknál, és telefonon panaszkodott, ha a Falter-ben nyilvánosságra hozott híranyag számára nem volt elfogadható. Ha ezeket az esetenkénti telefonhívásokat összekapcsoljuk az ÖVP osztrák médiára gyakorolt strukturális hatásával, akkor egy nagyon hatékonyan működő „beavatkozási - intervenciós piramissal” találkozunk.

Mert: az egyes újságíróknak nem kell elfogadni, hogy nyomás alá helyezzék őket. Sok politikai, gazdasági vagy társadalmi szereplő gyakran nem szereti, amit az újságok írnak. Mindenkinek joga és lehetősége van telefonon vagy írásban panaszt tenni a médiában. Ez néha indokolt korrekciókhoz vezethet a beszámolókban. Ha azonban a panaszok az újságírók számára nem tűnnek indokoltnak, többé-kevésbé figyelmen kívül hagyják őket.

Más a helyzet az ÖVP panaszaival. Mivel az újságírók tudják, milyen nyomást gyakorolhat az ÖVP, és hogy ezek az intervenciók hogyan jutnak egyre följebb a beavatkozási piramis lépcsőin:

A beavatkozási piramis: ezzel gyakorolnak nyomást az újágírókra és a médiákra

A beavatkozási piramis

• Az újságírókkal közvetlenül kapcsolatba lépnek, és "felkérik őket" szövegük kijavítására.
• Ha nem teljesíted a kérést, az ÖVP egyik képviselője panaszt tesz a felettesednek. Kezdetben ez lehet a felelős reszortvezető.
• Ha az reszortvezető sem fogadja el a panaszt, akkor a főszerkesztőhöz „fordulnak”.
• Ha ez sem segít, akkor a kiadóval, a tulajdonossal és a vezetővel „lépnek kapcsolatba” az utolsó eszkalációs szakaszban.

Ezzel elérkeznek a piramis tetejére és nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy elérik céljukat. Mert a média vezetői felelősek a médiacég gazdasági sikeréért. Aki gazdasági szempontból nem tudja sikeresen vezetni a cégét, azt felelősségre vonják, illetve ő lesz a hibás a média gazdasági hanyatlásáért, és a legrosszabb esetben a médiát be kell zárni. Vagy, ha ezt el akarja kerülni a főszerkesztő ill. a tulajdonos, akkor időben módosítja a szerkesztési szabályzatot az ÖVP-nek kedvező módon.

Öncenzúra – az ÖVP-panaszok árthatnak a karriernek

A legtöbb esetben azonban nincs szükség az intervenciós piramis tetejéig elérő beavatkozásokra. Az érintettek tudják, hogyan működik a piramis, és ennek megfelelően óvatosan viselkednek. Senki sem akarja a főnök panaszait kiváltani. Ezt a viselkedést nevezhetjük öncenzúrának^[9]:

• Az újságíró nem akar panaszokat provokálni az reszortvezetőnél.
• A reszortvezető nem akarja, hogy bepanaszolják a főszerkesztőnél.
• A főszerkesztő nem akarja, hogy a médiatulajdonos szidja és kijavítsa.
• Ezen túlmenően, minden érintett tudja, hogy a panaszok nagyobb száma elvágja a karrier lépcsökön át vezető utját. Azok, akik riportjaikkal folyamatosan megsértik az ÖVP-t, nem tudnak jelentősebb karriert befutni számos osztrák médiában.

EX-KURIER-föszerkesztŐ HELMUT BRANDSTÄTTER leírja a beavatkozási piramis müködését

Az alábbiakban szó szerinti részletek Helmut Brandstätter interjújából, a kérdéseket Niki Fellner teszi fel:

https://twitter.com/i/status/1388425861427236866

 

Helmut Brandstätter: Az, ahogyan Kurz a médiával foglalkozik, nemcsak illetlen, hanem veszélyes a demokráciára is. Mert mit csinál? Az első hívás: "Ne azt írd, tegyél be egy másik fotót, írd ezt és ezt meg." Ha ez nem működik, akkor jön egy második, nagyon dühös hívás.

Ha ez sem használ, akkor felhívja a tulajdonost, a kiadót, és azt mondja: 'Menj, és helyezd nyomás alá´.

Fellner Niki: Megtette? Véleménye szerint felhívta Raiffeisen-t?

Helmut Brandstätter: Mindig.

Fellner Niki: Ott interveniált, hogy bepanaszolja magát?

Helmut Brandstätter: Igen. És azóta azt is tudom, hogy ő is szeret valótlanságokat mondani.

