Korona - botrány: Amikor lobbisták a kancellárnőt pocskondiázással (shitstorm) megállítják

Nyomtatás
Részletek

Így néz ki a gazdasági szövetségek rohama. Alighogy a kancellárnőből és a miniszterelnökökből álló szomorú kör közzétette, hogy húsvéti nyugalom lesz és a Zöldcsütörtök egy ünnepnap-szerű pihenőnap lesz, beindult a shitstorm (pocskondiázás). Úgy, egy pihenőnap?? Szó se lehet róla! Hogy ez mit jelentene a húsárukkal foglalkozó „érzékeny“ szállítói láncoknak! És akkor ehhez jönne még az ünnepnapi pótlék, amelyet fizetni kellene. És a sorok nagypénteken a szupermarketekben. „Milliárdos nagyságrendű költségek” keletkeznek, jelentette ki a Gépipari Szövetség egyik nagyfőnöke. És szinte minden egyes gazdasági és más szövetség órákon belül csatlakozott hozzá.

A hír röviden: Az emberéletekért folytatott, a világjárvány elleni küzdelemmel való megértésünk ellenére – szó sem lehet arról, hogy még egy húsvéti pihenőnap legyen Németországban. A kettő nem áll egymással arányban. Aha.

Pedig már az gyanússá válhatott volna, amikor a könnyzacskókat célba véve az állítólagos fenyegető katasztrófák listájára felkerült a kisgyerekek ellátása. Mert ugye azt senki sem akarhatja, hogy veszélybe kerüljön. Világos. Mintha akár csak egyetlen csecsemő veszélybe kerülhetne, ha Németországban egy nappal kevesebbet dolgoznak – nem is beszélt senki sem az anyák szoptatási-pihenő napjáról.

Lehetséges, hogy egy ilyen rövid időn belül elrendelt húsvéti pihenőnap ilyen vagy olyan jogi okokból nehézségeket okozna - mi németek közismerten inkább meghalunk, minthogy törvényeket kreatívan értelmezzünk, akármilyen világjárványról is van szó. Hogy egy munkaszüneti nap miatt az egész német gazdaság tönkremenne, azért az eléggé húzós állítás – és még inkább megerősíti azt a kellemetlen érzést, hogy bizonyos részei a gazdaságnak, beleértve lobbistáikat is, jelenleg igen sokat foglalkoznak a panaszkodással, ahelyett hogy hozzájárulnának a világjárvány okozta helyzet megoldásához. Ez az igazi botrány. Nem pedig a húsvéti plusz pihenőnap ötlete.

Furcsa utalás az elmúlt tavaszra

Hogy ünnepnapok vannak, ez még nem ok a gazdasági pánikra, amint ez évente megfigyelhető az ünnepnapok időszakaiban. Az ünnepnapok világjárványtól függetlenül néha úgy esnek, hogy meghosszabbított hétvégék alakulnak ki – anélkül, hogy jólétünk emiatt felrobbanna. Vagy a szupermarketek. A legtöbb esetben az ilyen hosszú hétvégék megszervezhetők. És valószínűleg a kiesett termelést utána rendszerint behozzák. Szokás.

Ezért csúszós a drámai utalás az elmúlt tavaszra, amikor a járvány kitörésekor világszerte szállító láncok ténylegesen összeroppantak – ennek ellenére a WC papír utánpótlást kivéve semmi sem omlott össze. Most azonban egy hivatalosan elrendelt egyetlen plusz húsvéti pihenőnapról volt szó. Groteszkül hangzanak a siralmak, hogy „az üzemek hirtelen leállítása” egy „nemzetközi hálózatba bekapcsolt gazdaság számára” nem elképzelhető, mondta erre az autolobbi főnöknője, Hildegard Müller[1] a szabad zöld csütörtök javaslatra reagálva. Természetesen ez hülyeség és érthetetlenség lenne, de hát benne vagyunk a világjárványban. Ami a természettől fogva hülye és érthetetlen.

