A brit és a holland választók járulnak először az urnákhoz az EP-választáson, miközben utolsó napjaiban felpöröghet a magyar választási kampány is. Percről-percre a hírek.
Vasárnap, a magyar EP-választás napján a Mérce folyamatos közvetítéssel, elemzésekkel és videókkal készül majd, kövessetek minket reggeltől!
LONDON • Miután a Guardian bemutatta, sőt, címlapra rakta ki, hogy küldtek el egy német párt a brit főváros egyik szavazóköréből azzal, hogy nem szabályosan lettek névjegyzékbe véve, a választási bizottság panaszukra máris elrendelte névjegyzékbe vételüket így végül szavazhatnak majd.
Azonban több száz EU-s állampolgár, akik most először kiemelkedően fontosnak tartották hogy Brexit-ellenes pártokra szavazzanak, országszerte nem tehették ezt meg, sokaknak hiányzott egy nehezen elérhető, elvileg határidőre beküldendő űrlap.
Nicola Sturgeon skót első miniszter maga is találkozott ilyen lengyel szavazóval Edinburghben, de volt olyan – szintén lengyel – voksoló akinek a szavazóbizottság elnöke beszámolója szerint azt javasolta, „menjen haza a saját országába szavazni.”
Cat Smith, a Munkáspárt árnyékminisztere eközben ugyancsak reagált, kiemelte, hónapok óta figyelmeztetik már a kormányt, hanyag adminisztrációja az EU-s állampolgárok szavazójogának ellehetetlenítéséhez fognak vezetni.
BERLIN • Ismét élesen kritizálta a magyar kormány Heiko Maas, Angela Merkel német kancellár szociáldemokrata külügyminisztere az EP-választási kampány hajrájában. Kijelentette, szerinte az Európai Uniót (EU) három alapérték, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság tartja össze, és ezen értékek tiszteletétől függ a közösség nemzetközi hitelessége.
Vannak azonban olyan tagállamok, akik Maas szerint csupán profitálni szeretnének az EU-s tagságból, az értékeket és kötelezettségeket azonban semmire sem tartják. Ezért – tette hozzá – nagyon helyes hogy Brüsszel erre rendszeresen felhívja Orbánék figyelmét.
Maas szerint Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár és pártja ügyebizonyítja, hogy a populisták a „megalománia, az értékvesztés és a demokrácia megvetésének” erői, miközben szerinte az unió népességének 80%-a Európa-párti és elutasítja az ilyen politikai mozgalmakat.
(MTI)
BUDAPEST • A Momentum kampányát Budapesten segítő Guy Verhofstadt ellátogatott Cseh Katalin Móricz Zsigmond körtéri utcafórumára is, ahol elmondta, hogy a kérdés az, hogy a populisták és a nacionalisták nyerik-e az EP-választást, vagy lesz alternatívája Orbánéknak, egy centrista, liberális demokrata alternatíva.
Ennek az alternatívának a kiépítésében szerinte a Momentum nélkülözhetetlen. Szabad, demokratikus és nyílt társadalmat építenének Orbán rendszerével szemben – mondta, hozzátette azonban, hogy olyan szankciókat soha nem fognak támogatni, amelynek az ország állampolgárai lennének a kárvallottjai.
A the3million nevű, a Brexit után a nagy-britanniai EU-s állampolgárok jogait képviselő civil aktivistaszervezet automatikus, csak névvel kiltöthető email-űrlapot hozott létre, és a választási bizottság máris jelezte, hogy az elmúlt órákban rengeteg ilyen panaszos email érkezett hozzájuk.
Nicola Sturgeon skót első miniszter is felháborítónak nevezte, hogy EU-s polgárok százai nem szavazhatnak életük egyik legjelentősebb voksolásán a brit EP-választáson.
A Lungo Drom roma szervezet, melynek elnöke Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, levelet küldött a hazai roma önkormányzatoknak, amelyben a migráció veszélyével buzdítja a választásokon való részvételre a romákat – tudta meg az Azonnali.
A levél tartalma szinte szó szerint egy korábbi, Farkas Flórián által a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatnak a szövege, amelyben támogatását fejezte ki a miniszterelnök választási kampányüzenetnek/programnak szánt „hét pontja” mellett.
Az Azonnali által a levélből nyilvánosságra hozott szemelvényekben Farkas Flórián hitet tesz az elmúlt időszak kormányzati teljesítménye mellett:
„A cigányságot bevonva értünk el visszafordíthatatlan eredményeket az oktatás, a foglalkoztatás, az életkörülmények javítása területén. De nem csupán arról van szó, hogy meg kell védenünk az eddig elért eredményeinket.”
