BALMIX - Egyszerűen elmagyarázzuk: mit akarnak a feministák és miért jó ez a férfiaknak is

A feministák az idők folyamán számos jogot kiharcoltak a nők számára. De az évek óta folytatott kemény munka ellenére a nők még mindig kevesebbet keresnek, mint a férfiak, gyakran csak a kinézetükre redukálják őket, és rájuk tolják a házimunkát és a gyereknevelést. Elmagyarázzuk: mi a feminizmus? Mit tartalmaz a feminizmus? Mi hasznuk van a férfiaknak belőle?

Tartalomjegyzék

Honnan származik a feminizmus fogalma és mit jelent?
Mi a feminizmus szimbóluma és mit jelent?
Hogyan kezdődött ez az egész? A feminizmus története
Beauvoir: Nem születünk nőnek, azzá kell válnunk
A második nőmozgalom: az abortuszhoz való jog és a megmerevedett szerepekkel szembeni ellenállás
„A magánszféra is politikus”
Feminizmus ma
A nők magasabb szintű végzettséggel rendelkeznek, mégis egyharmaddal kevesebbet keresnek
A nők munkaidejének kétharmadát meg nem fizetett munka teszi ki
Szexista klisék a reklámokban
Minden harmadik nő egyszer erőszak áldozata lesz
És a férfiak? Feminizmus nők és férfiak, mindenki számára

HONNAN SZÁRMAZIK A FEMINIZMUS FOGALMA ÉS MIT JELENT?

Amikor a feminista mozgalmak a 18. század végén, 19. század elején feltűntek, akkor a „feminista” szitokszó volt. Az egyenjogúságért küzdők önmagukat „szüfrazsetteknek” nevezték (a kifejezés a jog a választáshoz „suffragge” angol szóból származik és azokra a nőkre vonatkozott, akik a választójogért küzdöttek). A fogalom lényege: olyan nőkről van szó, akik elnyomottságuk ellen a jogaikért küzdöttek.

„Férfi, képes vagy becsületes lenni? Egy nő teszi fel neked ezt a kérdést, legalább a kérdezés jogát nem veheted el tőle. Mondd meg nekem, ki hatalmazott fel arra, hogy a női nemet elnyomd?” A nő és a női polgár^[1] jogainak nyilatkozata. Olympe de Gouge, 1791

MI A FEMINIZMUS; MIT AKARNAK A FEMINISTÁK?

Egyszerűen elmagyarázva: a feminizmus a nemiségen alapuló elnyomást és hátrányos helyzetet akarja megszüntetni. A feministák nem akarják, hogy a nőket rosszabbul fizessék meg, több házimunkát kelljen végezniük, hogy testi vagy szexuális erőszakot kelljen elviselniük. Harcolnak a szexizmus és a diszkrimináció ellen, és azt akarják elérni, hogy a nők ugyanolyan szabadon mozoghassanak, mint a férfiak. A feminizmus elmélet és gyakorlat együtt. Vannak könyvek, cikkek, tudományos elemzések és pamfletek, tiltakozások, népszavazások, és nőcsoportok, ezek mind a feminizmus részei.

„A feminizmusnak rossz a híre. Borotválatlannak és kielégítetlennek([2]) tűnnek. Miközben csupán annyit jelent, hogy egy nő azt teheti, amit akar.” Carolin Kebekus, 2016

Mi a feminizmus szimbóluma és mit jelent?

A feminizmus szimbóluma a Vénusz (egy kör, egy kereszttel a kör alsó részén), benne egy felemelt ököllel.

A szimbólumot először a feministák az 1970-es években használták. A Venus-szimbólum az asztrológiában és az asztronómiában a Vénusz bolygó jelképe. Ez a római mitológiában egyenértékű a nőiességgel. A rajz szimbolizálja Vénusz istennő tükrét is.

A feminizmus szimbóluma az összeszorított ököl – ebben az összetételben olyan, mint egy felhívás a harcra dicsfénnyel koszorúzva. Ez a jelkép számos feminista plakáton, trikón és jelvényen megtalálható.

Hogyan kezdődött? A feminizmus története

A feminizmus történte összefonódott a polgárok és munkások harcával a monarchia ellen. Amikor az alacsonyabb társadalmi rendekből származó férfiak szociális jogokat követeltek a királyokkal és feudális urakkal szemben, a nők is elkezdték követelni jogaikat. A férfiak azonban gyakran kiközösítették őket a mozgalmakból, és a nők harcai alig jelennek meg a történelem könyvekben.

Mindez a 18. század végén történt. Polgári családból származó nők harcba szállnak a francia forradalom idején a monarchia ellen és a nők jogaiért. Többnyire jó anyagi helyzetben lévő nők voltak, akiknek idejük és pénzük volt arra, hogy mással is foglalkozzanak, mint a munka, a házimunka és a gyereknevelés. A nők emberi jogáért küzdő aktivisták legismertebb képviselője a francia forradalom idején Olympe de Gouge volt. Színházi szerzőként felfoghatatlan diszkriminációban volt része. Különösen, amikor megjelentette a „A nők jogainak nyilatkozatát„ :Erklärung der Rechte der Frau.

Ebben a nyilatkozatban bírálta, hogy a forradalmárok az alkotmányban csak a férfiak jogait rögzítették. De Gouges-t lefejezték – nem utolsó sorban azért, mert a francia állammal szemben a nők jogaiért szállt síkra.

A nők harca az oktatáshoz való jogért, a jobb munkafeltételekért és a jogegyenlőségért tovább folytatódott Franciaországban, az USA-ban és Angliában. Az 1830-as évektől kezdve a nők Németországban is az utcára vonultak jogaikért. Ezt a döntést akkoriban, pusztán jogi szemszögből nézve, nem is hozhatták volna meg egyedül. Apjuk vagy férjük gyámsága alatt éltek, akik eldönthették, hogy a nők dolgozhatnak-e, láthatják-e gyerekeiket, illetve hogy elhagyhatják-e a házat.

A szüfrazsettek és a női választójog

Nagy nyilvános feltűnést keltett a Women’s Social and Political Union’ (WSPU) (Nők szociális és társadalmi szövetsége) Angliában. Emmeline Pankhurst alapította. Tagjai szüfrazsettek voltak, akik a nők választójogáért szálltak síkra. Éhségsztrájkokkal és a parlament bojkottálásával keltettek figyelmet. Például Emily Watson egy lóversenyen a király lova elé vetette magát, meghalt. Meg akarta mutatni, hogy a szüfrazsettek követeléseit komolyan kell venni. A nők tiltakozásai alapján megteremtődött az, amit feminista öntudatnak nevezhetnénk. Képviselőik az ország határokon túl is kapcsolatba léptek egymással, ezzel a megteremtve az utat a női választójog követelése számára egész Európában. Első sikereiket Angliában, Németországban és Ausztriában érték el – ahol az első világháborút követően, 1918-ban a nők választójogot kaptak. Az olyan neves és erős harcosok ellenére, mint Olympe de Gouge, Franciaország csak 1944-ben biztosította a nők számára a választójogot. Svájcban a nők csak 1971-óta rendelkeznek választójoggal.

„A férfiak erőszakossága a világot évszázadokon keresztül vérbe borította. Ezért a horrorért és pusztításért emlékművekkel, eposzokkal, nagy zenés művekkel jutalmazták meg őket. A nők harciassága csak azoknak az éltét veszélyeztette, akik a női jogegyenlőségért folytatott igazságos harcban küzdöttek. Az idő megmutatja, milyen jutalomban fognak részesülni.” Emmeline Pankhurst (1858-1928)

Az első nőmozgalom feministái alapvető szociális és politikai jogokat küzdöttek ki a nők számára, amelyek ma magától értetődőek. Ezek a munkához való jog, az egyetemek megnyitása a nők előtt, a tanulmányokat igazoló bizonyítványokhoz való jog, és a választójog voltak. Az első és a második világháború alapvetően megváltoztatta a helyzetet: nők millióinak kellett gyárakban dolgozniuk, mert a férfiak a fronton harcoltak. Az első világháborút követően férfiak milliói nem tudtak dolgozni, mivel a háborúban súlyosan megsebesültek. A nőknek kellett a család megélhetéséről gondoskodniuk. Ezekben az időkben nagyon sok nő vett részt az élelmiszerhiány miatti megmozdulásokban és tömegsztrájkokban.