A felügyelőbizottság elnöke felhívott, és azt mondta: „Kurz újra felhívott, hogy mi folyik itt.” Én mondtam neki, hogy ne tegyen semmit, majd én felhívom Kurz-ot.

Felhívtam Kurz-ot, és azt mondtam neki: "Éppen most volt egy telefonhívás a Raiffeisen tulajdonos képviselőjénél"

Kurz: "Ez nem igaz, én nem hívtam."

De Hameseder biztosan nem hazudott nekem. Hameseder azt mondta: „Kurz újra felhívott”, Kurz pedig azt mondta: „Én nem hívtam”.

Kinek higgyek? Természetesen Mr. Hameseder-nek hiszek.

 

újságírók beszámolnak az ÖVP beavatkozásairól a „FALTER“-ban

A „Hallo! Itt Sebastian beszél“ dossziéban kilenc osztrák újságíró névtelenül beszámol az ÖVP beavatkozásaival kapcsolatos tapasztalataikról médiájukban. Korábban is volt már beavatkozás vagy kísérlet arra - állítják az újságírók. A Kurz-ÖVP-vel "a beavatkozás, a panaszok és a befolyás kifejtésére irányuló erőfeszítések új szintet értek el". Az alábbiakban összefoglaljuk a tipikus beavatkozási mintákat.

“Kontrol-őrület ” ill. „mennyország vagy a pokol“, tárt karok vagy bojkott“

„‚Amit ma itt megírt, az egyáltalán nem igaz "- mondja a kancellár. Legfontosabb kijelentései változatlanok a beszélgetés végéig: „A története téves.” A kancellár azóta nem hívott, de gyakran felhívta a főszerkesztőt. Valószínűleg nem azért, hogy közvetlen nyomást gyakoroljon, legalábbis ezt nem adták tovább nekem, hanem azért, hogy üzenetének a kívánt súlyt meg adja.

Újságíróként meglehetős megfigyelés alatt állsz, az a benyomásod, hogy minden papírra vetett szót szigorúan figyelnek. Néha másodpercek telnek csak el a történet online közzététele és a Szövetségi Kancellária telefonhívása között. A kancellár maga is gyakran felveszi a telefont, gyakran olyan sajtótájékoztatók után, ahol sok kritikus kérdést tettek fel neki. Kurz nagyon udvarias, azt mondja, hogy tisztázni akarja a félreértéseket, és megkérdezi, nem lehetne-e megérteni legalább egy kicsit az ő nézőpontját. A sajtószóvivő és a médiafelelős felhívásai néha kevésbé udvariasak, ugyanis megeshet, hogy valóban „leteremtik” azt, aki nem követi az ÖVP által folyamatosan terjesztett pozitív értelmezéseket (Spin).

- „Napokig gyakran csend van, amikor a kancelláriának nem tetszett valami.“

„Az a dolgom, hogy a beavatkozásokat távol tartsam a csapatomtól, ezért hozzászoktam a telefonhívásokhoz. Ez sem újdonság. De az az aprólékosság, amellyel a kancellária nyomon követi, hogy mely kérdések milyen súlyúak, a türkizzel új minőséget kapnak. Mindent szépítenek, és minden szót feltesznek a mérlegre. Nyilván van sok alkalmazottuk, akiknek ez a feladata. "

„Barát vagy ellenség, mennyország vagy pokol, tárt karok vagy bojkott. Bárki, akinek köze van Kurz-hoz, óhatatlanul megismeri ezt a hideg-meleg stratégiát. Az ellenség Kurztól személyesen olyan mondatokat hallhat, mint például: „Mi nem médiaként, hanem ellenzékként fogjuk fel Önt.” Vagy sajtófőnökétől olyan SMS-ket kap, amelyekben elfogultsággal vádolják, mert egy magas rangú SPÖ politikussal baráti kapcsolatban áll. Ez odáig is elmehet, hogy a türkiz PR-csatlósok hamis pletykákat terjesztenek a Twitteren keresztül. Időközben az ÖVP létrehozta saját negatív kampánycsatornáját a „Zur Sache” parlamenti klubplatformjával.