Majd rá is fordul a lényegre, az ellenőrizetlen, illegális, tömeges migráció veszélyére.
„Aki a migrációt támogatja, annak nem érték a nemzet, a család, a kereszténység” – írta.
Ha ugyanis megtörténik a migráció, jön a rasszizmus, a terrorizmus, a nőgyűlölet – fejtette ki az elnök. Ők pedig azt szeretnék, ha a lányok és asszonyok kimehetnének nyugodtan éjszaka, s nem kéne félniük erőszakos cselekedetektől.
„A migráció jelenti a legnagyobb fenyegetést a cigányságra. A migránsok tömegével való beengedése súlyos gazdasági kérdés is az országra. Hiszen honnan lesz pénz a bevándorlókra? Támogatni tudjuk majd a foglalkoztatást, az oktatást? Lesz munkája a magyar embereknek? Vagy az erre szánt összeget el kell költenünk beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására?” – áll még továbbá a levélben.
LONDON • A londoni Tower Hamlets negyedének szavazókörében két német állampolgár, Moritz Valero és Kat Sellner arról számoltak be, mivel nevüket nem továbbították a választói névjegyzékbe a helyi tanácsban, ezért nem is tudtak szavazni a mai EP-választáson, a brexitet ellenző brit pártokra, pedig erre feltétlenül lehetőségük kellene, hogy legyen.
A Guardian kérdésére azt mondták:
„Nem volt beleszólásunk a Brexit népszavazásba, nem szavazhatunk a parlamenti választásokon sem, most pedig ismét elnyomták a hangunkat.”
Valero és Sellner arról is beszámoltak, hiába küldtek be minden úrlapot időben a hivatalnokok tulajdonképpen elszabotálták a névjegyzékbe vételt: például szerintük már május 2-án beküldtek minden papírt, de mégis azt állítják a hivatalnokok, hogy csak május 16-án, tehát késve érkezett be.
„Mit jelent a demokrácia, ha nem szavazhatsz? […] Ráadásul tudunk arról, hogy a probléma sokakat érint még, csak azért, mert EU-s állampolgárok.”
– mondta Valero.
Valóban számos helyről érkeztek már hírek hasonló problémáról, így a gyakorlat szisztematikusnak tűnik. Gina Miller, a Brexit ellen és az EU-s állampolgárok jogaiért kampányoló aktivista ezért azt kérte, minél több ilyen esetet juttassanak el hozzá, hogy a választási bizottság elé tudja azokat terjeszteni.
Szavaztál volna Nagy-Britanniában, de elküldtek a szavazókörből? Írj nekünk tapasztalataidról az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre, és használd az alábbi panaszbejelentő rendszert is!
BUDAPEST • A Momentum Mozgalom európai pártcsaládja, az ALDE vezetője, a belga Guy Verhofstadt a kampány finisében Fekete-Győr András pártelnökkel tartott volna sajtótájékoztatót.
Csakhogy több zavaró tényező is közbeszólt, először is az, hogy az angol nyelvű sajtótájékoztatót éppen a Kúria lipótvárosi épülete elé szervezték, ahol egész délután devizahitelkárosultak szervezetei tartottak tüntetést.
Ráadásul, amint az tulajdonképpen várható is volt, Bede Zsolt fideszes provokátor ugyancsak élő videóval jelent meg Verhofstadt és Fekete-Győr háta mögött, míg segítői a háttérben igen nagy hangon muszlim müezzin-éneket játszottak le egy hangszóróból, miközben a másik oldalon a devizahitelesek Orbán Viktort Hitlerként ábárzoló transzparensei színesítették a képet:
Majd a sajtótájékoztató után először trágárkodni kezdett, majd a helyszínt biztonsági őr kíséretében, rohamléptekben elhagyó Verhofstadt után eredt és Orbánt éltette, valamint őt és Fekete-Győr Andrást is többször hazaárulónak nevezte.
Bedét ezúttal francia nyelven értő, valószínűleg helyi szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó tolmács is kísérte, ugyanakkor ismét megpróbálkozott az angol nyelvvel is, ahogyan az saját élő videójából kiderült.
Guy Verhofstadt egyébként arra a kérdésre, három nappal a finis előtt miért pont Budapesten kampányol úgy válaszolt, ez természetes, néhány napja még Londonba is elment kampányolni, hiszen „ez mindannyiunk választása.”
Egyébként kiemelte, számára a sajtószabadság, a határvédelem egyaránt nagyon fontos témák, de mindkettőre csak „egységes Európa” lehet a válasz.
