A megszállt West Jordániában, egy hebroni kávézóban nagy csalódással figyelik a palesztinok elnökük, Mahmud Abbas bejelentését, a május 22-re tervezett parlamenti választások elhalasztását.
Fotó: AFP/HAZEM BADER
Nem okozott nagy meglepetést, hogy Mahmud Abbas elnök lemondta a parlamenti választásokat. A palesztin társadalomból sokan számoltak ezzel. Mégis ez a 2006 óta először megrendezendő választásokkal szembeni pozitív elvárásokra mért csapás volt.
A legutóbbi időkben Jeruzsálemben történtek és a Közel-Keleti konfrontáció egyaránt háttérbe szorították a választásokat vagy egyszerűen mondva, feleslegessé tették. Ebben döntő volt és a jelenben is az: az izraeli megszállás a maga féktelen erőszakával, összefüggésben Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia (West Bank) széles részeinek feltartózhatatlanul előrehaladó gyarmatosításával.
Két központi aspektus dominálja az elmúlt napok fejleményeit: Scheich Dscharrah városrészben, nem messze Jeruzsálem Óvárosának kapuitól, szélsőséges izraeli telepesek megkísérelnek palesztin családokat kiűzni házaikból. Azzal érvelnek, hogy a földet, amelyen ezek a házak épültek, a 19. században zsidók vásárolták meg, tehát zsidó tulajdon. A palesztin lakosokat 1948-ban Jeruzsálemtől nyugatra elüldözték falvaikból. Az elüldözöttek Jordániától az UNRWA menekültszervezettel együttműködve földet kaptak Scheich Dscharrah-ban, amelyre házakat építettek. Európai diplomaták, közöttük a német képviselő is, kedden meglátogatták a kiutasítástól fenyegetett palesztin családokat Scheich Dscharrah-ban, szolidaritásukról biztosították őket és politikai-diplomáciai segítséget ígértek nekik. A Ramadan böjti hónap kezdete óta az izraeli rendőrség tudatosan kiélezi a helyzetet Kelet-Jeruzsálemben az Óváros előtt, illetve magában az Óvárosban is. Először lezárták a Damaskus-Kapu előtti lépcsőket, ahol hagyományosan főleg a fiatalok gyülekeznek esténként Ramadán alatt. Csak masszív összeütközések után engedett a rendőrség és eltávolította az általa emelt barikádokat a Damaskus-Kapu előtt. A következő lépést az izraeli rendőrségnek az Al-Aqua mecset területén történt rendkívül erőszakos beavatkozása jelentette, Haram Al-Scharifban és a mecsetben magában. Néhány száz palesztin hívő megsebesült, a mecset és a mecset környéke csatatérré vált. A rendőrség szinte gátlástalanul és részben egészen közelről gumilövedékeket vetett be.
Az izraeli rendőrség kábító gránátokkal lövi az Al-Aqua mecsetben lévőket május 7-én. Credit…Ammar Awad/Reuters Forrás: After Years of Quiet, Israeli-Palestinian Conflict Exploded. Why Now? (https://www.nytimes.com/2021/05/15/world/middleeast/israel-palestinian-gaza-war.html)
Végülis mindez a szélsőséges telepesek megjelenésének előkészítése volt, akik Jeruzsálem Óvárosának muzulmán negyedein keresztül vonultak, amely a helyzetet szinte robbanásig élezte ki. Az utolsó percekben irányították át a menetelőket… mindenesetre túl későn.
A Lehava szélsőjobboldali zsidó csoport támogatói a múlt hónapban szembesültek a rendőrséggel Jeruzsálem óvárosa közelében. Credit ... Ariel Schalit / Associated Press. Forrás: After Years of Quiet, Israeli-Palestinian Conflict Exploded. Why Now? https://www.nytimes.com/2021/05/15/world/middleeast/israel-palestinian-gaza-war.html
Gaza-ból a Hamas által vezetett palesztin szervezetek ultimátumot állítottak ki, követelve az izraeli rendőrség teljes kivonását az Al-Aqua mecsetből. Alighogy az ultimátum határideje lejárt, Gaza-ból rakétákat lőttek ki a Jeruzsálemtől nyugatra fekvő területre, valamint a Gazai övezet körüli településekre és Asqalan (Ashkelon) városra. Olyan területekre, amelyek a Gaza-ban élő emberek eredeti hazája volt, akiket 1948-ban onnan elűztek.
Azóta az erőszak uralkodik. Izrael masszívan bombázza kimagasló légierejével a Gaza-övezetet. A halottak száma óráról órára növekszik. A palesztin szervezetek, közülük is elsősorban a Hamasz és az Iszlam Dzsihad napok óta rakétáikkal izraeli területekre lőnek és óvóhelyekre kényszerítik az ott élő lakosságot. Újból és újból újabb erőszakos összeütközésekre kerül sor palesztin és zsidó izraeliek között. A szélsőséges jobboldali radikális zsidó mob palesztineket támadn meg Jaffa-ban, Haifa-ban, Akka-ban és főleg Lydda-ban (Lod). Sokan egy valódi polgárháborútól tartanak.
Most a diplomácián a sor, hogy kívülről határozottan beavatkozzanak, összekötve azzal, hogy a bajok forrásaival is foglalkozzanak, vagyis, hogy a katonai megszállásnak véget vessenek, amely több mint 50 éve elnyomja a palesztineket és megfosztja őket szabadságuktól.
A helyzet kiéleződése miatt senki nem beszél már a választásokról. Ugyanakkor számos palesztinai remélte, hogy a szavazatával aktívan beavatkozhat egy elviselhetetlen helyzetbe. Az első helyen áll a palesztinok megosztása Ciszjordánia (West Bank) és Gaza között[1] és a megoldhatatlannak tűnő konfliktus a két legnagyobb palesztin párt, a Fatah és a Hamas között.
Ehhez közvetlenül kapcsolódik számos palesztin azon törekvése, hogy egyértelműen fellépjenek Ramamallah-ban a Fatah és Gaza-ban a Hamas autoriter uralmával szemben. Végülis mindenki számára egy új palesztin politika a fontos, amely egy új politikai programot képvisel az izraeli fegyveres megszállás, a telepesek brutális gyarmatosító rendszerével szemben. Ennek a középpontjában áll a kelet-jeruzsálemi helyzet, az izraeli telepesek expanziójával az arab városrészben, legutóbb Scheich-Dscharrah-ban.
Minden palesztin párt kezdettől fogva követelte, hogy Kelet-Jeruzsálem arab lakói választhassanak, mint ahogy az Oslo-i szerződések garantálták. A kelet-jeruzsálemiek nélkül nem akart senki választásokat tartani.
Pont ezt a problémát használta ki Mahmud Abbas palesztin elnök – akit 2005 januárban választottak meg és az új elnökválasztás tervezett időpontja idén július volt – arra, hogy a választáoskat meghatározatlan időre elhalassza. Az ok azonban kevésbé a kelet-jeruzsálemiek szabad választási lehetősége volt, mint inkább egy komoly választási vereségtől való félelem.
Ennek ellenére Abbas április 29-i beszédében, amelyben lemondta a parlamenti és elnökválasztásokat, okként az izraeliek válaszára hivatkozott, amelyet a kelet-jeruzsálemi palesztinok választási javaslatukra kaptak. Izraelben a jelenlegi átmeneti kormány nincs abban a helyzetben, hogy döntést hozzon, érvelt Abbas. Számos tiltakozás jelent meg Abbas döntése ellen, elsősorban a választáson fellépő pártok és listák többsége részéről, amely nem vezetett eredményre.