„Általában bizalmatlanságot érzek a média iránt, de szerencsére nem annyira irányíthatók, mint Kurz szeretné. Nem csoda, hogy az ÖVP még inkább kibővíti saját médiacsatornáit. Mindent ellenőrzés alatt von, de ezt a normális médiával nem tudja megtenni. "

"Természetesen létezik az híranyag kontroll, minden összehangolt, semmi sem kerül a nyilvánosság elé, aminek nem szabad kijutnia, a WhatsApp csoportok hálózata körbefogja a türkiz országot. De: Ma minden csirkeszövetségnek van híranyag ellenőrzése, a Kancellár csak irgalmatlanul jó ebben, a politikában ezt mi újságírók nem ismertük ilyen formában. Saját hibánk, mert hagyjuk, hogy a témákat diktálják nekünk. A botrányokon és ügyeken kívül kevés van, amit a kancellária nem vezényel. "

Hátrányok

„Népszerű az is, hogy a kritikus médiákat kizárják az úgynevezett „háttérbeszélgetésekből”. Téged egyszerűen nem hívnak meg, a kollégáktól tudod meg, hogy volt ilyen esemény. Az interjúkérésekre egyszerűen hetekig nincs válasz. "

Az ügyvéd levele a médiával kapcsolatos elégedetlenség kifejezése a gazdagok számára, akik nem törődnek ennek költségével.

Nyomásgyakorlás nagyon drága, időrabló perekkel

„A szisztematikus fenyegetések és perek sokkal kellemetlenebbek. Ha oligarchák vagy befolyásos hálózatépítők körében folytatunk kutatást, akkor a perek jönnek, mint az ámen. Az ügyvéd levele a médiával kapcsolatos elégedetlenség kifejezése a gazdagok számára, akik nem törődnek ennek költségével. Leginkább arról van szó, amelyet az USA-ban „SLAPP” –nak neveznek. A mozaikszó a nyilvános részvétel elleni stratégiai pert (Strategic Lawsuit Against Public Participation) jelenti. Ezek olyan jogi lépések, amelyek elsősorban nem a törvényes jogok érvényesítéséről szólnak, hanem a nyomásgyakorlásról. Bár az ilyen cselekedetek általában jogilag reménytelenek, időbe, pénzbe és az idegeinkbe kerülnek. És természetesen mindig fennáll a téves ítélet kockázata.”

függelék

 

1. Russ Media

"A kancellárt viszont a Voralberger Nachrichten a tenyerén hordja, különösen, amikor Sebastian Kurz a Ländle-be látogat" (OE1: Az új reklám kedvencek)^[10]

A Russmedia Digital leányvállalata, a TOWA digitális ügynökség legnagyobb részvényese, 30 százalékkal. Ez az ügynökség szervezte Vorarlberg 2019-es digitális választási kampányát (ORF Vorarlberg: Russmedia részt vesz az ÖVP választási kampányában^[11])

Gabriele Nussbaumer, a Russmedia ügyvezető igazgatójának húga 2018-ig a Vorarlbergi Tartományi Parlamentben az ÖVP alelnöke.

2. Moser Media

Wilfried Stauder, az ÖVP volt politikusa Ausztria negyedik legnagyobb médiavállalata felügyelőbizottságának elnöke. 2008 és 2013 között a tiroli ÖVP tartományi parlamenti képviselője volt.

A Moser Holdingnál ismertebb arc volt az ÖVP volt belügyminisztere, Ernst Strasser. Günther Platter tiroli ÖVP-kormányzó ex-sajtószóvivőjével, Lisa Bergerrel együtt 2008 óta "médiaszakemberként" dolgozik a társaságban: (Die Presse: Strasser volt belügyminiszter a Moser Holdinghoz megy^[12], hogy az elnökségnek stratégiai kérdésekben tanácsokat adjon.)

Ezen kívül Ernst Strasser helyet kapott az „Oberösterreichische Rundschau” felügyelőbizottságában is. Pénzügyileg ez valószínűleg nem volt elég, mert Strasser korrupt lobbistaként 2011-ben került az európai médiák címoldalára. (Wikipédia: Ernst Strasser / Lobbyismus^[13]). 2014-ben Strasser-t egy osztrák bíróság 3 év és 6 hónap feltétel nélküli börtönbüntetésre ítélte.

3. Styria-Media Group

A Styria-Media Group AG 98,33% -ban a "Katholischer Medien Verein Privatstiftung" (Katolikus Médiák Egyesülete Magánalapítvány) tulajdonában és 1,7% -ban a Katholischer Medien Verein (Katolikus Médiák Egyesülete )tulajdonában van. A Styria Média Group tulajdonában vannak többek között a Kleine Zeitung, a Die Presse és a Die Furche. Az Antenne Kärnten és az Antenne Steiermark rádióállomások, valamint az SAT 1 Austria 25,4% -a szintén a társasághoz tartozik. Tulajdonosai a burgenlandi, alsó-ausztriai, salzburgi és tiroli osztrák regionális lapok 50% -nak, valamint a Wiener Bezirkszeitung-nak. Ezáltal a Styria Média Group a legnagyobb regionális médiacsoport Ausztriában, piaci forgalma 415 millió euró.