A Mérce kérdésére, hogy az ALDE miért fogad el kampánytámogatást olyan kétes amerikai nagycégektől mint a génmódosított növényeket és káros növényvédőszereket gyártó Monsanto, Verhofstadt csak annyit válaszolt: „Annak már vége, a mi kérésünkre”, utalva arra, hogy a cég immár nem támogatja az ALDE-t miután Emmanuel Macron francia elnök is kifogásolta az üzleti kapcsolatot.
BUDAPEST • Ujhelyi István, Jávor Benedek és Szanyi Tibor a Képviselői Irodaházban tartott sajtótájékoztatón számoltak be az elmúlt 5 évben az Európai Parlamentben végzett munkájukról. Míg Ujhelyi és Szanyi az Európai Szocialisták és Demokraták frakciójában, Jávor a Zöldeknél foglalt helyet a parlamentben.
Az MSZP-P képviselőjelöltjei meghívták az általuk kezdeményezett képviselői beszámolóra az összes, előző ciklusban mandátumot szerző magyar képviselőt, azonban két DK-s kivételével senki nem válaszolt nekik, s ők sem jöttek el.
Szanyi Tibor az
- Európai Okos Falu Programra a legbüszkébb, amelyben kivette a részét, a program szerinte átalakította az Unió vidékfejlesztési politikáját.
- Hozzájárult ahhoz is, hogy plafont szabtak a tagállamok által megállapítható ÁFA-nak, ami sehol sem lehet magasabb, mint 27%.
- A jövőben pedig, ha mandátumot szerez, a kibontatkozó lakhatási válsággal szeretne foglalkozni.
Jávor Benedek elmondta, hogy
- kezdeményezésére létrejött egy oknyomozó újságírást támogató uniós alap, amely valószínűleg fix költségvetési tételként is jelen lesz a jövőben.
- Elérte, hogy megszülessen egy közérdekű bejelentőket védő irányelv, amely azokat védi, akik a nyilvánosság elé tárják a különböző visszaéléseket és korrupciós ügyeket.
- Részt vett egy tiszta energia csomag elfogadtatásában.
- Útjára indították Soraya Post svéd roma képviselőtársával az Európai Roma Hetet.
- És élen járt számos magyar korrupciós ügy felgöngyölítésében.
Ujhelyi István pedig
- Helyszíni fogadóórákat tartott Nyugat-Európába vándorolt magyaroknak különböző városokban, és ingyenes jogsegélyszolgálatot is vállalt.
- A turisztikai iparág európai politikai vezetője lehetett.
- Fontos „dossziét” vihetett a közlekedési fejlesztések terén.
- Útjára indította a Free Interrail programot, amivel évente több ezer magyar fiatal járhatja be Európát.
Kiemelték, hogy mindhárman kaptak munkájuk elismeréseként díjat az utóbbi években, a képviselői beszámolóikat pedig kiadvány formájában is elkészítették.
AMSZTERDAM • Amszterdamban a választók 10,5%-a szavazott délután 1 óráig, ez kicsivel több, mint az 5 évvel ezelőtti, akkor ugyaneddig a választópolgárok 8,7%-a járult az urnákhoz a városban. Rotterdamban 11,9%, Hágában 13.7%, Utrechtben pedig 15.8% szavazott.
A magasabb részvétel a Fórum a Demokráciáért (FvD) euroszkeptikus párttól vehet el mandátumokat, amely egy esetleges EP-siker után népszavazást kényszerítene ki Hollandia EU-tagságáról. Kérdéses lesz azonban, hogy mekkora lesz a részvétel a kisebb városokban és országosan.
5 évvel ezelőtt a részvétel 37.3%-os volt, ami elmaradt a 42.6%-os EU-s átlagtól.
BIGGIN HILL, KENT • Mint hagyományosan, most is Biggin Hill-i, Kenti szavazókörében adja le voksát. A volt UKIP-vezér és a Brexit Párt elnöke azonban most feltűnően vidámabb és bizakodóbb volt, mint a 2016 júniusi EU-referendum idején, amikor a szavazókör előtt azt mondta, úgy véli, „a maradáspártiak kicsivel győzni fognak.”
LONDON • A Konzervatív Párt kevésbé rangos parlamenti képviselőit tömörítő 1922-es Bizottság bejelentette, ha Theresa May a holnapi napon nem nyújtja be végre lemondását, újabb bizalmatlansági indítványt készít elő ellene a pártja.
Múlt héten talán egyedüli kampányfogásként May azt mondta, nyilvánosságra hozza az EU-val kötendő kilépési egyezmény teljes szövegét, és június elsején ismét, majdnem változatlan formában szavazást ír ki róla Westminsterben.