Az 1920-as években a nők szabadabban élhettek és több joggal rendelkeztek, mint 10 vagy 20 évvel előtte – a feministák harcának köszönhetöen.

Az 50-es évek: Nő kötényben a tűzhely mellett

A fasizmus óriási visszalépést jelentett a nőmozgalom számára. A nácik idealizálták a háziasszonyokat és a nőket, értelmiségi vagy harcos nők ideológiai ellenségeik voltak. A háború végén mégis számos nő egészen más szerepekben találta magát. A férfiak vagy meghaltak a háborúban vagy súlyosan sebesülten és traumatizáltan tértek haza. A nőknek dolgozniuk kellett és pénzt kellett keresniük.

De nem sokáig. Az 50-esévekben a nők megint eltűntek a munka világából a lakásuk falai közé vonulva. A kis család - apa, anya, gyerekek, megint a kívánatos cél volt – a férfi dolgozik, a nő neveli a gyerekeket és gondoskodik a háztartásról.

Ki ne ismerné ezt? A régi plakátokat, amelyeken ápolt asszonyok akkurátus ruhában és kötényben örvendetnek az új tűzhely, az új porszívó vagy éppen az új mosó-és mosogatószer felett. Ma ezek a képek szatirikusak, viccnek tűnnek. De 70 évvel ezelőtt szemrebbenés nélkül komolyan vett reklámok voltak. A szerepek világosak voltak: a férfi keresi a pénzt, amelyet a nő háztartási cikkekre és ruhákra költhet el. Azok a kevesek, aki szembeszálltak ezekkel a reklámokkal és az általuk sugárzott szerepekkel, gyűlöletben és gúnyban részesültek.

BEAUVOIR: Nem nőnek születünk, azzá válunk

Így például Simone de Beauvoir. Nagypolgári családból származott, intellektuálisan nagyon tehetséges volt. Beauvoir már tanulmányai alatt feltűnt teljesítményével, biztos helye volt a francia intellektuelek között, egész életében Jean-Paul Sartre filozófushoz szoros kapcsolat fűzte. Amikor 1949-ben „A második nem” c. könyvét megjelentette, egy könyvet, amelyben leszámolt a nőket övező mítoszokkal és elutasította a nők elnyomását, ugyanúgy bántak vele, mint manapság a feministákkal.

„A kritikusok meg voltak döbbenve, a probléma ugyanis számukra egyáltalán nem létezett. Szerintük minden, amit mondtam, már közismert, és minden, amit mondtam, hazugság.” Simone de Beauvoir „A második nem“-et ért kritikákról.

Beauvoir könyve a második nőmozgalom kulcsműve. Leghíresebb mondata: „Nem nőnek születünk, azzá válunk”. Beauvoir meg akarja mutatni: anya, háziasszony vagy szép kísérő – mindezek csupán szerepek, melyeket a társadalom kényszeríti a nőkre. Ezeket a szerepeket nem lehet a természetből vagy a biológiából levezetni, tehát a női szerepek más milyenek is lehetnek, amennyiben ezt akarjuk.

Simone de Beauvoir feminista a megkövesedett női szerepekről ír. Nem születtünk bele ezekbe a női szerepekbe – a társadalmi befolyások alapján vesszük fel őket.

SZEX és GENDER: Nem nőnek születünk, azzá válunk

Simone de Beauvoir „A második nem” c. könyvében felhívja a figyelmet a biológiai és a szociális nem közötti különbségre. Ma ezt a feminista elmélet a szex és a gender közötti különbségnek nevezi. A nem, mint szexuális jegy, a biológiai, testi jegyekre vonatkozik: vulva, petefészek, mellek, pénisz, prosztata, herék, stb. A gender a nemi szerepekre utal - vagyis, hogy a biológiai nem jegyei milyen jelentésekkel és milyen szerepekkel kötődnek össze: milyen ruhákat hordunk, milyen magatartásformákat sajátítunk el, milyen érdeklődések és hivatások számítanak nőiesnek és melyek férfiasnak?

