A hétvége folyamán az izraeli biztonsági kabinet új szabályozást léptetett életbe, mely jelentősen megkönnyíti a zsidó területfoglalást Ciszjordániában, és felborítja az amúgy is sérülékeny status quot, ami az 1995-ös oslói béketárgyalások óta irányadó a terület közigazgatási és katonai státuszát illetően. Izrael régóta és folytatólagosan megsérti az egyezményt, a most elfogadott határozatok tovább nehezítik az ott élő palesztinok életét, és jelentős mértékben korlátozzák önrendelkezésüket.
Február 8-án az izraeli biztonsági kabinet határozatcsomagot hozott nyilvánosságra, ami alapjaiban forgathatja fel az 1967 óta izraeli megszállás alatt álló Ciszjordánia jogi és katonai viszonyait.
A biztonsági kabinetben Benjamin Netanjahu is helyet foglal mint Izrael miniszterelnöke, mellette több, nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú miniszternek van helye a testületben. A kabinet határozatai nem igényelnek jóváhagyást a törvényhozás, a Knesszet részéről, így azok már kihirdetésük után jogerőre emelkedtek.
A Becálel Szmotrics pénzügyminiszter, a Vallásos Cionista Párt vezetője, és Jiszráel Kac védelmi miniszter (Likud) által jegyzett határozatok számos módon teszik egyszerűbbé, és legalizálják is a telepes mozgalom földfoglalását.
Zsidók nem vehettek földet, eddig
Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától a területet, de több, a földvásárlásra vonatkozó törvény hatályban maradt, melyet még jordán jogalkotók hoztak. Ezek közül az a legfontosabb, amelyik kizárólag muszlimok számára engedélyezte földek felvásárlását, ezzel védve a területet a zsidó terjeszkedéstől. Izrael korábban tartózkodott a törvény hatályon kívül helyezéséről, mivel a nemzetközi jog szempontjából minimum aggályos katonai közigazgatás keretében életben lévő jogszabályok eltörlése.
Eddig tehát zsidók (és más, nem-muszlim vallásúak) csak indirekt módon vásárolhattak földeket Ciszjordániában, ennek most vége.
Ciszjordánia térképe (kép: Csillik Dávid)
A lépéssel a kabinet számtalan bürokratikus akadályt szüntetett meg: eddig szürkezónás adásvételeket legalizál az állam Ezután az izraeli állampolgárok éppúgy juthatnak földhöz a megszállt Ciszjordániában mint Tel-Avivban, vagy bármely izraeli városban.
Az 1995-ben lezárt oslói béketárgyalások után inaktívvá váló Földvásárlási Bizottságot is reaktiválják Szmotricsék. A tárgyalások előtt ez a bizottság hagyta jóvá zsidók területvásárlási kérelmeit, ami szembement a területen hatályos jordán törvényekkel. Most, hogy a szerv újra munkába áll, sokkal gyorsabban, akadálymentesen és – izraeli törvények szerint – legálisan fog a telepes mozgalom újabb földterületekhez jutni.
Hebronban is megnyitják az utat a telepesek előtt, és tovább zilálják az „oslói rendet”
Hebron Ciszjordánia második legnépesebb városa Kelet-Jeruzsálem után, lakosai száma kétszázezer felett van. Nagyjából ezer zsidó telepes él a városban, azon belül is az óvárosban, erődszerű telepeken. A város övezetei H1 (80%) és H2 (20%) besorolást kaptak az 1997-es második oslói béketárgyalások nyomán. A H1 felett palesztin rendvédelmi és közigazgatási felügyelet érvényesül, míg a H2 felett – ezek főleg óvárosi részek – izraeli biztonsági ellenőrzés mellett továbbra is a Palesztin Hatóság illetékes közigazgatási kérdésekben.
Szmotrics és Kac új határozat-gyűjteménye a H2 területeken kicsavarja a Palesztin Hatóság kezéből az építési engedélyek feletti ellenőrzést, megnyitva az utat további telepek alapítására, és a meglévők bővítésére a városon belül. Hebron zsidó telepei egyébként is sok feszültséget szítanak: a közeli palesztin lakosok számára éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, biztonsági okokra hivatkozva.
De az új szabályok a többi palesztin városban és vegyes területen is visszaszorítják a palesztinok eddig is korlátozott önrendelkezését.
Vízügyi és műemlékvédelmi okokra hivatkozva ugyanis szélesebb jogkört biztosítanak az izraeli hatóságoknak. Az A és B jelzésű területeken várhatóan emelkedni fog a katonai beavatkozások száma, és több műemlék jellegű területen izraeli közigazgatási felügyelet érvényesül majd. Az „A”, illetve „B” – valamint „C” jelzések a területek oslói egyezményben foglalt felosztására utalnak. Az A terület, mely a földek 18%-át foglalja magában, eddig palesztin közigazgatás és rendvédelmi felügyelet alatt állt a megegyezés értelmében, míg a B területen (22%) palesztin közigazgatási és izraeli rendvédelmi felügyelet osztozik. A C terület fölött (60%) Izrael gyakorol teljes ellenőrzést.
A Szmotrics-Kac határozatok tehát mind az A, mind a B területeken megváltoztatják az erőviszonyokat – az izraeli állam és a zsidó telepesek javára.
Izraelben sokan ünneplik a döntést, a nemzetközi közösség tiltakozik
Szmotrics sajtónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: ,,Véget értek azok az idők, amikor a telepesek másodrangú állampolgárok voltak Ciszjordániában, rasszista jordán törvényeknek köszönhetően. Normalizáljuk az életüket, elmozdítjuk a bürokratikus akadályokat, a terepen harcolunk tovább, erősítjük az ellenőrzésünk Izrael földjén.”
Telepes vezetők és több jobboldali politikus üdvözölte a határozatot. A Tel-Aviv-i székhelyű Peace Now (Békét Most!) izraeli civil szervezet viszont elítélte azt. Kiadványukban arra figyelmeztetnek, hogy a határozat számos jogkört von el a Palesztin Hatóságtól, ezzel jelentősen csorbítva az amúgy is nagyon korlátos palesztin autonómiát.
A Palesztin Hatóság közleményben tiltakozott, Mahmúd Abbász elnök a helyzet veszélyes eszkalációjának és a palesztinok történelmi és nemzeti jogai elleni direkt támadásnak nevezte a történteket.
Egyiptom, Jordánia, Szaúd Arábia, Katar, Törökország, Pakisztán, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterei közös nyilatkozatban támadták a határozatokat. Izrael lépését illegálisnak minősítették és arra figyelmeztettek, hogy Izrael jogszerűtlenül érvényesíti joghatóságát Ciszjordániában. Hétfőn Nagy-Britannia is a lépés visszavonására szólította fel a zsidó államot.
Ciszjordániában a földért folytatott harc zsidó telepesek és palesztin lakosok között már évtizedek óta mindennapos. Decemberben helyszíni riportban számoltunk be telepesek és palesztin lakosok harcáról.
Elgondolkodtatott a cikk? Voltak benne új informácók, érdekes meglátások? Segített abban, hogy kialakítsd saját véleményed? Ha igen, mennyit ér ez számodra?
A gondolkozásra, kritikára és közös cselekvésre ihlető újságíráshoz az olvasók összefogására is szükség van. Csatlakozz, hogy együtt teremthessünk értéket!
Már ezer forint is nagy segítség, és ha teheted, légy rendszeres támogató! Köszönjük!
