Giorgia Meloni miniszterelnök Párizsban januárban. A választók hétfőn elutasították az olasz igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó tervét. Fotó: Ludovic Marin

Több mint 15 millió ember szavazott NEM- mel a március 22-23-i népszavazáson Giorgia Meloni igazságszolgáltatási reformra és a hatalmi ágak szétválasztásának aláásására irányuló szándékára. A választásra jogosultak közel 60%-ának részvételével elért eredmény hullámokat váltott ki a politikai színtéren – és hatalmas győzelmet jelentett azoknak a társadalmi mozgalmaknak, szakszervezeteknek és ifjúsági egyesületeknek, amelyek az elmúlt években ellenállást építettek Meloni elnyomó programjával szemben.

„A kétnapos népszavazáson a szavazók közel 54 százaléka mondott nemet az igazságszolgáltatás átalakítására, míg az igenek aránya 46 százalék körül alakult – számolt be a The Guardian.”

A szélsőjobboldali kormányzat alkotmányos változtatásokat akart bevezetni, amelyek növelnék az igazságszolgáltatás feletti kormányzati ellenőrzést, azzal az ürüggyel, hogy a nem hatékony bírói kar lassítja a jogi folyamatokat. Az egész államapparátust, beleértve Olaszország legnagyobb médiaházait is, mozgósították a reform elfogadásának biztosítására – de ez kudarcot vallott.

A baloldali Potere al Popolo pártból származó Giuliano Granato szerint a népszavazás magas részvételi aránya önmagában is áttörést jelent. A szavazást megelőző hetekben a diákok megtalálták a módját annak, hogy megkerüljék a bürokratikus és gazdasági akadályokat, amelyek megakadályozták volna őket abban, hogy otthonuktól távol szavazzanak, míg mások szó szerint az egész világot bejárták, hogy részt vehessenek. „Ez egyrészt azért fontos, mert sokan akartak tenni az adott kérdésben” – mondta Granato a Peoples Di patchnek. „De sokan azért is szavaztak, mert ezt egy lehetőségnek tekintették egy politikai üzenet küldésére.”

A „nem” minden rétege

Az „igen” szavazatok esetében a politikai üzenet meglehetősen egyértelmű volt: a jobboldali kormány mandátumának megerősítése és több mozgástér programja végrehajtásához. A „nem” szavazatok esetében azonban a jelentést több rétegen keresztül kell elemezni, hangsúlyozza Granato. Az első „nem”, mutat rá, az alkotmány védelmében hangzott el – egy progresszív alkotmányért, amelyet a fasizmus legyőzése után, az ellenállásban részt vevők részvételével kovácsoltak.

A „nem” egyben a kormány általános cáfolata is volt, állítják Potere al Popolo és más baloldali szervezetek. „Úgy gondoljuk” – mondja Granato a tömeges ellenszavazatról –, „hogy ez katalizátorként működött egy sokkal szélesebb körű elégedetlenséghez, amelyet a hagyományos politikai ellenzék nem tudott megfelelően levezetni.”

A népszavazási számok meghaladták a hagyományos közép és balközép pártok szavazóbázisát, ami azt jelzi, hogy sok olyan szavazó vett részt a szavazáson, aki általában tartózkodik. Granato szerint ezt abban az összefüggésben kell értelmezni, hogy Olaszország politikai környezete miatt – ahol a jobboldaltól a balközépig terjedő választási lehetőségek lényegében ugyanazon gazdasági premisszák alapján alakulnak – az emberek általában úgy érzik, hogy a szavazatuk semmit sem változtat. Ebben az esetben más volt a helyzet. „Az emberek tudták, hogy a szavazatuk számítani fog” – mutat rá.

Ez egy erősen polarizált kampány egyik eredménye volt, amelyet a bizonytalan közvélemény-kutatások is megerősítettek egészen a végéig. Granato megjegyzi, hogy még a népszavazás kezdete előtti napon sem lehetett megjósolni, hogy merre fog mozdulni a szavazat. „Az emberek akkor vesznek részt, amikor úgy érzik, hogy a véleményük számít. Amikor úgy gondolják, hogy nincs jelentősége, otthon maradnak.”

Bővebben: A mediterrán dokkmunkások történelmi jelentőségű nemzetközi sztrájkot indítottak

A „nem” egyben a munkásellenes politikák elutasítását is jelentette, amint azt a szakszervezetek részvétele is bizonyítja egy „szociális ’nem’-ért” indított kampány kiépítésében. Az Unione Sindacale di Base (USB) nevű helyi szakszervezet szerint az eredmény „a változás és a küzdelem erős jelzése, amelyet az élet- és munkakörülmények védelmére irányuló erőfeszítésekbe, valamint Olaszország háborúkból való kivezetésébe és a Meloni-kormány menesztésének követelésébe kell fordítani”.

A háborúval és a militarizációval való szembenállás újabb rétegét képezi a népszavazás eredményeinek, amely nemcsak a Palesztinával való szolidaritás hatalmas mozgósításából fakad – amely háromszor is megbénította Olaszországot a népirtás ideje alatt –, hanem a kormányzatnak a Trump és Netanjáhú-kormányok által indított illegális támadásokkal szembeni hallgatásából és szolgaiságából is – beleértve Iránt és Libanont, de Venezuelát és Kubát is.

„És ez nem csupán egy etikai ’nem’” – teszi hozzá Granato. „Ez egy olyan ’nem’, amelynek azonnali anyagi következményei vannak Olaszország számára, mivel az országot már most is súlyosan sújtja az infláció [amelyet ezek a támadások okoztak]. Az üzemanyagárak már emelkedtek, a közüzemi számlák és az alapvető ellátási szükségletekkel együtt.”

A Gázai Generáció éber és aktív

Ebben az összefüggésben a Potere al Popolo , az USB, a Cambiare Rotta , a CAU és az OSA diákszervezetek, és még sokan mások tucatnyi városban vonultak utcára közvetlenül az eredmények kihirdetése után, követelve a Meloni-kormány lemondását. Míg a kormányzat többször is bebizonyította, hogy képes figyelmen kívül hagyni a népszavazás követeléseit, és várhatóan ebben az esetben is ezt fogja tenni, ezek a szervezetek a népszavazás lendületét kívánják megragadni, és kiépíteni azt az átalakító erőt, amelyre Olaszországnak szüksége van.

Ez magában foglalja, ahogy Granato részletezi, a munka- és életkörülmények radikális megváltoztatásáért folytatott küzdelmet, beleértve a megélhetést biztosító béreket és a biztonságos munkakörülményeket minden munkavállaló számára, egy valódi ipari stratégia kialakítását, amely a többség jólétére, nem pedig a gazdag iparosok és vállalatok jólétére összpontosít, valamint az energia-szuverenitás kiépítését. Végül magában foglalja egy eltérő külpolitika bevezetését, amely független a NATO és az USA érdekeitől, és a globális együttműködésen és szolidaritáson alapul.

A fiatal szavazók magas részvételi aránya – a lakosság mintegy 58% -a elutasítja Meloni javaslatait – reményt ad arra, hogy ezt a csatát meg lehet nyerni. Az olaszországi „Gázai Generáció” „éber és aktív” – mondja Granato –, és más progresszív erőkkel együtt nem fog engedni a szélsőjobbnak.

Iratkozzon fel a Savage Minds csatornára

Szerkesztő által

Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.

Forrás: https://substack.com/home/post/p-192080621 2026. március 25.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó