Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai koronavírus elleni oltást a történelem legnagyobb oltakozási kampányának nevezte. Naponta 20 millió embert oltanak be az országban. Jövőre pedig, amikor várhatóan elérik a nyájimmunitást, Kínában majdnem egymilliárd ember lesz beoltva.

A képen: Pekingben egy ember arcmaszkban igyekszik a COVID-19 elleni oltakozáshoz kialakult sorban helyet foglalni, és a háttérben "A korszerű védőoltásokkal az immunitás Nagy Falának együttes felépítéséhez" szövegű plakát. (Fotó: Andy Wong / AP / TASS)

A kínai egészségügyi ellátás sikerei különösen lenyűgözőek más, gazdaságilag fejlettebb ország és India kudarcának hátterében.

Hogyan "politizálja" India a Covidot

India továbbra is "COVID" rekordokat állít fel. Az országban már 25 millió esetet azonosítottak, és az elmúlt nap során több mint 4 ezer ember halt meg. Ez a világjárvány kezdete óta abszolút rekord, bármely országról is legyen szó.

Ugyanakkor a hatóságok a vakcináció "lenyűgöző eredményeit" harsogják: Indiában a mai napig több mint 180 millió ember részesült a koronavírus vakcinában. Ez azonban, népesség arányosan számítva, alig éri el a felét a szomszédos Kínában beoltottaknak.

Ha figyelembe vesszük az indiai és kínai járvány lefolyását, a különbségek még szembe szökőbbé válnak. Az egyik lehetséges ok a politikai kultúrák különbözősége. Az indiai kormánypárt a föderáció több államában nincs hatalmon, és így nem ellenőrzi azok hatóságait, amelyek a világjárványt gyakran politikai harcra használták fel.

Így, a legutóbbi parlamenti választások során Nyugat-Bengál legnagyobb, több mint 90 millió lakosú államában a kormányzó Indiai Néppárt és az ellenzéki Összindiai Trinamool Kongresszus^[i] nevű párt nagyszabású támogatási akciók sorát hajtotta végre.

Kínában a központosított hatalom, olyan kritikus helyzetekben, mint egy járvány, hatékonyabbnak bizonyult. A szervezeti és politikai erőforrások maximális mozgósításával a koronavírust a lehető legrövidebb idő alatt és minimális veszteségekkel - mindössze 103 ezer megbetegedéssel és kevesebb, mint 5 ezer halálesettel - sikerült legyőzni.

A hatóságok operatívan, de keményen cselekedtek

Kínában az "első hullám" vége óta szórványos koronavírus-kitörésekről számoltak be. Igaz, ezek nem összehasonlíthatók a járvány intenzivitásával az európai és ázsiai országokban.

Április 30-án Guangdong tartományban 2 brazil koronavírus mutánssal megfertőződött beteget fedeztek fel. Május elején Csungking [Chongqing] városában 3 fertőzéses beteget, mindhárom eset Indiából származó fertőzés volt.

Május 16-án Makaónál diagnosztizáltak fertőzést egy olyan páciensnél, aki Nepálból charterjárattal Ausztráliába repült.

Ennek fényében a kínai hatóságok legnagyobb aggodalmát a hongkongi helyzet okozta, amely Ázsia legnagyobb tranzitközpontja. Májusban itt észlelték a koronavírust azoknál az állampolgároknál, akik Indiából, Indonéziából, Kambodzsából és a Fülöp-szigetekről érkeztek.

Az egészségügyi hatóságok minden esetben gyorsak és szigorúak voltak. Ezért Anhui és Liaoning tartományokban a fertőzöttek felderítése után (a Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szerint a fertőzés epicentruma Jingkou [Yingkou] városban volt) az iskolákban a tanítást ideiglenesen felfüggesztették, és egyes kerületeben az állampolgárok nem hagyhatták el az otthonaikat, karantént rendeltek el.

Majd Jünnan [Yunnan] tartományban egyszerre 9 új esetet észleltek, melyek közül 6 esetben a megbetegedés Ruili városában történt. Itt PCR-vizsgálatot végeztek minden lakos esetében.
A 180 000 lakosú város összes lakója számára egy hét karantént rendeltek el. Ez azt jelentette többek közt, hogy a piacok, a szupermarketek és a gyógyszertárak kivételével szinte minden vállalkozás bezárt. A Ruilival határos területen járőrözést szerveztek: a város bejáratát és kijáratát teljesen elzárták. Sőt, az országos egészségügyi bizottság sürgősen járványellenes intézkedéseket irányító munkacsoportot küldött az érintett városba.  Jünnanban új eset többé nem fordult elő.

A rossz hír jobb, mint bármely társadalmi hirdetés

A kínai szakértők szerint a COVID újabb fellángolásáról szóló minden információ (különösen figyelembe véve azt a tényt, hogy a megbetegedettek nem kaptak vakcinát) aggodalmat váltott ki az emberekből, és arra késztették a helyi lakosokat, hogy minél előbb igyekezzenek beoltatni magukat. Általában megállapítható, hogy a negatív hír jobb hatású volt az oltakozásra, mint bármilyen más társadalmi felhívás.

Kínában az oltási ütem valóban lenyűgöző. A vezető kínai napilap, a Global Times^[ii], elemezte a hivatalos adatokat, és megállapította, hogy 25 nap kellett a 100 millió ember beoltásához, további 16 napig tartott, míg a beadott adagok száma 200 millióról 300 millióra nőtt, és csak 9 nap kellett arra, hogy az összes beoltott emberek száma 300-ról több mint 400 millióra emelkedjen.

A légzőszervi betegségek kínai főszakértője, Zhong Nanshan szerint Kínában a jelenlegi oltottsági arány már megközelíti a 23% -ot. Mindezt úgy, hogy a pekingi vezetés azt a nemzeti célt tűzte ki, amely szerint az év közepére a lakosság legalább 40% -a, vagyis körülbelül 560 millió ember oltott lesz.

Az egyetlen negatív tényező, amelyre a szakértők (elsősorban a nyugatiak) figyelnek, az oltási arányok egyenlőtlensége az ország különböző régióiban. Így Pekingben a felnőtt lakosság 80% -a megkapta az első vakcina-adagját, és - a város lakosságának kétharmada már mindkét oltását. Ez a mutató kissé alacsonyabb Sanghajban, és megközelíti a 42% -ot.

A kínai hatóságok azonban ezt az aránytalanságot azzal magyarázzák, hogy elsősorban a legnagyobb városokba szállították a vakcinát, ahol a lakosság mobilitása a legnagyobb. Ezért a fertőzés terjedése itt a legnagyobb kockázat.

 Összefoglalva - minden intézkedés átgondolt.

A cikk eredeti orosz nyelvű változata a Svobodnaja Pressa (Szabadsajtó) - Kína Ma orosz honlapon, az alábbi linken található:

Пекин победит ковид, привив к концу года миллиард человек - Свободная Пресса (svpressa.ru)

Fordította Péter János

^[i] Ez a párt antikommunista irányzatú, a negyedik legnagyobb párt az indiai parlament alsóházában, főleg Nyugat Bengáli államban elterjedt jobboldali, antikommunista irányzat.

^[ii] Nemzetközi kérdésekkel foglalkozó kínai napilap. 1993-ban indították kínai nyelven és 2009 április 20-án indult az angol nyelvű verzió.