Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint a múlt hét óta Peru megelőzte az Egyesült Államokat a venezuelaiak által benyújtott menedékkérelmek számát tekintve. Miközben az USA-ban eddig 68.270-en kértek hivatalosan menedéket, Peruban ennél majdnem kétszer többen, 126.997-en nyújtották be a menedékkérelmet.

Ennél jóval magasabb azonban azoknak a száma, akik elhagyni kényszerültek súlyos politikai és gazdasági válsággal sújtott otthonukat: a perui Migrációs Felügyelet adatai szerint több mint 353 ezer ember, köztük 16 ezer kiskorú érkezett eddig Venezuelából.

Eduardo Sevilla, a migrációs hatóság vezetője szerint eddig 53 ezer ember jutott ideiglenes tartózkodási engedélyhez (Permiso Temporal de Permanencia – PTP), amely lehetővé teszi, hogy a menekülők legálisan munkát vállaljanak, adót fizessenek és hozzáférhessenek a különböző közszolgáltatásokhoz (pl. egészségügyi ellátás, oktatás). Az érkezők száma az idén folyamatosan növekedett, így a központi migrációs hivatal 24 órában dolgozik, és naponta közel kétezer ember ügyét intézi.

A peruiak 60 százaléka amúgy is a feketegazdaságban dolgozik, lehetőségek hiányában ide áramlik a venezuelai menekültek jelentős része is: a nagy többség édességeket árul buszmegállókban vagy épp forró innivalót az utcákon.

„Tegnap négyen árultunk kávét egy utcasarkon, mind szakemberek: egy katona, egy ügyvéd, egy orvos és egy tanár” – kommentálta a helyzetet az egyik menekült az El País-nak.

A hatóságok látványosan nincsenek felkészülve a helyzet kezelésére, a rengeteg rést pedig egyházi és karitatív szervezetek próbálják betölteni. Több tízezer ember nekik köszönhetően jut bár napi egy meleg ételhez.

„A mi adataink szerint 2015 és 2017 között 1328 százalékkal emelkedett a bevándorló venezuelaiak száma. Az UNHCR jelezte, hogy a lakosság részéről a legpozitívabb válasz Peruból érkezett, de már elkezdünt idegengyűlölő üzeneteket is látni” – foglalta össze a helyzetet Emilio Martínez jezsuita lelkész, a jezsuita karitatív szervezet tagja.

Venezuela jelenleg a világtörténelem egyik legsúlyosabb gazdasági válságát éli, amelynek gyökerei a 2010-es évek elejére vezethető vissza. Az 1999-ben, nagy népi mozgósítás hullámain hatalomra kerülő baloldali Hugo Chávez elnöksége első évtizedében komoly szociális vívmányokat valósított meg, drasztikusan csökkentve a szegénységet az országban. Ám ezzel párhuzamosan a kormányzó eliten belül az az irányvonal került túlsúlyba, amely nem a gazdaság diverzifikálását és a rengeteg alulról érkező kezdeményezést támogatta volna, hanem az, amely kizárólag kőolajexportból akarta finanszírozni az állami költségeket.

A kőolaj árának 2015-ös drasztikus csökkenése teljesen bedöntötte a venezuelai gazdaságot. Egy februárban közölt kutatás szerint egy venezuelai átlagosan 11 kilót fogyott a tavaly, a lakosság 90 százaléka pedig mára szegénységben él. A gazdasági válságot tovább súlyosbítja, hogy a Chávez 2013-as halála után hatalomra kerülő Nicolás Maduro teljesen képtelen a helyzet kezelésére, ám kétségbeesett kapaszkodik a hatalomhoz.

(Mérce / El País – nyitókép: Luis Centurión/Perú21)