Ehhez a témához részletesebben:

 

Táblák feliratai: Nyissanak ki mindent húsvétra! Hagyjátok, hogy éljünk! Most!

        

Még az első járványhetek pánik miatti megszakításait is a legtöbb vállalat már régen behozta. A gépgyártás és az autóipar legutóbb több megrendelést kapott, mint a járvány előtti hónapokban. Ha ez valakit nem győz meg, az nézzen bele az újságok tőzsde rovataiba: A vezető vállalatok Dax részvény indexe még soha nem volt olyan magas, mint most, a világjárvány harmadik hullámának közepén – na, ennyit a német konszernek szegénységéről.

Pont az iparból jövő nyafogás gúny mindazok számára, akik a vendéglátásban és a kultúra területén egy éve már többé-kevésbé tartósan pihenőnapot tartanak. Az ő helyzetük drámai, nem pedig a gazdaság jelentős részének helyzete.

Mindez nem jeleneti azt, hogy a legjobb ötlet volt húsvéti ünnepeket még egy pihenőnappal meghosszabbítani. Az ötlet azonban járványügyi szempontból nem tűnik olyan rossznak, ha arról van szó, hogy megtörjünk egy hullámot. Mindazok alapján, amiket tudunk, pont egy ilyen sokkszerű megszakítás tud jól hatni. És ezért hat az állítólagos gazdasági károkról szóló nyavalygás hamisnak. Annál is inkább, mert az ország vállalatainak legnagyobb része nem azáltal tűnt fel, hogy különösen dinamikusan és hatékonyan hozzájárultak volna a személyek közötti közvetlen kapcsolatok (kontaktok) csökkentéséhez és a járvány legyőzéséhez. Hogy finoman fogalmazzunk.

Természetesen ez hülyeség és érthetetlen lenne, de hát benne vagyunk a világjárványban. Ami a természettől fogva hülye és érthetetlen.

Miközben az iskolák hónapokon keresztül be voltak zárva, ahogy az éttermek, mozik és a kiskereskedelem, a gazdaság többi része döbbenetesen gondtalanul működik tovább. Ami már abból kiolvasható, hogy a bruttó hazai termék a lockdown ideje alatt is növekedett; különben a Dax nem lenne rekordszinten magasan. Jó – és járványszempontból egyúttal kérdéses.

Még groteszkebb, hogy amikor a járvány első pánikjában a foglalkoztatottak jó egy negyede otthonról tudott dolgozni – addig 2020 végén arányuk már csak 14 % volt: jóllehet a járvány egyre súlyosabb lett. Ez nem lehet jó! Sok minden szól amellett, hogy a munkatevékenység ilyen fenntartása számos üzemben az oka annak, hogy a vírus ennyire pusztít. A Robert Koch Intézet virológusainak becslése szerint számos jele van annak, hogy a fertőzések az üzemekben és munkahelyeken lényegesen megnövekedtek.

Részletesebben a témához:

 

 


Hamburg belvárosában bevásárló utca: egyetlen üzlet sincs nyitva. Foto: Emil Janssen/imago images/ Cris Emil Jansen

Vámosok munkában Stralsund-ban. (Arhiv). Foto: Stefan Sauer/dpa

Ha jelenleg tényleg sok minden rosszul megy, az nem igazán a buta politikusokon és hivatalokon múlik. Hanem, az oltás példájára utalva, azon is, hogy a gazdaság, ebben az esetben AstraZeneca túl sokat ígért, amit nem tud betartani. És hogy magánvállalatok számára egyszerűen túl kevéssé ösztönző az, hogy berendezéseiket gyorsan átállítsák és az oltóanyagok gyártásába bekapcsolódjanak. A piac mond csődöt itt, nem a politika. Úgy tűnik.

