A tanulmány összefoglalója: tudósok az 2004 – 2016 közötti adózási adatok alapján megállapították: az osztrákok jelentős részének reáljövedelme stagnált a vizsgált 12 évben. A 30 év alatti fiataloknak lényeges jövedelem visszaeséssel kellett számolniuk. A pénzügyi krízis eleinte a jövedelmek közötti különbségeket csökkentette, a jövedelem különbségek azonban 2012 óta ismét növekednek. A tőke jövedelmek, vagyis a kamatjövedelmek és az osztalékok erősen koncentráltak. A Top-1 jövedelműeknél a tőke jövedelmek bevételeik több mint felét teszik ki. Az osztrák lakosság legmagasabb jövedelemmel rendelkező 10 %-a az osztrák átlag több mint háromszorosát keresi meg és a lakosság felét kitevő alacsonyabb jövedelműeknél hétszer többet visznek haza.
Ausztriában főként azoknak a jövedelme magas, akik nagy vagyonnal rendelkeznek – és bevételeik elsősorban ingatlanokból és részvényekből származnak. Körükben a jövedelem kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a lakosság alattuk lévő 80 %-ában, akik főként munkajövedelmeikből élnek. A közgazdasági egyetem egy új tanulmánya[1] a legújabb adatok alapján kimutatta, hogy a vagyoni különbségek Ausztriában közel olyan magasak, mint az USA-ban – és az osztrák adórendszer ez ellen nem tesz semmit. A vagyonkoncentráció még valószínűleg magasabb is, figyelmeztetnek a tanulmány szerzői – hiszen Ausztriában nagyon kevés adat és információ áll rendelkezésre a több milliárdos vagyonokról.
Ausztriában alig akad olyan, akinek elegendő részvénye vagy más olyan befektetése lenne, amelyből megélhetne. A lakosság 90 %-a bevételének csupán 10 %-a származik tulajdonból - és még ez a 10 % is a felső középosztályra koncentrálódik. De vannak néhányan, akik vagyonuk gyarapodásából élnek. Az osztrák milliomosok leggazdagabb része jövedelmének több mint fele részvényosztalékokból, ház-és lakás bérbeadások bevételeiből származik.
„Ha 250 millió eurója van, még ha azt ki is dobja az ablakon, akkor is visszajön az ajtón. Egyszerűen nem tud tönkre menni. Ha házakat vesz, az ingatlanok értéke folyamatosan növekszik. Ha aranyba fektet, az arany értéke is folyamatosan nő” magyarázza Chritstoph Gröner, az egyik leggazdagabb német az „Ungleichland” (Egyenlőtlenség országa) című dokumentumfilmben.[2]
Gröner véleményét az egyenlőtlenségről igazolja a Bécsi Közgazdasági Egyetem (WU) és a Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Elemzések Intézetének (WiiW) új tanulmánya. Igazán gazdag az lesz, aki már jelentős vagyonnal rendelkezik, amelybe osztalékok, ház-és lakásbérek tartoznak – ingatlanokból, részvénycsomagokból, vagy kölcsönökből. Ausztriában a leggazdagabb 10 % körében töke-és vagyonbevételeik jövedelmük egy harmadát teszik ki, a leggazdagabbak körében az évi nettó-jövedelmük 60 %-át. Az a jövedelem, amelyik gazdaggá tesz, olyan vagyonból származik, amellyel az érintettek már rendelkeznek. Mindez az osztrákok túlnyomó többségére nem vonatkozik, ezért a jövedelmi különbségek még magasabbak annál, mint ahogy feltételeztük.
„Meglepő módon a tőkéből származó jövedelmek hasonlóan egyenlőtlenül oszlanak meg, mint az USA-ban”, állapítják meg a szerzők.
A magas jövedelmek sokkal gyorsabban növekednek
Hozzájárul ehhez, hogy a vagyonokból származó jövedelmek a pénzügyi válság előtt dupla olyan gyorsan növekedtek, mint a munkából származó jövedelmek. Miközben a lakosság alsó 85 %-nak a jövedelme 2 % alatti növekedést mutatott fel, a leggazdagabbak jövedelmei több mint 4 %-kal emelkedtek. „Eszerint az osztrák lakosság 85 %-át 2004-2008 között magára hagyták”, vonják le a következtetést a szerzők.
A válság az egyenlőtlenség növekedésének sebességét egy kissé megállította. De a pénzügyi válság miatti megtorpanást 2012 után a vagyonokból származó jövedelmek erős emelkedése követte.
„Mivel nincs elegendő adatunk a tőke bevételek adóztatásáról, ezért nagyon valószínű, hogy a legfelső csoport tőke jövedelmének koncentrációját alábecsüljük” – figyelmeztet az elemzés.
A jóléti állam csupán alacsony szintű újraelosztást tesz lehetővé
Az osztrák jóléti állam kicsit hat a kiegyensúlyozás felé, ahogy ezt a tanulmány mutatja. Az emberek nagy részének kedvez az osztrák adózási rendszer és növeli a szociális biztonságot. „Jóllehet különösen a munkából származó jövedelmek adóterhe relatíve magas”, hangsúlyozzák a szerzők. Hiszen adót elsősorban a munkavállalók fizetnek, a vagyonokat alig adóztatják meg – az adórendszer önmagában nem tesz semmit az egyenlőtlenségek ellen.
„Meg kell állapítanunk, hogy az osztrák adórendszer alig befolyásolja a jövedelmek eloszlását.”
Miközben a legtöbb ember jövedelme alig növekszik, de azért a jóléti állam közösségi, állami szolgáltatásai következtében mégis több pénz marad náluk.
Az adóztatás még mindig nem igazságos
Az aktuális fekete-zöld (ÖVP-Grüne kormány) adócsökkentése nem sokat változtat az egyenlőtlenségeken. Hiszen csak évi 11.000 euro jövedelem fölött lehet egyáltalán valamit is az adóban megtakarítani. A megtakarítások maximumát, évi 350 eurót azok kapják meg, akik évente 18.000 vagy ennél több eurót keresnek. Az alacsony keresetűek évi 100 eurós adójóváírását munkavállalók egyharmada kapja meg. Aki nagyon keveset keres, az csak egyszeri 100 eurót kap. Mindazok, aki évente több mint 18.000 eurót keresnek, ennek több mint háromszorosát, 350 eurót kapnak.
Az SPÖ (osztrák szociáldemokrata párt) követeli, hogy az 1 millió feletti vagyonokat és örökségeket adóztassák meg[3]. Ez évente 2 milliárd euróval növelné az államkassza bevételeit. Ez biztosítaná az állami újraelosztást, amelyet a WU tanulmány javasol. A lakosság körében a javaslat fogadtatása pozitív, megvalósítása azonban az ÖVP ellenállása miatt meghiúsul.
A foglalkoztatottak túl keveset kapnak, a vagyonosok túl sokat: (youtube video):
Örökségeket és a vagyonokat meg kell adóztatni
A megkérdezettek több mint 70 %-a egyetért: 1 millió euró feletti örökségek és vagyonok megadóztatása igazságos
https://kontrast.at/wp-content/uploads/2020/04/vermoegenssteuern.png
Az osztrákok 70 %-a a vagyonok tisztességes megadóztatását akarja.
https://kontrast.at/wp-content/uploads/2020/04/vermoegenssteuern.png" width="605" height="430" />
Nemcsak a vagyonokra, hanem a konszernekre is magasabb adókat kell kivetni, ha az egyenlőtlenségeket csökkenteni, az igazságosságot növelni akarjuk, mondja Amony Gethin közgazdász a Kontrast-nak adott interjújában[4].
1980-ban a vállalatok adója egész Európában átlagosan 50 % volt, ma a középérték 25 % körül van. Természetesen a lakosság gazdagabbik része birtokolja a vállalatokat, ami azt jelenti: hogy a nagyvállalatok adócsökkentése azoknak kedvez, akiknek a legtöbb vagyona van. Ugyanakkor azonban csökkennek az állam bevételei.
A jövedelmi különbségek exponenciálisan növekednek
Szociális juttatások és szolgáltatások nélkül az osztrákok 80 %-a évente nettó 50.000 euróval kevesebbet keresne. Az átlagos, évi nettó jövedelem 2016-ban Ausztriában 36.035 euro volt, a medián, vagyis a jövedelmek eloszlásának közepén ez az összeg ugyanakkor 26.999 euro volt. Ez néhány nagyon kiugró magas jövedelemre utal, mutatja a statisztika. A magas jövedelmek eltorzítják az átlagjövedelem megoszlását felfelé. Miközben az emberek fele csupán 16.854 eurós átlagos nettó éves jövedelemmel rendelkezik, a felső középosztály bankszámlájára 38.790 euro érkezik. A top 10 % (legfelső 10 %) esetében az éves nettó átlagjövedelem felugrik 120.417 euróra.
„Érdekes módon az felső középosztály közel olyan magas átlagos jövedelemmel rendelkezik, mint a teljes lakosság. Ehhez képest a top 10 % 3,3-szor magasabb jövedelmet visz haza, mint a teljes lakosság”, állapítják meg a tanulmány szerzői.
Miközben az osztrák lakosságnak egyik fele csupán a nettó teljes jövedelmek egy negyedét keresi meg, a felső középosztály a nettó teljes jövedelmek 40-45 százalékát teszi zsebre.
A nemzeti nettó jövedelmek egyharmada a leggazdagabb 10 %-nak jut.
Ez a viszony 2006 és 2012 között kicsit javult. 2012-óta azonban az egyenlőtlen elosztás tovább fokozódott, mivel a lakosság felének részesedése a nettó éves jövedelmek tortájából még jobban csökkent.
Az igazán nagy egyenlőtlenség azonban fent kezdődik el: a felső 20 %-nál a jövedelmi különbségek exponenciálisan növekszenek. Miközben a legmagasabb 5 % az átlag 4,7-szeresét viszi haza, a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők 10,8-szor többet, azaz kétszeresét keresik az alattuk lévő, második leggazdagabb csoportnak.
https://kontrast.at/wp-content/uploads/2020/04/reich_millionaerssteuer-erbschaftssteuer.jpg
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1] https://wid.world/document/distributional-national-accounts-dina-for-austria-2004-2016-world-inequality-lab-wp-2020-23/
[2] https://www.youtube.com/watch?v=2Y2WxM2Srlc
[3] https://youtu.be/4UFQgQWQwno
[4]https://kontrast.at/seit-40-jahren-waechst-die-untere-haelfte-der-einkommen-praktisch-nicht/ (gyakorlatilag 40 éve nem emelkedik az jövedelmek alsó fele)
Forrás: https://kontrast.at/einkommensverteilung-oesterreich/
