Grönland illusztrációja, amelyet Katie Miller küldött X-nek
Úgy tűnik, Európa-szerte egyre jobban aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államok hamarosan valamilyen formában megszállhatja Grönlandot, Donald Trump amerikai elnök friss nyilatkozatait követően, amelyek a terület nemzeti és nemzetközi biztonság szempontjából betöltött fontosságáról szólnak – amely az Egyesült Államok stratégiai érdekeit jelképezi.
Az elmúlt napokban számos aggodalomra okot adó nyilatkozat látott napvilágot, miközben ugyanezek a vezetők közül sokan figyelemre méltóan higgadtak maradtak az Egyesült Államok Venezuela elleni illegális támadásaival kapcsolatban. „Nem lehet annektálni egy másik országot, még a nemzetközi biztonságról szóló vita alapján sem” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök (Grönlandról, nem Venezueláról). Hasonlóképpen, Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke kijelentette: „Országunkat nem lehet annektálni vagy elfoglalni pusztán azért, mert valakinek kedve van hozzá.”
„Ebben a tekintetben európai NATO-szövetségeseink támogatása sokat jelent” – idézte Nielsent is. „Egyértelmű üzenet, hogy a területi integritás, a szuverenitás és a nemzetközi szabályok továbbra is érvényesek és tiszteletben kell öket tartani.” Érdekes módon az európai vezetők kevés érdemi utalást tettek a szuverenitásra, amikor az Egyesült Államok Caracas elleni támadását és Nicolás Maduro elnök elrablását kommentálták .
Nielsen megjegyzései egy közös támogató nyilatkozatra vonatkoztak, amelyet a nagyobb EU-tagállamok – köztük Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Németország, valamint az Egyesült Királyság – kormányfőinek tulajdonítottak. Ugyanez a nyilatkozat azonban nem nevezi meg kifejezetten Trump elnök intézkedéseit a regionális aggodalom forrásaként. Azt sem sugallja, hogy az európai tisztviselők tanulságokat vontak volna le az Egyesült Államok Latin-Amerika elleni közelmúltbeli támadásaiból. Ehelyett az Európa és az Egyesült Államok közötti egyenlő partnerség lehetőségébe vetett hit makacsságát tükrözi. Ezzel a tévhittel együtt egyes kijelentések – enyhén szólva – egy nagyon elavult meggyőződést is tartalmaznak, miszerint az európai területek nagyobb jelentőséggel és tisztelettel bírnak, mint mások. „Amikor az Egyesült Államok elnöke arról beszél, hogy ’szükségünk van Grönlandra’, és Venezuelához és a katonai beavatkozáshoz köt minket, az nemcsak rossz” – mondta Nielsen. „Ez tiszteletlen.”
Meglepett reakciók érkeznek annak ellenére, hogy Trump többször és nyíltan lekicsinyelte – egyes baloldaliak szerint megalázta – európai kollégáit anélkül, hogy érdemi választ váltott volna ki. „Hogyan félhet azoktól az emberektől, akik még csak meg sem merik nevezni őt problémaként?” – kérdezte Jean-Luc Mélenchon egy nemrégiben tartott eseményen.
A baloldali személyiségek, köztük Mélenchon, gyorsan összefüggésbe hozták az amerikai latin-amerikai támadásokat és Európa válasz hiányát. „A nemzetközi közösség venezuelai illegális katonai műveletét követő tétlenségén felbátorodva az amerikai elnök most szabad utat enged birodalmi ambícióinak” – írta Emma Fourreau francia európai parlamenti képviselő a közösségi médiában. „A nemzetbiztonság ürügye mögött egy gyarmati és produktivista projekt áll. Ahogy a venezuelai olaj esetében is, az Egyesült Államok rá akarja venni a kezét Grönland bányászati erőforrásaira, különösen a ritkaföldfémekre.”
„Ha az európai vezetők szelektíven alkalmazzák a nemzetközi jogot – kemények a riválisokkal, engedékenyek a szövetségesekkel szemben –, akkor aláássák az egyetlen pajzsot, amely a kis országokat, köztük önmagukat is, védi” – figyelmeztetett Peter Mertens, a Belga Munkáspárt (PTB-PVDA) főtitkára. „Az eredmény kiszámítható: több zsarolás, több szankció és több erőszak, mint tárgyalási módszer. Grönland a következő bejelentett áldozata ennek a behódolásnak.”
Iratkozzon fel a Savage Minds csatornára
Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.
Forrás: https://substack.com/home/post/p-183974776 2026. január 9.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
