Az utóbbi időben, a közösségi oldalakon a SZU-ban készült, komor fényképeket kezdtek kitenni, amelyek arra utalnak, hogy a SZU igazi földi pokol volt. Azonban, akik ezzel foglalkoznak, maguk sem tudják, mit tesznek.
Mit is tesznek hát? Próbálom példákon megmagyarázni. 1917-ben Oroszország lakói tömegükben egyáltalán nem is tudták, kik azok a bolsevikok. Februárban valami 24 ezer volt belőlük a 150 milliós országban. Ez lényegében egy homokszem a tengerben. De egy pillanatban a burzsoá sajtó, mintha láncról szabadult volna el, minden módon nekilátott megbélyegezni és átkozni a bolsevikokat. A nép eleinte hiszékenyen hallgatta ezt, de azután meghökkent: ha EZEK annyira nem szeretik a bolsevikokat, akkor ez valami jó!
Mint V. I. Lenin írta erről: „Túlsózták a dolgot. A burzsoá újságok példányainak milliói, a bolsevikok ellen kiabálva minden módon, segítettek bevonni a tömegeket a bolsevizmus értékelésébe…”. „Így megmozdították a proletariátus rétegeit és kényszerítették őket azt gondolni, ha ennyire szidják a bolsevikokat, ez valami jó”.
A peresztrojka éveiben ez pontosan ismétlődött Sztálin leleplezésével.
Most alig emlékszik valaki arra, hogy 1989-ben, a népben, Sztálin népszerűsége rendkívül kicsi volt, valahol a hibahatár szintjén. Sztálinistákat nappal, lámpással sem lehetett találni. Őt még a jövő sztálinisták, mint Nyina Andrejeva, is bírálták. De aztán Sztálin liberális bírálata kezdte elvégezni a feladatát. Minél inkább leleplezte és megbélyegezte őt minden módon és hangon a burzsoá sajtó, annál inkább ébredt fel a nép kétkedése: ha EZEK annyira nem szeretik őt, akkor valószínűleg nem is volt olyan rossz! Ennek a látható eredménye figyelhető meg most: decemberben és márciusban Sztálin sírját a Vörös Téren élő szegfű vastag szőnyege borítja…
A burzsoá sajtó most a Szovjetunióval kezd foglalkozni. Aha, aha. Dolgozzanak ezen, antikommunista urak, fáradhatatlanul! Leplezzék le és bélyegezzék meg, átkozzák minden módon az elviselhetetlen életet a SZU-ban, a szörnyű szovjet rendet. Minél inkább ontják a leleplező szövegeiket, annál inkább fogják az emberek azt hinni, hogy a SZU igazi földi paradicsom volt. Senki sem tudná őket erről jobban meggyőzni, mint maguk. Nekünk, baloldaliaknak és vöröseknek, ezért majdnem semmit sem kell tennünk: helyettünk mindent elvégeznek maguk, az ostoba gyűlöletükkel és fáradhatatlan antikommunista viszketegségükkel.
A jelenleg élők közül so fiatal nem élt a SZU-ban, nekik nehéz megítélniük, jó volt-e vagy rossz. De élik a saját életüket és kitűnően látják, kik is maguk. És amit maguk igyekeznek velük elhitetni, annak az ellenkezőjét fogadják el.
Mi tudjuk, hogy a SZU-ban voltak hiányok és problémák, gyakran egészen komolyak. De az emberek nemsokára hallani sem akarnak majd erről, és soha el sem hiszik ezt: a Szovjetunió abszolút, hibátlan paradicsomként jelenik meg előttük, a legkisebb hiba nélkül! Így hát a címben feltett kérdésre egyszerű a válasz.
Földi paradicsom volt-e a Szovjetunió? Nem, nem volt az. De lesz.
(Ford. Szende Gy.)