Beauvoir írja: „Nem születünk nőnek, azzá leszünk” azt jelenti, hogy, a biológiai jegyeik szerinti nők életük során megtanulják, hogy mit várnak el tőlük, mint nőktől – amely elvárások kimondatlanul is érvényesülnek, de akár erőszakkal is. Születésünktől kezdve biológiai jegyeink alapján nőnek nevelnek minket – illetve férfinak. Mindez identitás konfliktusokhoz is vezethet, ha a saját érdekeink vagy ízlésünk nem felelnek meg a társadalmi normáknak.

Második nőmozgalom: az abortuszhoz való jog és a megmerevedett nemi szerepekkel való szembefordulás

A második nőmozgalom az 1960-as években indul el válaszul az 50-es évek bekövesedett nemi szerepeire. A választójoggal és az egyetemi tanulmányok végzésének jogával a nők nem elégedettek meg. A nők tiltakoztak az apák és a férjek gyámsági jogai ellen, a rosszabb fizetések és a megmerevedett nemi szerepek ellen.

A második feminizmus hullám egyik legismertebb követelése volt a terhességmegszakítás joga. Számos közismert és nem közismert nő nyilvánosan is elismerte, hogy volt abortuszuk, jóllehet ez akkoriban büntetés alatt állt. Az illegális abortuszok nagyon sok pénzbe kerültek, vagy nagyon veszélyesek voltak, mert a higiéniás körülmények rosszak voltak. Ez a követelés szövetségbe fűzte a nőket, minden társadalmi csoportból, mert sokan ismerték a nem akart terhesség súlyos következményeit. Végülis a feministák Európa számos országában elérték az abortusztilalom megszüntetését. Az úgynevezett határidő-szabályozással (mint Németországban és Ausztriában) az állam előírja, milyen előfeltételek mellett és a terhesség hányadik hetéig szabad a nőknek büntetés nélkül terhességüket megszakítani.

„A magánügy politika“

„A magánügy politika” volt a második nőmozgalom jelszava. Ami elsősorban azt jelentette: hogy a nők nem hagyják magukat többé a nyilvánosságból kizárni arra hivatkozva, hogy nekik a gyerekekkel és a háztartással kell foglalkozniuk. Nőkre család összes teendőjét ráterhelni – ez nem a biológia vagy a szeretet kérdése – ez politikai kérdés. A nők nagyobb beleszólást követeltek a közélet ügyeibe és azt, hogy a férfiak a házimunkákból és a gyereknevelésből kivegyék részüket.

A viták nagyon gyorsan egyre nagyobb körben terjedtek. Hamarosan széles közvélemény vitatkozott a fele-fele munkamegosztásról férfiak és nők között a takarítás, a főzés és a gyereknevelés feladataiban. Az 1980-as évek elejéig fontos eredményeket értek el. Ezek közé tartoznak például:

A szexuális önrendelkezéshez való jog: Ez magában foglalja a házasságon belüli szexuális erőszaktól kezdve a női vágy és orgazmus fontos ismereteinek tudatosítását. Szexualitás nem csupán a férfiak örömét szolgálja, hanem a nők örömforrása is.
Azonos bér azonos munkáért: A nők gyakran ugyanazon munkáért kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. Ez a mai napig egy kicsit javult, de még mindig van különbség a férfiak és a nők béreiben. Island 2019-ben törvényben tiltotta meg a férfiak és nők egyenlőtlen bérezését.^[3]
Szabad foglalkozásválasztás: A nőknek nincsenek többé gyámjaik, szabadon dönthetik el, hogy milyen munkát akarnak végezni.
Kvóták: Annak érdekében, hogy a férfiak évtizedes szövetségeit és hálózatait át lehessen törni, előírják, hogy a nőknek meghatározott százalékban képviseletet kell biztosítani a gazdaságban és a politikában. Svédországban a női kvóták életbe lépését követő évek után készült tanulmány^[4] bebizonyította: női kvótákkal nő a teljesítmény, mivel kevésbé felkészült férfiak helyét felkészült nők foglalják el.
Fele-fele és óvoda: A gyereknevelési intézmények kibővítése lehetővé tette, hogy mindkét szülő gyakorolhassa hivatását. Az apa-hónap és az apák gyerekgondozási szabadsága növeli az apák részvételét a gyereknevelésben.

