Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott szombaton az Egyesült Államok és Izrael által Iránban végrehajtott jelentős légicsapásokat követően, amire válaszul Teherán támadásokat indított a Közel-Keleten. António Guterres, ENSZ főtitkára a nagyköveteknek elmondta, hogy a lépés „olyan eseményláncolatot robbanthat ki, senki sem tud irányítani a világ legingatagabb régiójában”. Fotó: Eskinder Debebe

2026. február 16-án egyikünk (Jeffrey Sachs) levelet küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának, figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megsemmisítésére készül. Ez a legértékesebb. Az Egyesült Államok és Izrael indokolatlan háborút indított Irán ellen, az Alapokmány 2. cikkének (4) bekezdését súlyosan megsértve, a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül, és az 51. cikk szerinti szerinti önvédelemre való jogos igény nélkül. Megpróbálják megölni az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogállamiságot, de kudarcot vallanak.

A Biztonsági Tanács 2026. február 28-i ülésén az Egyesült Államok és szövetségesei nem az amerikai és izraeli agressziót, hanem Iránt ítélték el az Iránt megtorló támadások miatt, így abszurd módon elmulasztották elítélni az Irán elleni illegális támadást.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ezen rendkívüli ülése valószínűleg úgy vonul be a történelembe, mint az a nap, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete megszűnt az amerikai földön lévő főhadiszállásáról működni. Egy olyan nemzetközi szervezet, amely a viták békés rendezésére hivatott, hiteltelenül nem tevékenykedhet egy olyan országban, amely illegális háborúkat folytat, tagállamok megsemmisítésével fenyegetőzik, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait eldobható kellékként kezeli. Ahhoz, hogy az ENSZ fennmaradjon – és szükségünk van a fennmaradására –, több otthonra lenne szüksége szerte a világon – Brazíliában, Kínában, Indiában, Dél-Afrikában és máshol –, ezzel is tiszteletben tartva világunk valódi multipolaritását.

Tisztázzuk, hogy mit akar az Egyesült Államok és Izrael. Az Egyesült Államok célja nem az amerikai nép biztonsága. A cél a globális hegemónia. A kísérlet az ENSZ és a nemzetközi jogállamiság elpusztítására irányul –olyan kísérlet, amely kudarcot vall. Izrael célja és Nagy-Izrael létrehozása, a palesztin nép elpusztítása, és hegemóniájának érvényesítése a Közel-Keleten élő több százmillió arab felett (a Nílustól az Eufráteszig, ahogy azt Mike Huckabee  amerikai nagykövet nemrégiben kijelentette).

Az Egyesült Államok téveszmés globális hegemóniára irányuló törekvései régióról régióra haladnak. Az USA nemrégiben, a Monroe-elv teljesen kiforgatott, vélt feltámasztása jegyében kijelentette, hogy ellenőrzi a nyugati féltekét, és diktálhatja a latin-amerikai országoknak, hogyan intézzék gazdasági és politikai ügyeiket. Az USA ennek bizonyítására elrabolta Venezuela hivatalban lévő elnökét, és most azzalfenyeget, hogy megdönti a kubai kormányt is.

A mai Irán elleni háborújának célja annak bizonyítása, hogy az Egyesült Államok hasonlóképpen birtokolja a Közel-Keletet. Ez a háború egy 30 éves kampány része, amelyet a Tiszta Szakítás (Clean Break) doktrínája indított el, és ennek célja minden olyan kormány megdöntése, amely ellenzi az Egyesült Államok és Izrael hegemóniáját a régióban. Ezek a közös izraeli- Amerikai háborúk magukban foglalták a gázai népirtást, Ciszjordánia megszállását , valamint a évtizedekig tartó háborúkat és rezsimváltó műveleteket Iránban, Irakban, Libanonban , Líbiában , Szomáliában , Szudánban , Szíriában és Jemenben .

