Beszélgetés Jake Alimahomed-Wilson[1]- al és Ellen Reese[2]-vel
[1] https://www.csulb.edu/49er-foundation/jake-alimahomed-wilson
[1] https://sociology.ucr.edu/faculty/ellen-reese/
- - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Az Amazon 25 évvel alapítása után nemcsak a legnagyobb online-kereskedő a világon, hanem filmproducer, streaming-szolgáltató, logisztikai vállalat, biztonsági technológiák előállítója, de a világon a cloud-computing[1] legnagyobb szolgáltatója is. Könyvetekben „Amazon-kapitalizmusról” beszéltek. Mit értetek ez alatt? Mi a különleges az Amazonon, eltekintve nagyságától?
Ellen Reese: Az Amazon üstökösszerű felemelkedése véleményünk szerint a globális kapitalizmus kulcsfontosságú eleme. A vállalat hatalmának növekedésében tükröződik a neoliberális politika egyre növekvö befolyása és általában a konszernek hatalmának növekedése. A globális politikai gazdasagtan jelentős eltolódását jelzi, az, amit mi Amazon kapitalizmusnak nevezünk. Ezzel a fogalommal két jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet: egyrészt a koncentrált vállalati hatalom új dimenziójára, amely méreteiben és befolyásában megjelenik a világgazdaságban. Másrészt a költségekre, amelyek az üzleti modell eluralkodásával és az állítólagos ingyenes szállítással keletkeznek. A költségeket ugyanis a foglalkoztatottak, a települések és a környezet viseli. Csak akkor tudunk hatásos ellenstratégiákat kidolgozni, ha ezt a felemelkedést megértjük és megnevezzük.
De az Amazon nem az egyetlen vállalat, amelyik a dolgozóit kizsákmányolja, és a környezetet szennyezi…
Jake Alimahomed-Wilson: Természetesen nem. De Amazon méretei és dominanciája következtében megváltoztatja az egész világgazdaságot. A vállalat napjainkra már számtalan olyan dolgot ellenőriz, amely az életünket befolyásolja: Nemcsak úttörő szerepet játszott mindannak elterjesztésében, amelyet ma “egy kattintás-azonnali fogyasztás”-nak nevezünk, és ezáltal vásárlásunk módját és formáját jelentősen átalakította. De egyidejűleg a globális cloud-infrastruktura felét kontrollálja, és világszerte a legnagyobb logisztikai impérium.
A konszern neve egyet jelent számos romboló erővel, amelyek a kapitalizmus részei, és amelyek a kapitalizmust tovább hajtják: a dolgozók kizsákmányolása és dehumanizációja, adóelkerülés, a gazdagság extrém egyenlőtlen megoszlása, obszesszív tömegkultúra, kontroll, a magánszféra kiürítése, vagy a bolygónk ökológiai integritása elleni támadás.
Könyvetek egyik központi kérdése az, hogy a dolgozó osztály hogyan tudja érdekeit érvényesíteni az Amazonnal szemben. Eddig a vállalat messzemenően sérthetetlennek látszik. Miért van ez és melyek azok a támadási pontok, amelyeket a szakszervezetek valamint szociális mozgalmak ki tudnának használni?
Ellen Reese: Előrejelzések szerint Amazon 2023-ig túlszárnyalja Walmart a világ legnagyobb munkaadója pozíciójában. Az egész világon 1,3 millióan dolgoznak közvetlenül a konszernek. Legnagyobb részük az USA-ban található. Egyedül 2020-ban az Amazon dolgozóinak száma a korona járvány következtében megnőtt online-megrendelések miatt további 500.000-el növekedett.
A dialektikából tudjuk, hogy minden erőnek van egy gyenge oldala is és viszont. Mint ahogy Kim Moody joggal megjegyzi, az Amazon-rendszer erősen a Just-in-Time logisztikán[2] alapul. Az E-commerce (e-kereskedelem[3]) számára az idő a siker alfája és Omegája. Ezért gyakorol az Amazon egyre nagyobb nyomást dolgozóira a szállítási lánc minden egyes pontján. Amikor a globális szállítási láncokat felgyorsítják, annak negatív következményei vannak az ott dolgozók munkakörülményeire. Ez ugyanakkor a vállalati logisztika egyik sérülékeny pontja. Ha sikerül az Amazon szállítási láncok sebezhető pontjait megtalálni, és ezeket sztrájkok es más akciók segítségével eliminálni, akkor ezzel a vállalatra nagyon érzékeny nyomást lehet gyakorolni. Természetesen ezt az Amazon is tudja és ezért egy nagyon komplex logisztikai infrastruktúrát épített ki. Például annak lehetőségét, hogy megrendelési volumeneket az egyik áruháztól a másikhoz irányítsák át. Ennek célja, hogy a dolgozók lehetséges munkabeszüntetési akcióinak hatását lecsökkentsék.
Jake Alimahomed-Wilson: Az Amazon növekvő dominanciájának kulcsfontosságú eleme azonban a vállalat függősége az időtől. Megvizsgáltam néhány problémát, amelyekkel az Amazon szállítók az elosztó központok és a megrendelők közötti utolsó szakaszban konfrontálódnak. Szakszervezeti szempontból nagyon lényeges, hogy ne csak a raktári dolgozók, hanem azok is szakszervezetileg szervezettek legyenek, akik a csomagokat kiszállítják.
Ahogy az Amazon a szállítói láncok menedzsmentjéhez az e-kereskedelem növekedése következtében alkalmazkodott, ugyanúgy kell a dolgozók ellenállási stratégiáit az e-kereskedelem változásaihoz alakítani. Véleményünk szerint az Amazon kiszállítási lánc a sebezhető pontok utolsó mérföldköve. Ezért rendelkeznek óriási hatalmi potenciállal az Amazon Delivery Service (DSP) és az Amazon-Flex sofőrjei, akik a csomagokat az Amazon elosztó központokból kiszállítják.
Két-három évvel ezelőttig az Amazonnak sikerült a logisztikai központját szinte teljesen szakszervezet-mentessé tennie – gyakorlatilag szinte két évtizeden keresztül. Hogyan sikerült ez nekik ilyen hosszú ideig?
Ellen Reese: Az USA gazdasági rendszere számos európai országhoz képest erősebben az olyan nagy konszernek érdekei szerint működik, mint az Amazon. A szakszervezeti szervezettség foka az USA-ban történelmileg nézve sokkal alacsonyabb volt. Ha egy üzem dolgozói szakszervezeti érdekképviseletet szeretnének, akkor a dolgozók többségének azt el kell fogadnia. Emellett a szakszervezet-ellenes propaganda a vállalatokban inkább szabály, mint kivétel. Erre egy példa az Amazon által üzemeltetett homepage www.doitwithoutdues.com[4][5], amelyet az Amazon arra használ, hogy a dolgozók folyamatában lévő szerveződését az Alabama-i Bessemer-ben megakadályozza.
Ahogy a vállalatok hatalma nőtt, úgy vesztették el egyre jobban a szakszervezetek és a dolgozók intézményesített hatalmukat. Az Union Busting[6]-al a bíróságaink alig foglalkoznak és gyakorlatilag legális. Ezek az óriáskonszernek kihasználják a jogi kiskapukat, hogy kiépítsék piaci részesedésüket és megnehezítsék a szakszervezetek szerveződését.
Például az Amazon-Flex platform segítségével..
Jake Alimahomed-Wilson Igen. Annak érdekében, hogy a konkurenciát a kiszállítás utolsó méterein lehagyja, az Amazon alvállalkozókat és szóló-önállókat dolgoztat. Erre hozták létre az Amazon Delivery Service Partner (DSP) és az Amazon-Flex szolgáltatásokat. A DSP Rendszer segítségével a kiszállításokat az Amazon alvállalkozókkal végezteti, akiknek saját sofőrjeik vannak, a kiszállításhoz használt gépkocsit pedig az Amazon-tól lízingelik. Vagy az Amazon-Flex –et használják: ez egy olyan platform, amelyre mint szóló-önállók regisztrálják magukat – magángépkocsijukkal, az Uber-hez hasonlóan. Az összes Amazon Prime csomag felét az USA-ban Amazon Flex-sofőrök és DSP sofőrök szállították ki 2019-ben. Jóllehet ezek a dolgozók Amazon egyenruhát hordanak, részben Amazon autókkal dolgoznak, semmilyen jogi kapcsolatban sem állnak az anyavállalattal. Ezzel az Amazon olyan szakszervezetileg szervezett vállalatokat, mint az UPS és az ottani munkakörülményeket helyezi nyomás alá.
Hogyan néz ki a nagy raktárházak dolgozóinak helyzete? Miért tűnik sokkal nehezebbnek az US-szakszervezetek számára, szemben német vagy olasz kollégáikkal, a nagy raktárházakban dolgozók megszervezése?
Ellen Reese: Komplex okok játszanak ebben szerepet. Az egyik ilyen ok, amelyet nem vitatunk meg eléggé, az US gazdaság erős rasszizmusa. Szines bőrű dolgozókkal sokkal gyakrabban találkozunk az USA-ban a legnehezebb prekárius munkaterületeken. A nagy logisztikai központok ilyen helyek. Gyakran találhatjuk a logisztikai központokat olyan területeken, amelyet magas munkanélküliség jellemez és döntően színes bőrű közösségek lakják. Az áruházakban magas a fluktuáció, amely a dolgozók elégedetlenségével, a fegyelmezésekkel és a gyakori elbocsátásokkal függ össze. A dolgozók elektronikus és videokamerás kontrollálása, a gyors munkavégzés terhe, hogy nem szabad túl sok „pihenő időt” igénybe venni munka közben, mindez a dolgozók számára nagyon megnehezíti, hogy a munkahelyen szerveződjenek.
Az utóbbi két- három évben a munkavégzés során fellépő konfliktusok száma egyre nő az Amazon-nál az USA-ban. Február eleje óta 5800 dolgozó döntött először szakszervezeti képviselet mellett az általatok említett Amazon-áruházban Alabamában. Könyvetekben számos korábbi konfliktusról, tiltakozó akciókról, sőt sztrájkokról tudósítotok. Néhányat a szakszervezet támogatott, mások a dolgozók önszerveződése nyomán jöttek létre. Mivel magyarázzátok a konfliktusok növekedését? Ez egy mozgalom kezdetét jelenti, vagy inkább egyedi konfliktusok összetalálkozásáról van szó?
Jake Alimahomed-Wilson: Amit mi most a konfliktusok növekedésénél megélünk, véleményünk szerint egy kollektív mozgósítás, amely még szélesebb körben fog elterjedni. Nagyon sok reményre ad okot a küzdelmek nemzetközi irányultsága, amely tovább nő. Hasonlóan reményteli a dolgozók és a kommunális aktivisták egyre növekvő szolidaritása, szociális igazságosságért harcolva.
Milyen szerepet játszik a Covid-járvány a dolgozók küzdelmeiben?
Ellen Reese: A tiltakozások növekedése már korábban elkezdődött. De a járvány biztos még jobban feltüzeli a küzdelmeket. Mivel a járvány egyedülálló módon teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy a normális dolgozók azok, akiket leginkább terhel a járvány, miközben az óriás konszernek, mint az Amazon – a foglalkoztatottak egészségének és jólétének rovására masszív növekednek. A járvány felerősíti számos Amazon-dolgozó elégedetlenségét a munkahelyi biztonság és egészség vonatkozásában, ez az elégedetlenség a munkabalesetek és sebesülések relatíve nagy gyakorisága miatt már korábban is igen erős volt.
Az első fronton foglalkoztatottakhoz hasonlóan az Amazon raktári dolgozók is számos kollektív akcióban vettek részt, elsősorban jobb egészségügyi – és biztonsági standardot követelve. Aláírásokat gyűjtöttek, vádat emeletek a vállalat ellen a bíróság előtt, valamint tiltakozásokra és sztrájkokra hívtak fel. Sok az Amazon-raktári dolgozók között a fekete. Ezért a növekvő Black-Lives-Matter mozgalom nem csupán fontos inspirációs forrás számukra. Számos dolgozó harcukat a Black-Lives Matter[7] küzdelem részének tekinti.
