Olaszországban a hétvégét a Matteo Salvini által kirobbantott politikai válság tartotta izgalomban. A belügyminiszter saját kormányát akarja megbuktatni, hogy miniszterelnök lehessen. Ebbe azonban nem biztos, hogy belemegy a baloldali ellenzék.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a jobboldali populista, bevándorlásellenes Liga elnöke a múlt hét végén meggyújtotta a kanócot, a gyújtózsinór végén pedig egy politikai bomba vár arra, hogy szétrombolja a második világháború utáni olasz politikai rendszert. Ha sikerülne Salvini terve, és az általa előterjesztett bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatná az 5 Csillag baloldali populista mozgalom által vezetett olasz kormányt, amelynek maga Salvini és pártja is a tagja, bekövetkezhetne a politikai végítélet számos eddigi közszereplő számára Olaszországban.
Ugyanis vagy a szélsőséges Liga alakíthatna ezután kormányt, vagy pedig tisztán jobboldali – az újfasizmus politikai örököseit, az Olasz Testvériséget is magába foglaló – koalíció alakulhatna. (Giorgia Meloni, a szélsőséges párt vezetője nagy rajongója amúgy Orbán Viktornak, Facebook-oldalán is megosztotta a magyar miniszterelnök melletti tüntetésüket tavaly, amikor a Sargentini-jelentést tárgyalták az Európai Parlamentben.) Egykori újfasiszták, akik természetesen lemondtak korábbi törekvéseikről, már egy korábbi, Silvio Berlusconi által vezetett kormányba is bekerültek. Berlusconi viszont ma már esélytelen a miniszterelnöki posztra, hiszen pártja, a Forza Italia körülbelül 7 százalékra számíthat egy előre hozott választáson.
Ugyanakkor az olasz törvényhozásban Berlusconiék szavazataira szüksége lehet Salvininak, hogy megbuktathassa a saját baloldali és jobboldali populistákból álló kormányát. Ezt Berlusconi is tudja, ezért állítólag megzsarolta a belügyminisztert. Mielőtt Salvini a saját kormánya ellen fordult volna, a hírek szerint felhívta Berlusconit, akit arról faggatott, hogy ha benyújtja a bizalmatlansági indítványt, Berlusconi nem megy-e bele különalkuba a többi párttal. Salvini jogosan érdeklődött, hiszen a legutóbbi általános választások után éppen ő árulta el Berlusconit, addigi szövetségesét, és állt össze a baloldali populista 5 Csillaggal.
Salvini tehát úgymond mérsékelt jobboldal szavazatait is maga mögött akarta tudni, mielőtt csütörtök-pénteken bizalmatlansági indítvánnyal állt elő. Berlusconi azonban állítólag ravasz volt, és garanciákat akart előre pártja számára. Eszerint a Forza Italia csak akkor támogatná Salviniékat egy bizalmatlansági indítvány esetén, ha még az előre hozott választások előtt szövetséget köt a Forza Italia és a Salvini-féle Liga.
Az újfasiszták politikai örökösei mindazonáltal szívesen belemennének egy koalícióba a Ligával. Az Olasz Testvériség sem számíthat ugyanis sokkal több szavazatra, mint amennyire Berlusconiék egy választásokon, nekik viszont nagy presztízsemelkedést jelentene, ha legalább kisebbik partnerként bekerülhetnének egy leendő Salvini-kormányba.
Más kérdés, hogy Salvininek a választás után már nem biztos, hogy szüksége lesz a mérsékelt Berlusconira vagy a még nála is szélsőségesebb jobboldaliakra, a Fratelli d’Italiára. Jelenleg 38 százalékon áll pártja, ám ezzel a népszerűséggel – ami dupla akkora, mint a tavalyi választásokon elért 17 százalék körüli szavazatarányuk – akár még abszolút többségre is szert tehet. Az idei európai parlamenti választások igazi nyertesének is Salvini tekinthető Olaszországban, ezt a hullámhegyet akarja most meglovagolni a belügyminiszter.
Salvini nemrég például szembeszegült a menekültválság német-francia megoldási tervezetének. Salvini populista, migránsozó és Brüsszel-ellenes kampánya ugyanis gyakorlatilag összeomlana, ha a bevándorlás kérdését összeurópai módon lehetne megoldani. Így sem a bevándorlás, sem pedig az EU ellen nem indíthatna verbális támadásokat az olasz belügyminiszter.
Salvini ideológiai, pénzügyi és külpolitikai hátterét jelenleg az olasz ügyészség próbálja felderíteni. A belügyminiszternek ezért is kell sietnie az előre hozott választásokkal: a hatóságok lelkesen kezdtek kutatni egy bizalmasa után, aki sűrűn járt az elmúlt időszakban Moszkvában, ahogy más, a Ligához kötődő személyek is gyakorta fordultak meg Oroszországban. Egy nyilvánosságra került titkos beszélgetés szerint potenciális orosz olajügyletekről is tárgyaltak a Ligához köthető emberek, de az ügylet létrejöttéről nem tudni semmit, és Salvini közvetlen érintettsége nem bizonyított eddig.
