Mohamed Bazoum, Niger volt elnöke, akit belföldön széles körben Niger egykori gyarmatosítója, Franciaország bábjának tekintenek, a párizsi Élysée-palotában, 2023. február 13-án. Fotó: Michel Euler
Niger március 12-én hivatalos tiltakozó levelet nyújtott be Nicoletta Avellá-nak, az EU nigeri ideiglenes ügyvivőjének, elítélve az Európai Unió (EU) „atyáskodó és leereszkedő hozzáállását”.
Avellát néhány órával azután hívták be Niger külügyminisztériumának niamei irodájába, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadott egy állásfoglalást, amelyben Mohamed Bazoum „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását” követelte, akit 2023 júliusában fosztottak meg az elnöki poszttól.
A határozat hangsúlyozta, hogy Bazoumot „demokratikusan választották meg”. A 2021-es demokratikus választás olyannyira sikerült, hogy legalább egy körzetben a szavazók részvételi aránya 103% volt, a szavazatok 99%-a Bazoum-ra érkezett.
Bazoum-ot, akit belföldön széles körben Niger egykori gyarmatosítója, Franciaország bábjának tekintenek, Mahamadou Issoufou utódja volt, akinek elnöksége már eleve tiltakozásokkal nézett szembe rezsimjének Franciaországnak való alárendeltsége miatt, és amely megtorlást indított ellene.
Alig hat hónappal azelőtt, hogy Bazoum-ot kihirdették volna a „választások” győztesének, Ibrahim Keïtá-t, Niger nyugati szomszédjának, Malinak Franciaország által támogatott elnökét egy nép által támogatott katonai puccs során megbuktatták a francia csapatok kiutasítását követelő tömegtüntetések közepette.
Bazoum megválasztása után három hónappal Assimi Goïta ezredes egy újabb puccsal megszilárdította a hatalmat Maliban, létrehozva egy népi katonai kormányt, amely később kiűzte a francia csapatokat.
2022-ben hasonló folyamat bontakozott ki Mali déli szomszédjában, Burkina Fasóban is, ahol Roch Marc Kaboré rezsimjének Franciaország által támogatott megbuktatása után Ibrahim Traoré kapitány népszerű katonai kormánya 2023 januárjáig kiutasította a francia csapatokat.
A Száhel-övezet egykori francia neokoloniumait elsöprő antiimperialista tiltakozáshullám közepette Bazoum megpecsételte sorsát azzal, hogy meghívta a szomszédos országokból kiűzött francia csapatokat Nigerbe. Tízezrek vonultak utcára a fővárosban, Niamey-ben és másutt, hogy megünnepeljék a Bazoum ellen 2023 júliusában végrehajtott puccs hírét, amelyet elnöki gárdájának vezetője, Abdourahamane Tchiani tábornok hajtott végre.
Franciaország, amely Tchiani kormányának parancsára nem volt hajlandó kivonni csapatait, háborúval fenyegette meg az országot, hogy visszaállítsa Bazoum-ot a hatalomba, szembeszállva a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) többi államával, amelyek továbbra is a neokoloniálizmus igája alatt maradtak.
Azonban a háborúval szembeni belföldi ellenállás, valamint a lakosság körében egyre növekvő franciaellenes hangulat miatt a háború nem valósult meg, különösen mivel Mali és Burkina Faso Niger védelmére kelt, és megalapította a Száhel-övezeti Államok Szövetségét (AES).
Mivel nem sikerült háborúval helyreállítani Bazoum-ot, Franciaország végül 2023 decemberéig kénytelen volt kivonni csapatait.
Több mint két évvel később Christophe Gomart, a parlament francia képviselője még mindig nosztalgiával gondolt Bazoum-ra, mint Európa „fő partnerére a Száhel-övezetben”, miközben az EP március 12-i állásfoglalásában szorgalmazta szabadon bocsátását.
Határozottan elutasítva „az EU beavatkozását Niger belügyeibe”, Niger külügyminisztériuma beidézte képviselőjét, Avella-t, hogy megerősítse, Niger „nem fogad el semmilyen irányelvet” Franciaországtól, sem „bárhonnan is jöjjön az”.
Iratkozzon fel a Savage Minds csatornára
Szerkesztő által
Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.
Forrás: https://substack.com/home/post/p-191556642 2026. március 20.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
