Sokan hitték, hogy a Macron-jelenség, ez a francia tradícióktól idegen „kakukktojás” aligha tud hosszú távon meghonosodni a politikai életben. Csakhogy a Macronra és pártjára nézve korántsem sikertelen európai választások meg az 2017 óta átvészelt krízisek tükrében ma már világos: a „rendszernek” sokkal nagyobb a szakítószilárdsága, mint gondolták, és a köztársasági elnöknek nemcsak képessége, de komoly esélye is van az ország politikai térképének tartós átrajzolására.
Az európai választások nemcsak megerősítették a francia köztársasági elnök pozícióját, de – ezzel egyidejűleg – a bal- és a jobboldal két hagyományos nagypártjának szétesettségét is élesebb reflektorfénybe állították: míg a jobboldali Les Républicains (LR) 8,48 százalékot, a Szocialista Párt 6,19 százalékot kapott. Hogy a Yannick Jadot vezette francia környezetvédőknek 13,48 százalékkal sikerült több fejhosszal a Mélenchon-féle La France insoumise elé vágniuk (6,31 százalék), szintén arra vall, hogy a bomlás azokat a formációkat sem kímélte, amelyek pedig új politikai építkezésnek vethették volna meg az alapjait.
A bomlási folyamat – ugyancsak az európai választások kapcsán megfigyelhető – másik következménye nem egyéb, mint a köztársasági elnököt támogató tábor részleges kicserélődése. Akik eredetileg Macron támogatóinak derékhadát alkották, vagyis a balközép szavazói, igaz, elpártoltak tőle, sikerült viszont maga mellé állítania a jobbközép szavazóit, akik 2017-ben még bizalmatlanok voltak iránta. François Fillon egykori támogatói közül 2019. május 26-án legalább másfél millióan szavaztak Emmanuel Macron pártjára, ez pedig bőven ellensúlyozta azt az egymillió baloldali szavazót, akik az államfőnek hátat fordítottak, és vagy visszatértek a Szocialista Párthoz, vagy a zöldekre adták szavazatukat. Az IFOP-Fiducial felmérése szerint Fillon 2017‑es szavazóinak 27 százaléka a La République en Marche ! (LREM) európai listájára, 17 százaléka a Marine Le Pen-féle RN-ra voksolt; Macron 2017-es szavazói közül pedig 20 százalék adta voksát Yannick Jadot zöld pártjára. Mintha a „sárga mellényesek” sokat hangoztatott szlogenje hallatán a hagyományos jobboldal jómódú szavazói észbe kaptak volna: utóvégre Franciaországban közel sem végzetes az államfőre nézve, ha kiderül, hogy a „dúsgazdagok köztársasági elnöke”. Nem csoda, hogy az LREM valósággal tarolt a francia főváros előkelő negyedeiben (Párizs VII. kerületében 48 százalékot, a XVI. kerületben pedig 53 százalékot kapott).
..................................................................................................................................................................................
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (SMS-sel, bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