A brexitpárti konzervatívok számára ez igazából egy utolsó szalmaszál volt csupán, és May utolsó Brexites szövetségese, Andrea Leadsom a tervek miatt tegnap lemondott miniszteri pozíciójáról.
May ma bejelentette, az egyezményt mégsem hozzák nyilvánosságra, kormánya azonban mára menthetetlenül szétesett, és a mai várható, siralmas EP-választási eredményük után minden eddiginél komolyabb nyomás alatt lesz a miniszterelnök, hogy azonnal nyújtsa be lemondását.
Pártja legtöbb tagja szerint sem tűr már ez halasztást.
LONDON •
A londoni-islingtoni szavazókörből kilépve azt hangsúlyozta, mindenki, aki „meg akarja állítani Nigel Farage mérgező pártját”, csak a brit Munkáspártot támogathatja.
Hagyományos szavazói jó része a felmérések szerint nem ért egyet, és egyértelműen Brexit-ellenes erőre akar voksolni: Corbynék 19-20%-ra számíthatnak, míg a Liberális Demokraták 15%-ra. Theresa May Konzervatívjai az léegutóbb már a 10%-ot sem érték el, náluk óriási trauma következhet a ma este várható exit pollok után.
HÁGA • Nagyon régen nem volt ilyen komoly a tét a holland választásokon, most azonban a Fórum a Demokráciáért (FvD) euroszkeptikus párt és vezetője Thierry Baudet fej-fej mellett áll a kormányzó, liberális-jobboldal VVD párttal az országban.
A kampány irányítását az EP-jelöltektől maga Mark Rutte miniszterelnök vette át, és nap, nap után egyre keményebben támadja Baudet-t, „oroszimádónak”nevezte egy nyilvános tévévitán, aki viszont „rettegőnek” minősítette őt.
A szokatlanul durva hangnem nem véletlen, ugyanis Baudet megígérte, ha megnyerik az EP-választást, népszavazást kényszerítenének ki Hollandia EU-tagságáról. „Szuverén állam vagyunk, a döntéseket nem Brüsszelben, hanem Hágában akarjuk meghozni!” – mondta az FvD vezetője például egy nemrégi kampányeseményen.
Erre szerinte azért van szükség, mert „az ellenőrizetlen bevándorlás súlyos fenyegetést jelent társadalmunkra.”
Az FvD-nek kedvezhet, hogy 10.30-kor csupán 7% volt még a részvétel, minden bizonnyal azért, mert a leginkább aktív, mozgósított euroszkeptikus szavazók járultak eddig az urnákhoz.
A végleges adatok szerint 26 298 szavazóköri delegáltat jelentettek be a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson listát állító pártok, amelyeknek összesen 185 ezer ilyen hely betöltésére lett volna lehetőségük – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból.
A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, 14 516-ot. Az MSZP-Párbeszéd 5 013-at, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2843-at, a Demokratikus Koalíció 2827-et, a Mi Hazánk Mozgalom 498-at, a Momentum Mozgalom 301-et, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és az LMP 149-149-et, a Magyar Munkáspárt pedig kettőt.
Az EP-választáson a szavazatszámláló bizottságokba – országosan 10 277-be – és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhettek a pártok péntek délután 16 óráig. A közösen listát állító pártok közösen küldhettek két-két tagot. Az EP-választáson kilenc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így összesen mintegy 185 ezer delegáltat jelenthettek volna be a pártok.
A 2014-es EP-választáson 28 083 delegált segítette a szavazatszámláló bizottságok munkáját. Az akkor és most is listát állító pártok közül 2014-ben a Fidesz-KDNP 14 802, az MSZP 5685, a Jobbik 5467, a DK 1266, az LMP 56 delegáltat küldött a testületekbe.
Ha a pártok delegálnak tagot a választási bizottságokba, akkor saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, azt ellenőrizhetik és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Az EP-választás hivatalos eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a Nemzeti Választási Bizottság. Így a választáson induló valamennyi párt a delegáltjain keresztül közvetlenül követheti nyomon az eredmény megállapítását.
Forrás: MTI
BUDAPEST • A nemrégi felülvizsgálat rendszerszintű szabálytalanságok miatt legalább 70 milliárd forintba fog kerülni a magyar államkasszának, de nem ez az egyetlen ügy, komoly gondok vannak a Békés megyei vízvezeték-pályázatokkal is, itt egyértelműen Mészáros Lőrincre írták ki a tendert.
A Párbeszéd EP-képviselőjelöltje sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, Orbánék és az Európai Bizottság „folyamatos háborúban állnak az uniós források fosztogatása kapcsán.”