A Stern-borítólapja 30 ismert nő fotójával: „Megszakítottam a terhességem!”A plakát teljes szövege: 374 német nö a 218-as §-ot túlhaladottnak tartja és nyilvánosan beismerik: jogszabályt sértettem!”

A feminizmus ma

Ma ezeknek a feministáknak a vállán állunk: nők választanak, férfiak óvóbácsiként dolgozhatnak, a nők tanulnak, dolgoznak és a szexuális támadások tilosak. A férfiaknak szabad sírni, a nőknek szabad nadrágot hordani. ÉS mégis: ma is nehezebb helyzetben vannak a nők mint a férfiak – egyszerűen azért, mert nők.

A nőknek jobbak a tanulmányi eredményeik, mégis egy harmaddal kevesebbet keresnek, mint a férfiak

2019-ben is kevesebbet keresnek a nők mint a férfiak. Reáljövedelmet tekintve a nők 20 %-al kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Az EU-átlag 16 %, Ausztriában lényegesen nagyobb a különbség. Ez azért is van, mert nők sokkal nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben, vagy lényegesen alacsonyabb beosztásokkal rendelkeznek a vállalatokban, mint a férfiak. Ha mindezt leszámoljuk, még akkor is Ausztriában 13 % a különbség.

Ugyanakkor a nők statisztikailag jobban képzettek – de az olló ezáltal nem csukódik.

A nők munkaidejének kétharmada nem fizetett munkából áll

A hagyományos háziasszony egyre ritkább, mégis: a nők látják el a házimunkák 73 %-át, és a gyereknevelés 79 %-át. Ezért a munkáért nem kapnak fizetést, vagyis: a nők munkájának 2/3-a nem fizetett munka. Férfiak esetében ez pont fordított: Ők fizetést kapnak munkájuk 80 %-a után. A férfiak által végzett munkának csupán egyötöde ingyenes házi- és gondozási munka.

Hogy ez mennyire egyenlőtlen helyzet, gyakran akkor válik világossá, miután a gyerekek megszülettek. Akkor ugyanis számos nő számára a teljes munkaidős munkavégzés, a túlórák és a szabad rendelkezésre állás időszaka véget ér. Mindez hátrányokat jelent férfi kollégáikkal szemben. Miközben gyerekes férfiak inkább még többet dolgoznak, a nők csökkentik munkaidejüket, ha gyerekeik vannak.

Cornelia Koppetsch és Sarah Speck széles körben végzett tanulmánya^[5] bemutatta, hogy a nőkre még akkor is több házimunka és családgondozási munka hárul, ha ők a fő keresők a családban.

Gyerekes nők kevesebbet dolgoznak, férfiak többet

Forrás: Statistik Austria Mikrocenzus 2015. Foglalkoztatottnak minősülnek azok a személyek, akiknek heti normális munkaideje legalább 1 óra.

A táblázat görbéi:

Férfi gyerekes háztartásban Férfi gyerek nélküli háztartásban

Nő gyerekes háztartásban Nő gyerek nélküli háztartásban

A táblázat függőleges egyenese a heti óraszámot jelzi, a vízszintes egyenes az életkort.

Mindez komoly következményekkel jár a nők foglalkozási előmenetére. 20 éves kor felett a férfiak elhúznak a nők mellett, a nők állva maradnak, mert gyerekeik vannak, vagy azért, mert gyerekeik lehetnek. Nőknek azt is meg kell tapasztalniuk, hogy a férfi-kapcsolati hálókba alig tudnak bejutni, nem beszélve az előrehaladásról. Munka után egy sör, tenisz vagy koncert – kisgyerekes nők számára munkaidőn túli összejövetelek karrierjüket építő férfiakkal alig lehetséges, még akkor sem, ha akarnák vagy meghívnák őket.

