Semmit nem adtunk. Azt kapták, hogy találkozhattak velünk – jelentette ki Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke újságírói kérdésre válaszolva június 12-én, Szingapúrban, az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsongunnal tartott találkozója utáni sajtótájékoztatón. Trump rendkívül tehetséges emberként jellemezte partnerét, illetve külön méltatta a japán és a kínai közreműködést a megbeszélés létrehozásában.
Oroszországról egyáltalán nem tett említést az amerikai elnök, noha a találkozó előtt az orosz és az észak-koreai külügyminiszter is folytatott tárgyalást. Ennél szokatlanabb, de lehet, hogy csak Trump figyelmetlensége az oka, hogy a dél-koreai vezető szerepéről a sajtótájékoztató legvégén, újságírói kérdésre esett szó. Igaz, ekkor barátjának nevezte Mun Dzseint. A felek a következőkben állapodtak meg:
– Az Amerikai Egyesült Államok és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megújítják kapcsolatukat a két ország népeinek békéjéért és jólétéért való törekvések jegyében.
– A két ország közös erőfeszítéseket tesz, hogy hosszan tartó és stabil békefolyamatot indíthasson a Koreai-félszigeten.
– A 2018. április 27-i panmindzsoni nyilatkozat megerősítésével Észak-Korea vállalja, hogy a Koreai-félsziget teljes körű nukleáris fegyvermentesítésére törekszik.
– A két ország elkötelezi magát a háborúban eltűntek és börtönbe zártak hazajuttatása mellet, beleértve a már azonosított holtakat is.
A megbeszélés – s az, hogy Trump nem kényszerült annak félbeszakítására, amint annak lehetőséget beharangozta – valóban történelmi jelentőségűvé tette a csúcstalálkozót. Először került sor a két ország vezetőjének találkozójára. De ez nyilvánvalóan csak a folyamat kezdete. Alighanem mindkét fél részéről erős a bizalmatlanság, még ha az amerikai elnök optimistának is láttatta önmagát.
A bizalmatlanság egyik jele: Phenjan csak azt vállalta, hogy „törekszik” a fegyvermentesítésre. A másik: az Észak-Korea elleni gazdasági szankciók fennmaradnak. Viszont – a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint – az USA, sőt a világ, eredményként könyveli el, hogy már hét hónapja nem volt kísérleti atomrobbantás Észak-Koreában és az egyik kísérleti telep megsemmisült, illetve azt megsemmisítették. A következő lépés a rakéta hajtómű-gyártó üzem leszerelése. Az amerikai elnök hangsúlyozta: megszűnik a koreai demilitarizált övezethez közeli dél-koreai főváros, a 28 milliós Szöul fenyegetettsége. Az amerikai vezető nem ment bele abba a találgatásba, mi történik, ha Phenjan nem teljesíti vállalásait.