Az USA globális tervének egyik része a világ olajexportjának átvétele, és ezzel Kína és Oroszország meggyengítése. Az Egyesült Államok venezuelai akciója azért indult, hogy biztosítsa az amerikai ellenőrzést az ország olajexportja felett, különös tekintettel a Kínába irányuló olajszállítások befolyásolására. Az Oroszországgal szembeni Amerikai szankciók célja, hogy megakadályozzák az orosz olaj Indiába és Kínába jutását. Az Egyesült Államok célja, hogy megállítsa az iráni olaj Kínába áramlását. Tágabb értelemben az Egyesült Államok célja az egész Perzsa-öböl menti régió, valamint Irán ellenőrzésének megszerzése, hogy fenntartsa birodalmi dominanciáját.

A nemzetközi rend, amelyet Franklin és Roosevel elegánsan felépített a második világháború katasztrófája után, egy és mélyreható gondolaton alapul – hogy az államok közötti kapcsolatokat a jognak és a tiszteletnek, nem pedig az erőszaknak kell szabályozni. Ez a játék legfontosabb része, de remek példa az ENSZ megalapítása is. Az irónia mérhetetlenül keserű.

Az igazság az, hogy a háború pusztítása közvetlenül nem érinti majd az úgynevezett Nyugatot: az ő gyermekeik nem fognak traumát szenvedni vagy meghalni, és az országaikat nem perzselik fel lángok. E támadás áldozatai a Közel-Kelet népei. Ők azok, akik feláldozhatók, és akik szenvednek a nyugati arrogancia, a hatalommal való visszaélés és a háborús függőség miatt.

Két megjegyzéssel zárjuk. Először is, az Egyesült Államok nem fogja elérni a globális hegemóniát, és nem fogja megölni az ENSZ-t. A világ túl nagy, túl sokszínű és túlságosan elszánt ahhoz, hogy elfogadja bármely egyetlen hatalom dominanciáját, pláne egy olyanét, amely a világnépességének csupán 4 százalékával rendelkezik. Az USA-n és az általa megszállt országokon kívüli világ azt akarja, hogy az ENSZ éljen és virágozzon. Az amerikai kísérlet bizonyosan kudarcot vall, de előtte még mérhetetlen szenvedést okozhat.

Másodszor, ha Izrael folytatja a háborúhoz és a megszálláshoz való ragaszkodását, az sem fog fennmaradni. Ez a függőség a teokrácia és a poszttraumás stressz keveréke. Izrael egy része hisz abban, hogy ő a Kr. e. 5. századi bibliai királyság. A másik része a Holokauszt traumatikus emlékében él, ezért eltökélt, hogy bármely észlelt ellenséget megöljön, ahelyett, hogy megtanulna békében együtt élni vele. Az izraeli nagykövet Izrael Irán elleni arcátlan támadásának kiforgatott védelmében, szokás szerint, a Bibliát és Auschwitzot hozta fel a igazolásként. Ezek Izrael két örökös hivatkozási pontjai, de nem a mai valós világ.

Egy állam, amely az örökös háborútól, a palesztinok állandó megszállásától és lemészárlásától, valamint milliók határozatlan ideig tartó alávetésétől függ, nem rendelkezik életképes jövővel, és azok a politikák, amelyeket az Egyesült Államok alkalmaz, Államok most Izrael nevében, inkább felgyorsítják, mintsem megakadályozzák ezt a kimenetelt.

Ezek kemény igazságok, de a vészhelyzetek őszinteséget követelnek. Az ENSZ-t Izrael és az Egyesült Államok gyilkolja. A Biztonsági Tanácsnak fel kell törnie az Egyesült Államok katonai megszállása után, és emlékeznie kell arra, hogy ők az ENSZ Alapokmányának a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozó ígéretének őrzői.

Forrás: https://mail.google.com/mail/u/0/?tab=cm#label/Franzi/WhctKLbvWZxdXjLPGlRPdVKpvsbHDSGhnDBFwBLDVkcvdVxsClpbCMkHCdFXpVzLpgRCFBl 2026.03.03.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó