A COVID-19 világjárványból fakadó összetett egészségi helyzet miatt, különösen az Egyesült Államokban (USA), ideértve New York Cityt is, úgy határoztak, hogy "Az Amerikai Egyesült Államok által Kuba ellen bevezetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád felszámolásának szükségessége" projekt bemutatását és mérlegelését 2021. június 23-án szerdára halasztják az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének (UNGA) 75. ülésszakának folytatott ülésére.
Az ENSZ Közgyűlésének 74. ülésszakán, 2019 novemberében 187 tagállam szavazott ezenállás foglalás mellett, amely megbízható példa arra, hogy a blokád feloldásának igénye a nemzetközi közösség szinte egyöntetű támogatásátélvezi. Június 23-a lesz egymás után a 29. alkalom, amikor az ENSZ Közgyűlése ezzel kapcsolatban nyilatkozatot tesz.
Ebből az alkalomból a kubai határozattervezetet különösen kedvezőtlenkörülmények között mutatják be, amelyet a COVID-19 járvány által kiváltottbonyolultság és annak az ENSZ központjábanvégzettmunkáragyakorolt közvetlenhatásajellemez.
A korlátozások fokozatos feloldása és a New York-i oltási folyamat előrehaladása ellenére az ENSZ titkársága várhatóan szigorúan betartja a biztonsági intézkedéseket és a fizikait ávolságtartást, beleértve az alkalmazottak korlátozását az ENSZ központjában. Jelenleg fenntartják a küldöttségenként egy képviselőre vonatkozó követelményt a teremben.
Csaknem hat évtizedes blokád után a kubai lakosság ma különösen nehéz helyzetben van, amely befolyásolja jólétüket, integritásukat és megélhetésüket, az alapvető termékekhez, szolgáltatásokhoz és gyógyszerekhez való hozzáférést. Donald Trump elnök kormányának mindössze négy év alatt Kubával szemben tett 243 intézkedésének együttes hatása következtében, amelynek célja a gazdasági ostrom tökéletesítése és minden jövedelemforrás elzárása hazánk gazdaságától, megnehezítette Kubának a legális jövedelemhez való hozzáférését, valamint a kereskedelmet, a beruházásokat és az alapvető termelési folyamatokat garantáló pénzügyi műveleteket.
Ezek az intézkedések nem egyszerű akciók a blokád fokozására, hanem új és szélsőséges nyomásgyakorlások, zaklatások és gazdasági kalózkodás, amelyek sértik a nemzetközi jogot, valamint a kereskedelem és a hajózás szabadságát. Ennek bizonyítéka a Kubába üzemanyagot szállító 59 hajó üldözése és megbüntetése, és ehhez kapcsolódóan csaknem 30 vállalaté, amely az ország működéséhez és a lakossági szolgáltatásokhoz járult hozzá, mint például gáz-, a szállítás- és áramszolgáltatásokhoz.
A blokád extraterritoriális alkalmazása elérte az agresszivitás soha nem látott szintjét. Hatása károsítja Kuba és harmadik országok érdekeit és szuverén jogait, amelyek nem mentesek e kegyetlen és illegális politika következményeinek elszenvedése alól, amely ellentmond az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jognak, beleértve a nemzetközi kereskedelmet is.
Az Egyesült Államok kormánya kihasználta a COVID-19 világjárvány által előidézett nehéz körülményeket, hogy tudatosan szorítson a blokádszabályozáson azzal a céllal, hogy destabilizálja az országot, ráerőltesse uralmi és belsőválasztási politikájának érdekeit.
Kuba számára ezek a korlátozások elmélyítik a járvány számos kihívását, és megsokszorozzák annak pusztító hatásait a társadalmi-gazdasági, egészségügyi és pénzügyi szférában. Ezek az intézkedések rakadályozzák a humanitárius segítség országba érkezését, amely erkölcstelen és indokolatlan a pandémiával való konfrontáció összefüggésében, és rávilágít a blokád büntetőjogi természetére.