Salvininek így is igyekeznie kell, hogy a dagadó nemzetközi botrány ellenére megőrizze példátlan támogatását, amit elsősorban migránsellenes, illetve kisembereket, kisvállalkozókat támogató kampányával ért el.
Bizalmatlansági indítványáról hétfőn már tárgyalhatnak is az olasz pártok, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy rajta kívül talán csak az Olasz Testvériségnek áll érdekében igazán egy új választás megtartása, a többi párt aligha megy bele örömmel egy olyan procedúrába, amely Salvini diadalmenetét eredményezheti. Ahhoz azonban, hogy megállítsák Salvinit a jelenlegi nagyobbik koalíciós pártnak, az 5 Csillag mozgalomnak kell új partnert találnia. Ez már csak azért sem könnyű, hiszen ez a párt nemcsak baloldali populista, de a legutóbbi időkig együtt szavazott és jelenleg is együtt kormányoz a Salvini-féle Ligával. Nemrégiben azonban szakított Salviniékkal, és nemet mondott a parlamentben az Észak-Olaszországot Franciaországgal összekötő szupervasút tervére, a Liga egyik presztízsprojektjére.
Mindez mutatja, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő Olaszországban a pénzügyi kérdések miatt is kiélezettek a viták. Ráadásul Salvini példátlan időszakban akar választást: a Financial Times szerint 1919 óta nem fordult elő, hogy ősszel tartsanak országos voksolást, leszámítva egy 1988-as népszavazást, hiszen így veszélybe kerülhet a költségvetés elfogadása. Nem véletlenül zuhant a tőzsde Salvini múlt heti bizalmatlansági kezdeményezésének bejelentése után.
Így viszont már egyértelmű a feladat a baloldal előtt Olaszországban: meg kell akadályoznia az ország gazdasági ellehetetlenülését, és úgy tűnik, ezt a populista baloldali mozgalom alapítója, Beppe Grillo humorista is megértette. Hétvégi nyilatkozatában arról beszélt, hogy
meg kell menteni az országot az „új barbároktól”.
Így több elemző szerint is növekszik Salvini ellentábora, és az 5 Csillag mozgalom mellett szavazhat az ellenzék egy része is. Így akár el is bukhat a Liga bizalmatlansági indítványa, ami a tavalyi választások óta támogatottságának gyakorlatilag a felét elvesztő 5 Csillag számára jó hír lehet.
Támogatást Giuseppe Conte jelenlegi független miniszterelnök – aki Luigi di Maio 5 Csillag-os miniszterelnök-helyetteshez áll közel – csak kormányán kívülről kaphat azonban. Erre van is esély, miután a hétvégén a volt baloldali miniszterelnök, a Demokrata párti (Pd) Matteo Renzi egy technikai jellegű kormány mellett állt ki. Azaz olyan megoldást javasolt, ami az 5 Csillag és a Demokrata Párt összefogását eredményezné – persze a többi, a szavazatok szempontjából nem lényeges ellenzéki pártot is bevonva akár.
Ugyanakkor a Pd titkára, Nicola Zingaretti máris Renzi ellen fordult, a volt miniszterelnök azonban ha a pártban nem is, a parlamenti frakciókban, az alsó- és a felsőházban is sok hozzá lojális szavazattal rendelkezik. Renzi akár a pártszakadásra is készen áll a hétfői olasz újságok címlapjai szerint. Az 5 Csillag kormányának megmentése tehát a mérsékelt baloldal szétszakadásával járhat – miközben a középjobb, azaz Berlusconiék szerepe felértékelődhet.
Az egyik legfontosabb akadály Salvini előtt az ügyben egyelőre hallgató Sergio Mattarella köztársasági elnök, akinek széleskörű jogosítványai vannak, és akár egy ügyvezető kormány kinevezése mellett is dönthet jövő tavaszig. Így Salvininek lehet, hogy hónapokig várnia kell. Az államfő különösen a költségvetés elfogadtatására hivatkozva akadályozhatja Salvini kormányra jutását.
A Liga egyébként a Financial Times szerint 2018 óta hat százalékot szerzett Berlusconiék, azaz a Forza Italia korábbi szavazói közül, 3 százalékot csábított el az 5 Csillag mozgalomtól és 11 százalékot szerzett az utolsó választáson nem szavazók körében. Salvini különösen délen lett népszerű, miközben korábban a Liga az ország déli részétől való elkülönülés megjelenítője volt az olasz politikában.
Kiemelt kép: Alberto PIZZOLI / AFP
