A Kreml és Peking szövetsége megijesztette Amerikát

2019. július 17-20-án, az USA-ban, Colorado állam Aspen nevű városában sor került a 10. Aspen Biztonsági Fórumra (The 10th Aspen Security Forum). A találkozón a NATO, a Pentagon, az ipar, a pénzügyi szektor és a média vezető képviselői vettek részt. Az eseményt hagyományosan az Aspen Intézet szervezi, amelyet az ország egyik agytrösztjének tartanak.

A fórumot tíz évvel ezelőtt, a nyilvános viták és megbeszélések platformjaként hozták létre. A vita fő témája évek óta a terrorizmus, amely továbbra is egzisztenciális probléma, és ma is napirenden van. Nicholas Burns, az Aspen stratégiai csoport igazgatója szerint az idei évet a globális hatalmi egyensúly átalakulása és a két nagyhatalom - Oroszország és Kína – az USA nemzetbiztonságára veszélyes szövetsége jellemzik.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, „A NATO 70 éves. Válságban van-e a szövetség?” sokatmondó címen tartott beszédével nyitotta meg a fórumot, amelyben sürgette Moszkva és Peking feltartóztatásának folytatását.

A vitában különleges helyet kaptak a hírszerző közösség képviselőinek felszólalásai. Az Egyesült Államok Védelmi Hírszerzési Igazgatóságának (DIA) igazgatója, Robert Ashley hadnagy figyelmeztette a rendezvény résztvevőit a két nagyhatalom - az Orosz Föderáció és Kína - Washingtonnal szembeni növekvő ellenállására. Kijelentette, hogy ezek az országok az USA biztonságát fenyegető veszély listájának első sorát foglalják el. Az oroszok a Szovjetunió összeomlása után teljesen rendbe jöttek, és most elérkeztek egy újabb fordulóponthoz, amelynek jellegét új fegyverek és technológiák határozzák meg - mondta a DIA vezetője.

Az amerikai hírszerző közösség, beleszámítva a DIA-t, a hírszerző közösség hivatalos weboldalának adatai szerint 17 intézményt foglal magába, például a Központi Hírszerzési Ügynökséget (CIA), amely közvetlenül az Egyesült Államok elnökének van alárendelve, a Nemzeti Biztonsági Ügynökséget (NSA), a Szövetségi Nyomozó Irodát FBI) és több más szervet, melyek mindegyike figyeli Oroszországot és Kínát.

A hivatásos hírszerző tiszt úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzetet a nagyarányú verseny időszaka jellemzi, és ebben a hibrid háborúban Amerika, véleménye szerint, lassanként elveszíti a vezetést. Kína és Oroszország bizonyítottan képes befolyásolni a műholdakat, és rendelkeznek korai figyelmeztető radarral. Folyamatban van az elektronikus hadviselés, és űrfegyvereket telepítenek. Az amerikai hírszerzés jelentéseket küld az orosz és a kínai hiperszonikus fegyverekről. "Megfigyeljük a telepítésüket a következő két évben." - mondta a hadnagy. "Figyelemmel kísérjük fejlesztésüket, és igyekszünk adatokat gyűjteni az ilyen rendszerekről.”

A DIA igazgatója Oroszországot nevezte meg Amerika biztonságát egzisztenciálisan fenyegető országnak, és fél attól, hogy a sarokba szorítottak képesek kiszámíthatatlan cselekedetekre. Az orosz arzenálban több ezer nukleáris fej van, és a közeljövőben Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt. Kína pedig gazdasági téren vezet, és hosszú távon az Egyesült Államok számára szintén súlyos fenyegetést jelent.

Ugyanakkor a hadnagy azt mondta, hogy sem Irán, sem Kína, sem Oroszország nem akar háborút, és emlékeztetett Eisenhower szavaira, hogy a III. Világháború megnyerésének legjobb módja annak megakadályozása.

Két ex hírszerzési főnök, John McLaughlin, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) korábbi ügyvezető igazgatója és igazgatóhelyettese, valamint John Scarlett, a brit hírszerző szolgálat volt vezetője, a fórumot összefoglalva megerősítette, hogy Kínának esélye van az Egyesült Államok legyőzésére, és arra, hogy befolyásolja az egész világot. Ezen felül a Mennyei Birodalom azt tervezi, hogy 2035-ig teljes mértékben modernizálja fegyveres erőit, és e század közepére eléri az Amerikával azonos szintet. Gazdaságának szempontjából Oroszország más kategóriába tartozik, de nyomás gyakorlása esetén azonnali veszélyt vagy kihívást jelenthet, és ezt a Fehér Házban és a Pentagonban is értik.