Bizonyos összekapcsolódás van a Raiffeisen-el is: 2013-ban Markus Mair, a Raiffeisen Steiermark korábbi vezetője lesz a Styria vezérigazgatója^[14], és ma is az. Köztudott, hogy mind a katolikus egyház, mind a Raiffeisen szoros kapcsolatban áll az ÖVP-vel.

A Styria és más katolikus szervezetek további médiumokban való részesedése olvasható a "Katolikus Egyház és Ausztria újságjai" c. cikkben^[15].

4. Raiffeisen

A Nationalrat (a szövetségi parlament alsó kamarája – ahol a parlamenti választásokon megválasztott képviselők ülnek - szemben a szövetségi parlament felső kamarájával, a Bundestag-al, ahol a tartományi parlamentek képviselői foglalnak helyet) 71 ÖVP-képviselője közül^[16] összesen 12-en kapcsolódnak a Raiffeisen Bankhoz, és a bank csoport különböző igazgatótanácsaiban és felügyelőbizottságaiban ülnek.

A Raiffeisen a finanszírozás szempontjából is kapcsolódik az ÖVP-hez: Miután Sebastian Kurz 2017-ben átvette a hatalmat az ÖVP-ben, állítólag 15 millió eurós hitelt vett fel a Raiffeisenbanktól^[17] - kedvező feltételekkel.

Köztudott, hogy a Raiffeisen-csoport és az ÖVP között folyamatos és intenzív pozíciócsere folyik. Például, amikor 2011-ben Josef Pröll, az ÖVP volt pénzügyminisztere kilépett a politikából, közvetlenül a Raiffeisen-Holding Niederösterreich-Wienhez tartozó Leipnik-Lundenburger konglomerátum igazgatóságának szóvivői posztjára váltott.

 

utalások, kiegészítések, beszámolók

A szöveg különböző médiák újságíróival folytatott beszélgetések alapján készült.

Minden további részleteknek, kiegészítésnek vagy beszámolónak örülünk – vagy a cikk alján kommentárként vagy a szerkesztőséghez címzett mail-ben^[18].

Együttmüködö újságírás

Kedves Olvasó!

Valami kimaradt? Írjál a cikk alá további információkat a témához. Hasznos tartalmakra szükségünk van, a források megadásával – csatold kommentárodat a szöveghez. Vagy írjál egy mail-t^[19]!

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://kontrast.at/wer-kontrolliert-die-medien-in-oesterreich/ (Ki ellenőrzi a médiákat Ausztriában) 2021. Június 21.

 

^[1] https://kontrast.at/oevp-message-control/ Hogyan ellenőrzi az ÖVP a híradásokat: Az ÖVP botrányok nem kerülnek a címoldalakra

^[2] https://www.falter.at/  osztrák kulturális hetilap

^[3] https://kontrast.at/oevp-message-control/           Az ÖVP botrányok nem kerülnek a címoldalakra

^[4] https://kontrast.at/oevp-kurz-regierung-wirtschaft/#Kontakte_zu_Industriellenvereinigung_Wirtschaftskammer_und_Raiffeisen

^[5] https://kontrast.at/wer-kontrolliert-die-medien-in-oesterreich/#raiffeisen

^[6] https://kontrast.at/wer-kontrolliert-die-medien-in-oesterreich/#styria

^[7] Christine Aschbacher-nek diplomamunkájával szemben emelt plagizációs vádak miatt kellett lemndania. Ld. https://de.wikipedia.org/wiki/Christine_Aschbacher

^[8] https://kontrast.at/wer-kontrolliert-die-medien-in-oesterreich/#falter

^[9] https://de.wikipedia.org/wiki/Selbstzensur

^[10] https://oe1.orf.at/artikel/656932/Die-neuen-Inseraten-Lieblinge

^[11] https://vorarlberg.orf.at/v2/news/stories/2974673/      

^[12] https://www.diepresse.com/355372/ex-innenminister-strasser-geht-zur-moser-holding     

^[13] https://de.wikipedia.org/wiki/Ernst_Strasser#Lobbyismus            

^[14] https://kurier.at/wirtschaft/atmedia/raiffeisen-chef-wechselt-zur-styria/22.521.776

^[15] https://kontrast.at/vermoegen-katholische-kirche-oesterreich/#Die_katholische_Kirche_und_Oesterreichs_Zeitungen

^[16] A Nationalrat –nak 183 képviselője van

^[17] https://kontrast.at/parteifinanzen-oevp/            

^[18] https://kontrast.at/    

^[19] to=Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">https://mail.google.com/mail/u/0/?fs=1&tf=cm&source=mailto&to=redaktion@kontrast.at