A vonatok tele vannak – az iskolák viszont zárva

Ha a járványt meg akarjuk állítani, akkor szükségünk van egy gazdaságra, amelyik saját maga sokkal jobban hozzájárul ahhoz, hogy az üzemekben a fertőzéseket kontrollálja és lecsökkentse. Nem olyan gazdasági szereplőkre van szükség, akik színházi mutatványban önmagukat is felülmúlják, ha az országban szükségből egy munkaszüneti napot akarnak tartani.

A fertőzések csökkentése a tesztek megsokszorozásával és maszk viseléssel elérhető. Vagy azzal, hogy az üzemekben a homeoffice[2]-t valóban mindenki számára elrendelik, akiknél ez valahogy megoldható – ezáltal nem kell a dolgozóknak tömött vonatokon a munkahelyükre sem utazni. Botrányos, hogy a harmadik hullám közepén semmilyen törvényes kötelezettség erre nem létezik – ha egyúttal az iskolák és a kereskedelem hónapok óta zárva vannak. Az is legalább ilyen botrányos, hogy azok, akik a húsvéti pihenő- shitstrom-ot elindították, még javaslatokat sem tesznek arra, hogyan lehetne a sürgősen szükséges fékhatást a harmadik hullámban legalább gyorsan elérni.

Átlagon felülien magas fertőzések az irodákban

Talán a kancellárnőnek és kollégáinak a visszavont plusz húsvéti pihenőnap epidemológiai kiegyenlítésére rendelkezniük kell arról, olyan gyorsan, ahogy csak lehet, hogy az üzemekben a dolgozókat legalább hetente kétszer teszteljék – és ezt szükség szerint kontrollálják is. A homeoffice-t pedig kötelezővé kell tenni. Ugyanúgy, mint a maszkviselést, mivel tanulmányok bizonyítják, hogy az irodahelységekben átlagon felüli magas fertőzésveszély áll fenn. Aki azt gondolja, hogy ezt nem lehetséges az üzemekben megoldani, az megkérdezheti a tanulókat az iskolákban, hogy nekik egy hogyan sikerül.

Sokat beszélnek arról is, hogy nem jó, ha a korona politikát éjszakai körmegbeszéléseken döntik el – a parlament helyett. Nem lesz jobb, ha az ilyen döntéseket az érdekszövetségek akut nyomása alatt vonják vissza, mert az érdekszövetségek még kevésbé legitimek demokratikusan, mint a választott politikai vezetők.

Ha most nem sikerül gyorsan a drámaian felgyorsuló harmadik hullámot megállítani, akkor egészen más volumenű kiesések fenyegetnek. Mert akkor a dolgozók vagy a saját ágyaikban vagy az intenzív osztályokon fognak feküdni. A szállítási láncok összeroppannak. Akkor a szájtépés a húsvéti plusz pihenőnapról nagyon hamar megmutatja, hogy mi is valójában: egy örülten drága shitstrom, lobby-mágnások által felerősítve.

 A szerző:

Thomas Fricke 1965-ben született, 2007 óta vezeti a Wirtschafts-Wunder (Gazdasági csoda) internet portált. 2002 – 2012 között a „Financial Times Deutschland“ vezető közgazdásza volt. Alapítója másokkal együtt a „Forum New Economy“ – nak, amelyben más szakértőkkel közösen arra vállalkoznak, hogy egy új gazdasági vezető elvet dolgozzanak ki

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.spiegel.de/wirtschaft/soziales/corona-pandemie-wenn-lobbyisten-die-kanzlerin-mit-einem-shitstorm-stoppen-a-c0b96613-48ee-460a-bae4-3a6b584eb0d9

[1] https://www.spiegel.de/thema/hildegard_mueller/          

[2] https://www.spiegel.de/thema/home-office/       

Bev. kép: Merkel kancellárnő: szinte mindegyik ipari- és gazdasági szövetség ostromol

Foto: Markus Schreiber / AP

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Thomas Fricke 2021-03-29  spiegel