A napokban nagy feltűnést keltett az a jelentés, miszerint a bécsi Ottakring klinika intenzív betegeinek 60 %-a migrációs háttérrel[1] rendelkezik. Alattomosan a migránsokat gyanúsítják azzal, hogy ők terjesztik a vírust. A Tiroler Tageszeitung azt írja:”suttogva mesélik, hogy a migránsok között “családi fertőző gócok (klaszterek)” vannak. Ez az állítás nemcsak rasszista, hanem hamis.
Sokkal fontosabb a származásnál a szociális háttér, amikor a koronavírus veszélyeiről beszélünk. Általánosságban kijelenthető: egy Albániából származó egyetemi professzor sokkal kisebb valószínűséggel kapja el a koronavírust, mit egy osztrák csomagkézbesítő. És ez kevésbé a higiéniás szabályok betartásával vagy a családi ünnepek méreteivel áll kapcsolatban, sokkal inkább a csomagkézbesítők, a takarítók vagy a szupermarket alkalmazottak mindennapi életének terheivel.
A koronavírus a szegénynegyedekben erősebben terjed
Minél többen fertőződnek meg a koronavírustól, annál világosabban mutatják azt adatok: akinek kevés pénze van, nagyobb valószínűséggel megfertőződik, és nehezebb a betegségének lefolyása. A német Robert Koch Institut egy tanulmányában[2] arra az eredményre jut, hogy a járvány kezdetén a gazdag települések különösen erősen érintettek voltak a vírus által. Az egész a síelésekkel és az üzleti utazásokkal kezdődött – a magas jövedelemmel rendelkezők körében. De nagyon hamar átterjedtek a korona-fertőzések a gazdagabb vidékekről Németország szegénynegyedeire.
A kutatók abból indulnak ki, hogy a vírust magasabb jövedelemmel rendelkezők hurcolták be az országba, de a vírus különösen a szegényebbek között terjedt el nagyon gyorsan
Kevesebb pénz – súlyosabb lefolyású a betegség
Ha azt szeretnénk megtudni, hogy a koronavírus hogyan terjedt el Ausztriában és kiket fertőz különösen, akkor egyenként kell a tényeket összeszednünk. Rendszerezett adatok nincsenek erről. Így például az osztrák iskolarendszer érintettségével foglalkozó tanulmány rámutatott, hogy azokban az iskolákban, ahol a nagy szociális hátránnyal rendelkező gyerekek túlsúlyban vannak, a tanulók sokkal nagyobb arányban korona pozitívak (0,81 % pervalencia[3]) azokhoz az iskolához képest, ahová a gazdagabb családok gyerekei járnak (0,23 %). Vagyis a szegény iskolákban a gyerekek 3,5-ször gyakrabban lettek fertőzöttek, mint a másik iskolákban, függetlenül az osztályok méretétől.
Más megbízható adat nem létezik Ausztriában, amely a Covid betegek foglalkozását, jövedelmét vagy éppen származását feldolgozná. A kórházakban dolgozókról sincsenek ilyen adataink. Más országokban sokkal jobb adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a koronafertőzéstől mely foglalkozások és jövedelmek érintettek erősebben. Minden ilyen adat ugyanabba az irányba mutat.
Kevés pénz és bizonytalan életviszonyok hasonlóan magas rizikót jelentenek, mint az idős kor.
Helyhiány és a home office feltételeinek hiánya: az okok, amelyek miatt a szegények gyakrabban fertőződnek meg
Franciaországban például az Inserm Egészségügyi ügynökség[4] adatai azt mutatják, hogy azok az emberek, akikre otthon kevesebb, mint 18 négyzetméter jut, 2,5-ször gyakrabban fertőződnek meg a koronavírussal. A szűk hely , a rossz anyagi helyzet és olyan foglalkozások jellemzője, amelyeket nem lehet home office-ban elvégezni. Pont azok, akik rendszert fenntartó munkát végeznek, mint pl. idősgondozás, közösségi közlekedés vagy szupermarket eladó, igen gyakran kis lakásokban élnek – és minden nap el kell menniük a munkába, ami miatt nagyon magas fertőzési veszélynek vannak kitéve. Aki a foglalkozásában csak nagyon rosszul tudja magát a fertőzésektől megvédeni, az otthon sem tudja családtagjait a fertőzésektől megóvni.
Az osztrák Munkáskamara felmérése szerint ezeknek az embernek több mint felénk normálisan kell tovább dolgozniuk, mintha nem lennének veszélyeztetve. Több mint egy harmaduknak fel kellett vennie a munkát, jóllehet féltek a fertőzéstől – és nem érezték magukat eléggé védettnek. Ugyancsak közel egyharmaduknak túlórázniuk is kellett és közülük minden negyedik nem vehette ki a szabadságát.
Összehasonlításul: a nem rendszer fenntartó munkát végzők csupán 10 %-nak kellett a lockdown ellenére munkahelyén felvennie a munkát, és csak 13 %-nak kellett túlóráznia. Szabadságra csupán 5 %-uk nem mehetett.
Az USA-ból származó, mobiltelefonos adatok azt mutatják, hogy a Lockdawn főleg a gazdag negyedek és a középosztály utcáit tette üressé. Szegényebb negyedekben sokkal magasabbak voltak a napi mozgást regisztráló adatok, mivel nekik továbbra is dolgozni kellett menniük. A német városokról is tudjuk, hogy a legtöbb fertőzés olyan vidékeken történt, amely lakóinak kevés pénz állt rendelkezésre.
