A nemzetközi jog sosem képes megakadályozni következetesen az imperialista hatalmat – annak legitimálásának része.

Starmer brit miniszterelnök azt mondja, támogatja a nemzetközi jogot. Mégsem kárhoztatta Donald Trump Nicolas Maduro elrablásának botrányos tettét. Ez a szabályalapú rendszer nem akadályozta meg a Gázai Övezetben történő népirtást, a Szudánban elkövetett atrocitásokat és több ezer más erőszakos konfliktust.

Vajon a marxistáknak törődniük kellene a nemzetközi joggal?

A marxisták nem tekintik egyszerűen csak csalásnak a jogot, melyet a kapitalista rendszer követ el.

Karl Marx pályája elején a jogfilozófiát tanulmányozta. Sok radikális abban az időben a jog tökéletesítését látta annak módjának, hogy a társadalom igazságosabbá és egyenlőbbé váljon.

1842-ben egy radikális újságnak írva Marx számos cikket publikált, amelyek elítélték azt az új törvényt, amely megfosztotta a szegényeket a fagyűjtés jogától.

Marx visszaemlékezett, hogy a falopásról szóló törvényről írás miként fordította el figyelmét az absztrakt, tiszta politikáról a gazdasági feltételekre, ahogyan a szocialista eszméit kidolgozta.

Az új törvények és statútumok lehetővé tették, hogy a kapitalizmus racionális rendszerként mutatkozzon be, amely elutasította az urak és királyok önkényes uralmát.

A 19. században kialakult jogrendszer az egyéni jogok nyelvét használta. De alakítását az új gazdagsági források – beleértve a gyarmati zsákmányt és az emberkereskedelmet – védelmének igénye határozta meg.

Azzal az évvel egyidőben, amikor Marx a favágókról írt, a brit kormány a nankingi szerződést kényszerítette Kínára, míg brit hadihajók fenyegették a várost. A szerződés törvényessé tette, hogy Nagy-Britannia Hongkongot megszerezze.

A marxisták számára a jog nem testesít meg absztrakt elveket és örök ideálokat. A nemzetközi jog a tengeri és kereskedelmi jogból fejlődött ki, amely a nemzeti határokon átívelő piaci kapcsolatokat szabályozta.

Az állam azt állítja, hogy mind egyenlők vagyunk a jog előtt. Az egyének nagymértékben különböznek vagyonukban és hatalmukban, de az egyenlőség és igazságosság látszata legitimálja a rendszert.

A jogrendszer a kapitalista államba van integrálva. Azt állítja, hogy felülemelkedik az osztályellentéteken, de gyakorlatban a gazdagokat és hatalmasokat védi.

A Kommunista Kiáltványban Marx és Friedrich Engels így szólt az új uralkodó osztályhoz: „A jogtudományotok nem egyéb, mint osztályotok akarata, amelyet törvénnyé formálódtak mindenki számára, olyan akaraté, melynek lényegi jellegét és irányát osztályotok létezésének gazdasági feltételei határozzák meg.”

Nemzetközi szinten a jog a nagyhatalmak érdekeit védi, amelyeknek megvan a gazdasági és katonai hatalmuk, hogy akaratukat a világra kényszerítsék.

Az emberi jogok nemzetközi egyezményei a második világháború után szaporodtak el. Kialakításukat a háború borzalmai iránti undor határozta meg.

De az egyezmények és szabályok a nemzeti államokra támaszkodnak a végrehajtásukban. A legerősebb államok mindig meghatározzák, mely diktátorokat tolerálják és támogatják, és mely országok válnak „őrült államokká”.

A nemzetközi jog sosem képes megakadályozni következetesen az imperialista hatalmat – annak legitimálásának része.

De a marxisták komolyan veszik a jogi vitákat. Az orosz forradalom után a marxista jogelméleti szakértő, Jevgenyij Pasukanis publikálta A jog és a marxizmus általános elméletét. Pasukanis „ideológiai kísértetnek” nevezte a „jog tiszta elméletét”, amely azt állítja, hogy a jog elkülönül a társadalmi kapcsolatoktól.

Nem volt elég panaszkodni egyes visszaélésekről, érvelt. Maga a jog osztályérdekeket fejez ki ideológiai formában. A jogrendszer működésének ellenzése részben az osztályuralom misztifikálásának feloldása.

A társadalom nem a meglévő jogok kiterjesztésével, vagy a jogrendszerek tökéletesítésével fog megreformálódni. A szocializmus az uralkodó osztály forradalmi megdöntésén múlik.

A jog számít. Megvonhatja tőlünk a polgári szabadságjogokat és leleplezheti az imperialista erőszakot. Az igazságtalan törvények elleni ellenállás tarthatatlanná teheti a rendszert.

Az igazságtalan törvények és az imperialista háború elleni küzdelem legjobb módja nem a tárgyalóteremben van – hanem az utcákon, legyen az Minneapolis, Caracas vagy London.

forrás: Socialist Worker