(Le Figaro, 2019.05.31.) «Assange kollektív zaklatásának véget kell vetni!» követelte Nils Melzer május 31-én, az ENSZ független szakértője, a nemzetközi jog professzora.
A WikiLeaks 2010-ben az amerikai hadierők bizalmas iratait tette közzé, azóta pedig «megfékezhetetlen, gyalázatos, megfélemlítő kampány folyik Assange ellen, nem csak az USA, hanem az Egyesült Királyság és Svédország, sőt már Ecuador részéről is», tette hozzá rosszallóan.
Melzer május 9-én látogatta meg a WikiLeaks ausztráliai alapítóját két, kínzások vizsgálatára szakosodott orvosszakértő kíséretében, kb. egy hónappal az ecuadori követségen történt letartóztatás után. Gondos és elmélyült vizsgálat után Nils Melzer úgy találta, «nyilvánvaló, hogy Assange egészsége súlyosan károsodott a fogvatartás körülményei között».
«Rossz fizikai állapotán túl hosszan tartó lelki terror tipikus szimptómáit, intenzív pchichés trauma és krónikus aggodalom jeleit mutatja», tárta elénk Nils Melzer, «a bizonyítékok világosak és lesújtóak».
«Assange-t több éven keresztül szándékosan súlyos formájú, kegyetlen, embertelen és degradáló helyzetben tartották, amelyet csakis lelki kínzásnak lehet leírni», folytatta.
Julian Assange 2012-ben menekült Ecuador nagykövetségére, letartóztatására ezév április 11-én kerül sor. Az Egyesült Államok kiadatását kérte az amerikai hadsereg Iránban és Afganisztánban végzett tevékenysége kb. 250.000 diplomáciai és 500.000 bizalmas dokumentumának publikálása után. Egy brit bíróság 50 heti elzárásra ítélte az ideiglenes szabadlábra helyezés szabályainak megsértése miatt, Svédország pedig leporolta a 2010-es erőszak feltételezett ügyét.
Az amerikai igazságügy 17 újabb váddal lépett elő Julian Assange-zsel szemben a kémellenes törvény alapján.
«Ha az USA-nak kiadnák, az emberi jogok megsértésének súlyos realitásával kellene szembenéznünk», tette hozzá Nils Melzer, akit «különösen nyugtalanít» a 17 újabb vád.
RTL: A Wikileaks alapítója akár 175 év börtönt, de halálbüntetést is kaphat.