A jelenlegi körülmények között a blokád óriási terhetró a kubai lakosságra és gazdaságra, akut következményekkel jár a COVID-19 kontextusában, amelynek során Kubának jelentős forrásokat kellett fordítania a felszerelések garantálására, az egészségügyi rendszer a lakosság számára szükséges egyéb termékek és gyógyszerek rovására.
A blokád egészségügyi ágazatra gyakorolt hatása tükröződik a lakosság fogyasztásához szükséges alapvető termékek hiányában, valamint a nemzeti ipar nehézségeiben, az élelmiszerek, a gyógyszergyártáshoz és egyéb termékekhez szükséges alapanyagok megszerzésében.
Kubának közvetítőként más beszállítókhoz kellett fordulnia, 50 és 65 százalékos több kiadással jár, tekintettel arra, hogy lehetetlen közvetlenül a gyártóval szerződni.
Ebben az időszakban az ország nem tudott hozzáférni összesen 32 fajta berendezéshez és kellékhez, amelyek a COVID-19 elleni vakcinajelöltek előállításához vagy a vakcina klinikai tanulmányainak befejezését lehetővé tevő szakaszok végrehajtásához kapcsolódnak, ezek között az oltóanyagjelöltek tisztítása, a gyártóberendezések tartozékai, szűrőtartályok és kapszulák, kálium-klorid-oldat, timerosal, zsákok és reagensek szerepelnek.
Az Egyesült Államok által kijelentett prioritások az emberi jogok, a COVID-19-cel szembeszállás terén hatnak, de nyilvánvaló a közöny és érzéketlenség, amelyekkel Joe Biden elnök kormánya továbbra is alkalmazza a Donald Trump-adminisztráció politikáját Kuba ellen.
A Kuba elleni illegális politika fenntartása figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség, az amerikai közvélemény és az Egyesült Államokban lakó kubaiak többségi támogatását a blokád feloldása és a két ország közötti kapcsolatok javítása érdekében. Az amerikai társadalomban tovább nő azok az ágazatok száma, amelyek ellenzik a Kuba elleni blokád abszurd politikáját.
A blokádszabályozásból származó kényszerintézkedések rendszeréhez hozzáadódik az a megfélemlítő hatás, amellyel Kubát csalárd módon a terrorizmus szponzorainak listájára tették, a 2021. január 11-i bejentés alapján. Indoklása negatív hatással van a kubai társadalom minden területére, mivel növeli az ország nehézségeit a nemzetközi kereskedelemben való részvételben, pénzügyi műveletek végrehajtásában és az alapvető ellátás megszerzésében.
A világ számos bankja lezárta műveleteit Kubával és kubai állampolgárokkal, félve a pénzügyi felügyeleti rendszertől, amelyet Donald Trump elnök kormánya tökéletesített és a Biden-kormány ugyanolyan kegyetlenül alkalmaz.
A blokád a kubai férfiak és nők emberi jogainak hatalmas, kirívó és szisztematikus megsértését jelenti. Népirtásnak minősül a népirtás bűncselekményeinek megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948. Évi egyezmény alapján, valamint az 1909-es londoni haditengerészeti konferencia szerinti gazdasági hadviselésként.
Ez a politika az egyoldalú kényszerintézkedések legsúlyosabb és leghosszabb rendszerét jelenti, amelyet bármely ország ellenalkalmaztak, és továbbra is fékezi a kubai gazdaságban rejlő lehetőségek fejlődését a Gazdasági és Szociális Nemzeti Terv végrehajtása szempontjából, az ország fejlesztését, valamint a 2030-as agendát és annak fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását.
A blokád felszámolása érdekében a kubai nép hagyományosan a nemzetközi közösség szinte egyöntetű támogatását élvezi. Ebben a különösen összetett kontextusban, amelyben e politika minden eddiginél mélységesen embertelenebb jellege kiderül, megismételjük kérésünket Magyarország felé, hogy kormánya és ismét szavazzon állásfoglalás-tervezetünk mellett.
Reméljük, mint mindig, magyar barátok és szervezetek támogatását, hogy különböző kezdeményezések révén kifejtik támogatásukat Kuba iránt, és csatlakoznak más európai baráti kezdeményezésekhez, különféle módon kifejezve szolidaritásukat.