Miközben a munkába lépéskor a női munkatársak 43 %-a szeretne vezetői pozíciót elérni, 5 évvel a munkába lépést követően ez az arány csupán 16 %. A férfiak körében ezek az elvárások változatlanok maradnak.

Vezetők: 30 éves kor felett a férfiak elhúznak

A táblázat függőleges egyenese: vezető beosztásúak az összes munkavállaló %-ban

A táblázat vízszintes egyenese: életkor

Kék vonal: férfi vezetők piros vonal: női vezetők

Minél magasabb szintű a beosztás, annál alacsonyabb a nők aránya

A legtöbb női munkatárs számára a középvezetői szint a végállomás, - ahogy ezt az alábbi grafika jól szemlélteti^[6]

CEO: vezérigazgató; Vorstand: igazgatóság; ProkuristInnen: igazgatók; Erwerbstätigen: dolgozók

szexista klisék a reklámokban

Egy angol statisztika szerint több fiatal lány akar modell lenni, mint miniszterelnöknő vagy gépszerelő. Évezredek óta azt tanulják a lányok, hogy szépeknek kell lenniük, hogy értékeljék őket. Jóllehet a nők napjainkban választanak, tanulnak, dolgoznak – a klisék és a szépségideálok napjainkban is megkeserítik az életüket.

Olyan tv-műsorok sikerei, mint „Germany´s Next Topomodel” (Németország következő top-modellje) mutatja, milyen fontos még napjainkban is a „Csinosnak kell lenned” parancsa. A nők 5000 hirdetést látnak naponta, amelyekben azt sugallják nekik; időt és pénzt kell fektetned abba, milyen a külsőd, annak érdekében, hogy a vágyak tárgya lehessél. Napjainkban már a 8 – 12 évesek számára készített kozmetikai cikkeknek milliárdos piaca van. Különösen a kozmetikai- és divatipar játszik nagy szerepet az olyan elképzelések kialakításában, hogy a nőknek elsősorban tetszeniük kell, és szexuális tárgyaknak kell lenniük. Mindez nem marad következmény nélkül: depressziók és étkezési zavarok száma egyre jobban emelkedik és a külső nagyobb figyelmet kap mint minden más szenvedély és érdeklődés.

Egyre kevesebb nő találja magát szépnek, mert egyre kevésbé hasonlítanak a modellek digitálisan felturbózott képeihez. A reklámokban és a médiákban megjelenő szexista szerepeket azzal indokolják, hogy úgysem gondolják azokat komolyan. De ha valaki naponta 5000-szer lát nőket, ahogy fehérneműben^[7] illegetik magukat, az kihat a nőkről alkotott képeinkre – akár akarjuk, akár nem.

5000 reklámot látunk naponta. Számosak közülük a nőket szexuális tárgyként mutatják:

A plakát a Hirter csapolt sört reklámozza….mégpedig 3 típusban…

minden ötödik nő már volt eröszak áldozata

Az EU-Alapjogi Ügynökség (EU-Grundrechtsagentur) egyik tanulmánya^[8] szerint Európában minden harmadik nő testi vagy szexuális erőszak áldozata. 20 nőből egyet 15 éves korát követően megerőszakoltak. Ezek a számok sokkolóak – az erőszak megtapasztalása számos nő számára a 21. századi Európában is mindennapjaik része. És ezek a támadások nem éjszaka egy parkban történnek, ahol a nőket idegenek támadják meg. A tettesek túlnyomó többsége a saját családban találhatók meg.

Ausztriában 2018-ban 41 nőt gyilkoltak meg. A tettesek nagyrésze meglévő vagy korábbi kapcsolatból jön. A rendőrség, a szociális munkások és a női családsegítő szervezetek közötti együttműködést az akkori ÖVP-FPÖ koalícióban az FPÖ-s Kickl belügyminiszter leállította. Az akkori fekete-kék koalíciós kormány a nőszervezetek és családi tanácsadó intézmények költségvetését lecsökkentette - több millió euróval.