Mark Esper, aki 2019. július 24-től hivatalosan az Egyesült Államok Védelmi Minisztere, Oroszországot szintén Amerika „stratégiai ellenfelének” nevezte, kijelentve, hogy a szembenállás megfigyelhető az Északi-sarkvidéken, Afrikában és Latin-Amerikában. 2019. július 23-án az amerikai New York Times (NYT) írta:
"A világrendszer és az abban bekövetkező amerikai befolyás 180 fokot fordulhat, ha Moszkva és Peking egymáshoz közelebb kerülnek." Ez a NYT szerint veszélyeztetheti Washingtont, és azt írja: "Most Kína és Oroszország közelebb kerültek egymáshoz, és ez arra enged következtetni, hogy a kölcsönös kapcsolatok állandó rendszere nehéz problémákat okozhat az Egyesült Államok számára." Hosszú távon mindkét ország még súlyosabb veszélyt jelent - írja az amerikai kiadás.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019. februárban a Szövetségi Gyűléshez intézett Üzenetében az Orosz Föderáció és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatot nagyra értékelte és azt állította, hogy a Kínával fenntartott kapcsolatok "elősegítik Oroszország biztonságának és jólétének megerősítését". Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország és Kína között „a kölcsönös politikai bizalom magas szintje” jött létre.

Néhány szakértő aggodalmát fejezte ki az Orosz Föderáció szibériai és távol-keleti határainál jelenlevő kínai hadsereg növekvő katonai potenciálja miatt. A Kínai Népköztársasággal folyó konvergencia és partnerség kockázatainak szisztematikus értékelését elvégezték, ideértve a katonai-műszaki együttműködést is, és ezeket a korábban gondoltakhoz  képest lényegesen kevesebbként azonosították. Moszkva még az S-400 légvédelmi rendszerek és a Su-35 vadászgépek eladását is eldöntötte.

Oroszország a Szovjetunió összeomlása után, kínai megrendelésekre támaszkodva, megtartotta védelmi iparát. A Kínai Népköztársaság az Orosz Föderációval folytatott katonai-technikai együttműködésnek köszönhetően radikálisan átalakította fegyveres erőit. Jelenleg Kína a legfontosabb orosz kereskedelmi partner, az első helyet foglalja el. Az importőrök listáján Kínában országunk a 10. helyen áll, üzemanyagot és energiaterméket, fémeket, faanyagokat és belőlük származó termékeket, műtrágyát és az agráripari komplexum termékeit szállítjuk. Kínából textilárut, gépeket és berendezéseket, járműveket és elektronikai termékeket visznek az orosz piacra. Az országok között növekszik a rubelben és a jüanban történt elszámolások volumene, az aranybányászati vállalatokkal kötött „arany” megállapodások kölcsönös érdekűek. A jövőben Oroszország az Európa és Ázsia közötti tranzit közlekedés globális vezetőjévé válhat. A sarkvidéki tengeri szállítási infrastruktúra kiépítése, tudományos expedíciók, közös projektek a szénhidrogéntermelés területén, például a Yamal LNG-projekt hozzájárulnak az Északi-sarkvidéki régiók fejlődéséhez és a két ország közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Az ENSZ-ben mindkét állam támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának vétójogának megőrzését, s arra törekszünk, hogy fejlesszük és bővítsük a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tagságát, és elmélyítsük a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) tevékenységét.

A szakértők által emlegetett bizalom problémát, kedvező feltételek esetén a kölcsönösen előnyös együttműködéssel ki lehet egyenlíteni. Az Oroszországi Föderáció Tanácsának (Felső Házának - ford.) Védelmi és Biztonsági bizottsága szerint a Moszkva és Peking által megkötni kívánt katonai együttműködésről szóló megállapodás a technológiák cseréjére és a távol-keleti orosz légvédelmi rendszerek elemeinek Kína általi felhasználására vonatkozhat, ami a kölcsönös bizalom magas fokát mutatja.

Az eredeti cikk az alábbi linken megtalálható:

http://nvo.ng.ru/nvo/2019-08-02/2_1055_union.html?id_user=Y

Független katonai szemle (Независимое военное обозрение), a Nyezaviszimaja Gazjeta melléklete

Szerző: Irina Dronyina (Ирина Дронина)

Hivatkozások:

https://aspensecurityforum.org/opening-remarks-for-the-10th-aspen-security-forum/

https://aspensecurityforum.org/

https://www.nbcnews.com/news/us-news/aspen-security-forum

Fordította: Péter János