Az Amazonnál folyó harcok különböző szervezeti formáit mutattátok be: hagyományos US-szakszervezeteket, mint a SEIU és a Teamsters, melyek részt vesznek ezekben a küzdelmekben, hasonlóan a kisebb szakszervezetekhez, mint az RWDSU, és az alapszintű kezdeményezésekhez, mint az Amazonians United. Emellett vannak még a kommunális szinten szervezett stratégiák. Véleményetek szerint milyen okai vannak a kollektív akciók ilyen magas szintű heterogenitásának? És mi köti össze ezeket a harcokat?
Jake Wilson: Az US-amerikai munkásmozgalom tradicionálisan számos szakszervezetből áll. Néha konkurálnak egymással a dolgozók megszervezésében, néha kooperálnak egymással. Néha nem tudnak megegyezésre jutni, ami a prioritásokat és a stratégiákat illeti. Pozitívan kifejezve, azt mondhatnánk, hogy a különböző cselekvő személyek fáradozásai egy közös ügyben kapcsolódnak össze: az Amazon növekvő gazdasági és politikai dominanciájával szembeni küzdelemben, és a dolgozók és más közösségek erősítésében.
Az utóbbi évek társadalomtudományi vitáiban a szolgáltatási szektor dolgozóit elsősorban szétforgácsoltként érzékelték, akik alig vannak olyan helyzetben, hogy kollektíven cselekedjenek és nem tartották őket a szociális változás főszereplőinek. Hogyan látjátok ezt az Amazon-nál szerzett tapasztalataitok alapján, amelyik ugye az USA egyik legnagyobb magán munkaadója?
Ellen Reese: Azt gondoljuk, hogy a szolgáltatásban dolgozókról alkotott ilyen kép – mely szerint ők a szociális változás legyőzöttjei nem pedig aktív szereplői lennének – figyelmen kívül hagyja az utóbbi évek sikereit. Ehhez tartozik a legutóbbi „Fight for $15“- kampány, vagyis a szakszervezet követelése az egész országra érvényes 15 dolláros minimális órabérért. Számos városban és néhány szövetségi államban már sikerült ezt elérni. Az ilyen győzelmek bizonyítják, hogy az alulfizetett dolgozók, akik túlreprezentáltan színes bőrűek, össze tudnak fogni és el tudnak érni ilyen szociális változásokat. A fent említett kép nem veszi figyelembe az olyan szolgáltató szektorokban dolgozók aktuális kollektív akcióit sem, mint az egészségügyi dolgozóké, akik a járvány ideje alatt egyre militánsabban követelik munkahelyük biztonságának és egészségügyi feltételeinek javítását és készek új szakszervezeteket alapítani. Természetesen komolyan kell venni a munkáltatók visszacsapásai által keletkező kihívásokat, és a dolgozók és szervezeteik szétforgácsolására tett kísérleteket sem szabad elhallgatni. De mi látjuk a jeleit a foglalkoztatottak egyre növekvő cselekvési készségének és szolidaritásának, és bízunk benne, hogy mindez tovább erősödik.
A beszélgetést Jörn Boewe és Johannes Schulten vezették le.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1] https://de.wikipedia.org/wiki/Cloud_Computing „adatfelhő“, olyan információs technikai infrastruktúra, amely az interneten keresztül hozzáférhető. Rendszerint tartalmaz tároló helyet vagy alkalmazási szoftvert a szolgáltatástól függően.
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Just_In_Time
[3] https://matebalazs.hu/e-kereskedelem.html
[4] https://www.washingtonpost.com/technology/2021/02/02/amazon-union-warehouse-workers/
[5] https://www.irishtimes.com/business/technology/what-we-need-here-s-a-union-the-fight-for-better-working-conditions-at-amazon-1.4524099
[6] https://de.wikipedia.org/wiki/Union_Busting Union Busting (szakszervezetek megsemmisítése) egy USA szakkifejezés, amely a dolgozói érdekképviseletek, szakszervezetek, üzemi tanácsok és személyi tanácsok elleni szisztematikus harcot, elnyomást és szabotálást jelent.
[7] https://hu.wikipedia.org/wiki/Black_Lives_Matter