Ausztriában 30 nőház van, 2015-ben több mint 3.300 nő^[9] és gyerek keresett menedéket ezekben az intézményekben a családon belüli erőszak elől. Több mint 7.200 nő vett részt tanácsadásaikon.

És a férfiak? A feminizmus nem csak a nőknek hanem a férfiaknak is szól

A feminizmus témája elsősorban nem a férfiak és a nők közötti konfliktus. Ezt hangsúlyozza a feminista bell hooks[10]: Hiszen a férfiak sem olyan élet után kívánkoznak, amelyet az alávetettség és a hatalom határoz meg. Ők is szeretetteljes kapcsolatot szeretnének a feleségükkel, egyenrangú, partneri beszélgetéseket, és elegendő időt gyerekeikhez. A férfiak is szenvednek a szigorú férfiassági parancsoktól. Minden embernek különböző szükségletei vannak: mások számára jelen lenni legalább annyira szükséglet, mint dolgokat alkotni vagy sportolni. Mindkét nem számára az egész palettának rendelkezésre kell állnia.

„Végre a macsóizmus őrületét kidobhatjuk, erre a csapdára csak butáknak és abszolút gyengeelméjűeknek van szüksége. Milyen függetlenségtől félnek a férfiaknak annyira, hogy saját életkörülményeikben semmilyen újat, kritikust vagy kreatívat nem tudnak elviselni? „ Virginie Despentes: Die King Kong Theorie

A férfiak körében is létezik a saját nemi szerepeknek való megfelelés kényszere. Ehhez tartozik például, hogy semmilyen segítséget nem szabad igény bevenni, mert egy „erős férfinak” saját problémáit önmagának kell megoldania. Vagy, hogy el kell viselni a nagyobb (pl. egészségügyi) veszélyeket is, mert egy férfi nem érzi a fájdalmakat. Ezek a magatartások egy toxikus férfiasság szerep jelei – melynek kihatásai mérgezőek és egészségtelenek a fiatalokra és férfiakra. Ezért ezeket a jeleket gyakran nem veszik komolyan és ezzel veszélyeztetik egészségüket. Fiatalok és férfiak gyakrabban oldják meg problémáikat erőszak segítségével, ritkábban mennek orvoshoz és még kevésbé fordulnak segítségért pszicho terapeutához.

A mérgező férfiasság olyan magatartás, amely a „férfiasnak kell lenni” társadalmi nyomáson alapul. Ennek következménye, hogy a férfiak önmaguknak és környezetüknek is ártanak.

Ezért is hangsúlyozzuk, hogy a feminizmus a férfiak ügye is. Mindkét nem részére olyan politikai meggyőződésre volna szükség, ami lehetővé teszi, hogy minden ember olyan életet élhessen, amilyent szeretne. Mindegy, hogy nő, akinek a foglalkozása fontosabb mint a családtervezés, vagy férfi, aki számára fontosabb a családtervezés mint a saját munkahelyi előmenetele, vagy egy ember, aki egyszerűen csak önmaga akarja eldönteni, hogy milyen területen, mennyit és milyen munkát végezzen.

Érdekel? – itt egy lista feminista podcast-ról, sorozatokról, könyvekröl

Akinek kedve támad az itt bemutatott kérdésekről további információkhoz jutni, azoknak itt egy lista, amely lehetővé teszi a feminista témákkal való további foglalkozást.

Podcasts

Grosse Töchter. Der feministische Podcast für Österreich von Beatrice Frasl

The Guilty Feminist. Von Deborah Frances-White

Im Namen der Hose. Lasst uns über Sex reden. PULS. BR Podcast

Paardiologie. Podcast von Charlotte Roche. Spotify Original Podcast

Filmek

„Embrace“ von Taryn Brumfitt

„Female Pleasure“ von Barbara Miller

„Lady Bird“ von Greta Gerwig

„Little Miss Sunshine“ von Jonathan Dayton und Valerie Faris

„Suffragette“ von Sarah Gavron

Sorozatok