Abbas számára a legnagyobb problémát a Fatah-on belüli konfliktusok jelentették, amely 3 Fata-lista felállításához vezettek. Biztosan döntő volt ebben a 2002-óta izraeli börtönben lévő Marwan Barghuti döntése, az elnökválasztáson való részvételre. Barghuti választási listájával támogatja Nasser Al-Quadwa, Jasser Arafat egyik unokaöcsét a parlamenti választásokon. Fadwa Barghuti, Marwan felesége ezen a listán a 2. helyen áll. Abbas erre azonnal reagált és kizárta a Fatah-ból Nasser Al-Qudwa-t. Az egész országban lezajlott nagyon masszív tüntetések akadályozták meg Marwan Barghuti kizárását. A második listát, amely a hivatalos Fatah lista mellett lépett fel a választási küzdelmekben, Mohammad Dahlan követői szervezték meg. Dahlan-t már évekkel ezelőtt kizárták a Fatah-ból. Azóta az Arab Emirátusokban él száműzetésben, onnan irányítja a szervezetet és jelentős anyagi segítséggel a háta mögött megkísérli támogatottságát növelni, elsősorban Ciszjordániában (West Bank) és Kelet-Jeruzsálemben. Ő maga Gaza-ból származik, és számos támogatója van ott is.
Emellett jelentős a félelem attól, hogy a Hamas, hasonlóan 2006-hoz, a parlamenti választásokat maga javára tudja eldönteni, mindegy, mit mondanak a közvélemény kutatások. Érdekesnek tűnik Nasser Al-Qudwa kísérlete abban, hogy beavatkozzon a palesztin politikába egy olyan programmal, amely a változtatásokat tűzi ki célul. A „Palesztin Demokraták Listája” programja röviden és meggyőzően: „Változást akarunk, Felszabadulást akarunk, Újjáépítést akarunk”. Abbas helyébe pedig Marwin Barghuti lépjen. A palesztinoknak a fegyveres megszállás és a telepesek kolonializmusa elleni harcában szimbolikusan annak az egyszerű ténynek kell szerepelnie, hogy Barghuti izraeli börtönben van, tehát Palesztina is börtönben van. Amennyiben Barghuti győz a választásokon, akkor a palesztinokat egy olyan elnök képviseli, aki maga is börtönben van.
A 3 Fatah- lista és a Hamas listája mellett hiába keressük a palesztin baloldal választási esélyekkel rendelkező listáját – a PFLP-től kezdve a Fida Demokratikus Frontig, a Néppárttól (egykori Kommunista Párt) a Mustafa Barghutis vezette „Az Alternativa” –ig. Palesztinát sem kímélik a baloldal történelmi problémái, képtelenek megegyezni a közös listában, vagy közös programban, nem beszélve egy közös vezetésről. Ezzel a palesztin baloldaliak teljes mértékben a határvonalon kívülre és az irrelevanciába manőverezték magukat.
Szerző: Helga Baumgarten, Jeruzsálem, 2021. 05.14.
Prof. Dr. Helga Baumgarten 2019-ig Politikatudományt tanított a Birzeit Egyetem Master programjában, Demokrácia és emberi jogok témájában[2]. Írásai jelentek meg többek között a Közel-keleti konfliktusról, a palesztin nacionalizmusról, a politikai iszlámról és az arab régió transzformációs problémáiról.
Hasonló cikkek:
Oliver Eberhardt: A közel-keleti fegyverszünet még nincs láthatáron. 2021. 05.14.
Cyrus Salimi-Asl: Az arab államok közreműködni akarnak a közvetítésben. 2021.05.12.
Oliver Eberhardt: A Hamas Izraelnek ultimátumot adott. 2021.05.11.
After Years of Quiet, Israeli-Palestinian Conflict Exploded. Why Now? https://www.nytimes.com/2021/05/15/world/middleeast/israel-palestinian-gaza-war.html
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: https://www.neues-deutschland.de/artikel/1152024.israel-und-palaestina-es-ist-die-besatzung-stupid.html
[1] Gaza lezárt terület, a palesztinok nem jutnak át Ciszjordániából Gaza-ba. Megj. forditó
[2] https://www.birzeit.edu/en/admissions/masters-degree
