A fekete polgárjogi harcos 1963. augusztus 28-án a Lincoln-szobor előtt történelmet írt.
1963. augusztus 28-án százezrek tüntettek az Egyesült Államokban a feketék egyenlő jogaiért. A washingtoni menetelésként is ismert demonstráción mondta el híres beszédét Martin Luther King, amelyet sokan „Van egy álmom”-kezdetű soráról ismernek.
A Magyar Helsinki Bizottság Facebook-oldalán emlékezik a fekete polgári jogi harcos nagy beszédére. Azt írják: a mozgalom legendás vezetője nem fogadta el a burke-i fokozatosság elvét a teljes jogegyenlőséghez vezető úton, és már akkor úgy találta, hogy
igenis vannak elidegeníthetetlen emberi jogaink, amelyek kivétel nélkül mindenkor kijárnak mindenkinek. Azaz, hogyha a kormányzat nem tartja tiszteletben az élethez, a szabadsághoz, az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, akkor a nép kierőszakolhatja azokat.
A szervezet szerint a mintegy negyedmillió főt számláló washingtoni menet megmutatta, hogy mekkora erő és méltóság lakozik az amerikai fekete közösségben. A baptista lelkésznek a Lincoln-szobor előtti beszéde elementáris hatással volt saját életére is, a polgári jogi harcos egyenesen berobbant az amerikai nyilvánosságba, a Time magazin 1963-ban őt választotta az év emberének.
Martin Luther King 1968. április 4-én Memphisben merénylet áldozata lett, lelőtték.
Augusztus 28.: százezrek tüntetnek az amerikai feketék egyenlő jogaiért (1963)
„Nem kábíthatjuk magunkat a fokozatosság ópiumával. A demokrácia ígéretét most, azonnal be kell váltani. Most, azonnal ki kell jutnunk a faji elkülönítés sötét és elhagyott völgyéből, és rá kell lépnünk az egyenlőséghez vezető napsütötte ösvényre” – mondta ifj. Martin Luther King (1929–1968) a washingtoni menetnek tartott, sokat idézett beszédében („Van egy álmom”) 1963. augusztus 28-án. Ebben nem ...
Továbbiak