A segédmunkások körében a legmagasabb a Colid-halálozási arány
Ausztriában elsősorban egyetemi végzettek (60 %) tudnak otthonról dolgozni[5], az érettségizettek körében ez az arány csak minden második ember. Ezzel szemben a szakmunkások közül csupán minden 4., az általános iskolai végzettségűeknél csak minden 7. dolgozhat otthon. Hogy ki betegedik meg közülük gyakrabban, egyértelmű. Hasonló képet mutat a jövedelmek elemzése is. Azok közül, akik havonta kevesebb, mint nettó 1.350 eurót keresnek, csupán 21 %-uk maradhat home office-.ban. Azok közül, akik több mint nettó 2.700 eurót keresnek, közel 60 % dolgozhat otthon[6].
Nagy –Britanniában – eltérően Ausztriától – a halotti anyakönyvi kivonaton a foglalkozást is megjelölik. Minden foglalkozási csoport közül a legmagasabb halálozási ráta a brit segédmunkások csoportjában volt, férfiak esetében az építkezéseken dolgozók, nők esetében a gondozók között. A probléma azonban nem csupán a munkavégzéssel járó testi kontaktussal áll kapcsolatban, amelynek a munkásosztály a járvány veszély ellenére kitett. A veszélyt tovább fokozza a fizikai állapot, amely a vírusfertőzéssel szemben gyengébb ellenállásra képes.
Miért egyenlőtlen elosztású az egészség?
A rosszabb egészségi állapot a foglalkozással függ össze, a lakáskörülményekkel és azzal, hogy a szegényebb emberek gyakran egészségtelenebbül élnek. Kevés pénzük van arra, hogy egészséges élelmiszert vásároljanak. Body-Mass-Index-ük gyakran jóval magasabb, gyakori közöttük a cukorbetegek és más krónikus megbetegedések is. De a legnagyobb veszély az egészségükre a stressz. „Azok, akiknek kevés pénzük van, hihetetlen stresszben élnek. Kora reggeltől késő estig kell bizonytalan mindennapjaikat szervezniük, kevés idejük van a kikapcsolódásra” mondja Martin Schenk, az osztrák szegénységi konferencián.[7]
Az az ember, akinek bizonytalan a munkája és állandóak a pénzügyi gondjai, folyamatosan túlélési módban él – és folyamatos stresszben. Ennek evolúciós okai vannak: szükséghelyzetben a menekülési ösztön aktivizálódik és a pulzus felgyorsul. Ha ez csak rövid ideig tart, akkor az nem baj, da ha valaki éveken keresztül ilyen az egzisztenciális túlélés stresszében él, akkor a szervezete egyre inkább megrongálódik. Ha valaki állandó bizonytalanságban él, az egzisztenciális minimum közelében, annak az immunrendszere gyengül és a teste könnyebben megfertőződik a vírusoktól. Ezért a vírusos betegségek gyakrabban és keményebb jelennek meg körükben.
Vagyis, még ha ezek az emberek ugyanazokat a higiénia szabályokat tartják is be, mint a jobb anyagi körülmények között élők, gyakrabban megfertőződnek és gyakrabban lesznek betegek. Nem a távolságtartási és higiéniás szabályok alapos ismerete a lényegi kérdés. Döntő az alacsony jövedelem, a bizonytalan munka és a jövővel kapcsolatos félelmek.
„A szociális összetevőknek helyet kell kapniuk a koronajárvány elleni küzdelemben” mondja Nico Dragano orvos az in der Zeit-ben[8].
Mert ahogy széles körben hangsúlyozzák, hogy a vírus az idősebbeket különösen erősen érinti, ugyanúgy tematizálni kellene, hogy a szegényebb emberek is rizikócsoportot alkotnak.
Hogy mennyire jól lehet egy korona-fertőzésből kigyógyulni, az is pénzkérdés. Az USA-ból tudjuk, hogy a színes bőrű lakosságból dupla annyian halnak meg a korona vírus miatt, mint a fehérek közül. – ez is a szociális és pénzügyi bizonytalanság kérdése..
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1] Migrationshintergrund – migrációs háttér fogalma azokat a személyeket írja le, akiknek valamelyik felmenőjük egy másik államból vándorolt be abba az országba, ahol az illető életvitelszerűen él. Ezek a személyek származhatnak első – második, - harmadik generációs bevándorló családokból. https://de.wikipedia.org/wiki/Migrationshintergrund
[2] Szoció-ökonómiai egyenlőtlenségek és a Covid-19. https://edoc.rki.de/bitstream/handle/176904/6965/JoHM_S7_2020_Ungleichheit_COVID_19_Review.pdf?sequence=1&isAllowed=y
[3] Az epidemiológiában prevalenciának nevezzük az adott időpontban ill. időszakban egy adott populációt érintő jelleg (pl. betegség) előfordulási gyakoriságát. https://hu.wikipedia.org/wiki/Prevalencia
[4] https://www.zeit.de/2020/49/soziale-ungleichheit-corona-ansteckungsgefahr-arm-reich Szociális egyenlötlenség: korona fertözés veszélyei szegények – és gzadagok vonatkozásában
[5] https://viecer.univie.ac.at/corona-blog/corona-blog-beitraege/blog09/ Az osztrákok munkaviszonyai a Korona-vírus óta
[6] Az éves nettö jövedelem átlaga Ausztriában 2020-ban 21.402 Euro. Nök: 17.585 euro, férfiak: 25.113. euro. https://www.statistik.at/web_de/statistiken/menschen_und_gesellschaft/soziales/personen-einkommen/jaehrliche_personen_einkommen/index.html
[7] http://www.armutskonferenz.at/ueber-uns/team.html
https://www.zeit.de/2020/49/soziale-ungleichheit-corona-ansteckungsgefahr-arm-reich
Forrás: https://kontrast.at/warum-infizieren-sich-so-viele-menschen-mit-corona/