Az LMP listavezetője az elmúlt időszak fideszes klímaszkeptikus reakcióira reagált ma reggel egy sajtótájékoztatón. Vágó Gábor többek között azt kérdezte, azért van-e ennyi fakivágás, mert minden fa a Soros-hálózat része?
Vágó sajtótájékoztatóján Halász János államtitkár tegnapi megszólalására reagált, amely szerint a pénteki, klímaváltozás kapcsán megtartandó tüntetés mögött is Soros György áll.
Vágó beszélt arról, hogy a környezetvédelmi szabályok gyengítésével, a környezetvédelmi hatóság leépítésévél a Fidesz sokat tesz a klímaváltozás rossz következményeinek erősítéséért.
Az LMP politikusa azt kérdezte a Fidesz képviselőitől, hogy bele mernek-e majd nézni a gyerekeik szemébe, amikor megjelennek a klímamenekültek, vagy amikor Magyarországon majd félsivatagi klímaviszonyok lesznek.
Szerinte azzal, hogy a Fidesz-kommunikáció belerongyolt a klímaváltozás miatt tüntetést szervező diákokba, és Soros-ügynöközi őket, megmutatja, hogy a kormánypárt nem akar szembenézni a klímaváltozással, és nem akar ellene tenni. Pedig Vágó szerint ez lenne az igazi feladat, szembeszállni a szennyező cégekkel, mert Vágó szerint a legdurvább korrupció ma a klímaváltozással kapcsolatos cégek korrupciója.
A Fidesz-média egyik kedvenc politikusa Budapestre látogatott, hogy a Momentum mellett kampányoljon.
A belga politikus budapesti programja, ahova a sajtó képviselőit is szeretettel várják:
-
14.15-kor Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével sajtótájékoztatót tartanak a Legfőbb Ügyészség előtt (Budapest, Markó utca 16.) az EU-s támogatási rendszer halaszthatatlan radikális reformjáról,
-
16.30-tól dr. Cseh Katalinnal, a Momentum EP-listavezetőjével és az ALDE Team Europe csapatának magyar tagjával közösen tartanak egy egy órás utcafórumot a Móricz Zsigmond körtéren (Facebook esemény),
-
19.00-tól pedig dr. Cseh Katalinnal vesz részt egy kerekasztal-beszélgetésen a Gödör Klubban (Budapest, Király utca 8-10.), melynek témája az Európai Unió jövője lesz.
Bár az elmúlt időszak és a nemrégiben tartott önkormányzati választás is az szélsőjobboldali FvD (Forum a demokráciáért) előretöréséről szóltak, az utolsó kutatások szerint a konzervatív-liberális kormánypárt a VVD nyerheti a holland EP választást. Az viszont minden kutatás szerint biztosnak tűnik, hogy a két párt 5-5 mandátumot szerez a választáson, 15 százalék körüli eredménnyel. 11 párt esélyes egyébként mandátumszerzése.
Meglepetést okozhatnak a szociáldemokraták, és a Zöld Baloldal is, akiket a kereszténydemokratákkal együtt 10 százalék körüli eredményre mérnek.
Geert Wilders Szabadságpártja viszont csúfosan leszerepelhet. A korábban még a kormányzásra is esélyes Wilders valószínűleg csupán 1 mandátumot fog szerezni.
Egyre nagyobb előnyt mutatnak a közvéleménykutatók a pár hete alapított Brexit pártnak. Nigel Farage pártjának várható győzelme abból a szempontból nem meglepetés, hogy 5 éve a szintén Farage vezette UKIP nyerte a brit EP-választásokat, abból viszont igen, hogy ilyen gyorsan ilyen nagy előnyt ritkán szerez egy párt.
A hagyományos brit pártrendszer megbomlását ugyanakkor nem csak Farage-ék gyors sikere vetíti előre. Kérdéses az is, hogy a Munkáspárt megszerzi-e a második helyet, ugyanis a maradáspárti szavazatokból táplálkozó Liberális Demokraták könnyen felérhetnek a második helyre. A hagyományos váltópárt konzervatívok helyzete pedig még rosszabb, ők csupán a negyedik helyre esnek vissza korábbi szavazószámuk töredékét megszerezve.
Az utolsó felmérések szerint a Brexit párt 30-35 százalékot szerezhet, a Munkáspárt 18-22 százalék között szerepelhet, a liberális demokraták 15-20 százalék között, a konzervatívok 12-14, míg a zöldek 7-8 százalék környékén állnak majd meg.
Így pedig valószínűleg a Brexit Párt fogja az egész unióban a legtöbb mandátumot szerzeni.
