Fotó: Unsplash/gettyimages; montázs

 

Számos politikai döntés lép hatályba Ausztriában 2026-ban. Ezek közé tartozik egy átfogó csomag az adócsalás ellen, a megfizethetőbb gyógyszerek, fogamzásgátlók és higiéniai termékek, új továbbképzési lehetőségek, ingyenes oltások, átlátható bérek, valamint egy munkahelyteremtő csomag az 55 év feletti munkanélküliek számára. Íme egy pillantás a jövő évre!

2025 tavaszán a kormány befagyasztotta a szabályozott lakások bérleti díjait. Ez azt jelentette, hogy a legtöbb régebbi épületben, szövetkezeti lakásban és önkormányzati lakásban a bérleti díjak idén nem emelkedtek. Decemberben a parlament jóváhagyta a bérleti díjak szabályozásáról szóló törvény kiterjesztését : 2026-tól kezdődően még a piaci kamatozású bérleti díjak esetében sem lehet a 3 százalékot meghaladó teljes inflációs rátát továbbhárítani.

Ha az infláció meghaladja a 3 százalékot, a bérbeadók csak az inflációs rátát meghaladó összeg felével emelhetik a bérleti díjakat. Például, ha az infláció 4 százalék, akkor az adott területen a bérleti díjak legfeljebb 3,5 százalékkal emelkedhetnek. 5 százalékos infláció esetén a korlát 4 százalék. Ez megakadályozza, hogy a bérleti díjakat egyszerűen negyedével emeljék  – ahogyan az az ÖVP -zöld koalíciós kormány  alatt a legutóbbi inflációs válság idején történt.

Egy másik új szabály, hogy a bérleti díj módosítására csak évente egyszer lehet sort keríteni, és legkorábban április 1-jén. Ez megakadályozza, hogy az embereknek évente többször is megemeljék a bérleti díjukat.

Hosszabb minimális bérleti szerződési időszakok lakásoknál

Korábban a bérbeadók legalább három évre korlátozhatták a bérleti szerződést. Ezen három év elteltével a bérbeadók szabadon kilakoltathatták a bérlőt. A határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezők ezért soha nem tudhatták biztosan, hogy meddig maradhatnak a lakásukban.

A minimális bérleti szerződések időtartamát most öt évre meghosszabbították. Ez a 2025. november 1-jétől aláírt vagy megújított összes bérleti szerződésre vonatkozik. További információ itt található.

Növekedni fog az ingázók támogatása

Az ingázók nagyobb adókedvezményben részesülnek 2026-tól. Az ingázóknak járó támogatás kilométerenként két euróról hat euróra emelkedik az otthon és a munkahely közötti egyirányú ingázás során, feltéve, ha az ingázó jogosult az ingázó adójóváírásra. Ez az adójóváírás közvetlenül csökkenti az adókat, és célja, hogy jobban tükrözze az ingázás tényleges költségeit.

Luxus ingatlanok, alapítványok és kriptovalutákból származó nyereség adózási kiskapui bezárva

A vállalatok gyakran egyszerűen szervezeti felépítésükön keresztül kerülnek adót. Jól fizetett adótanácsadókkal minden kiskaput és jogi rést kihasználnak adóterheik minimalizálása érdekében. Becslések szerint ez az osztrák államnak évi 500 millió és 1,5 milliárd euró közötti összegbe kerül. Ez önmagában körülbelül 64-szerese annak a veszteségnek, amelyet a társadalombiztosítási csalások okoznak Ausztriában.

Egy átfogó csalás elleni csomag célja, hogy megnehezítse az adó- és vámcsalásokat, és bezárja a kiskapukat. Összességében ez várhatóan több mint 1,4 milliárd euró többletbevételt generál 2029-ig: a számítások szerint ez 2026-ban körülbelül 270 millió eurót, 2027-ben körülbelül 330 millió eurót, 2028-ban körülbelül 390 millió eurót, 2029-ben pedig körülbelül 450 millió eurót tesz ki.

Többek között megszűnik a luxusingatlanok bérbeadására vonatkozó előzetes áfa-levonás. A visszaélések megelőzése érdekében korlátozni fogják a roncsautók kivitelére kivetett általános fogyasztási adó (NoVA) visszatérítését. A továbbfejlesztett jelentési követelmények biztosítják, hogy a külföldi számlákon folytatott kriptovaluta-kereskedésből származó nyereség is adóköteles legyen.

A forrásadók és a társadalombiztosítási járulékok kezelése fizetésképtelenségi esetekben szintén új szabályozás alá kerül. A pénzmosás megfékezése érdekében az adóhivatalokban elfogadható készpénz összege 10 000 euróra korlátozódik. Ezenkívül külön bűncselekményként fogják nyilvántartani a túlzott veszteségek jogellenes érvényesítését.

A parkolási költségek lejáratásának üzleti modellje

2026. január 1-jén hatályba lép a birtokháborítási kártérítési szabályok reformja. A cél az volt, hogy megfékezze azt az üzleti modellt, amely megfélemlítette a sofőröket. Eddig gyakran kaptak ügyvédektől leveleket, amelyekben még kisebb parkolási szabálysértések után is követeltek – több száz eurós összegű – kártérítést. A magas jogi költségektől való félelem gyakran vezetett kifizetésekhez, még akkor is, ha nem történt jogi birtokháborítás.

A reform most csökkenti ennek a gyakorlatnak a pénzügyi ösztönzőit. Egy új különleges adóalap 100 euróra korlátozza az ügyvédi díjat. A parkolós lebonyolítások ezért egyszerűen veszteségessé válnak. Ezenkívül bizonyos esetekben a bírósági illetékek a felére csökkennek. Ugyanakkor most már akár a Legfelsőbb Bírósághoz is lehet fellebbezni az egységesebb joggyakorlat biztosítása érdekében. Továbbra is alapvető lehetőség a birtokháborítási kereset benyújtása.

A munkáltatóknak a munkavállalók regisztrációjakor meg kell adniuk a munkaidőt.

Nagyobb átláthatóság lesz a munkaidő tekintetében: A munkáltatóknak meg kell adniuk a megállapodás szerinti munkaidőt az új munkavállalók társadalombiztosítási regisztrációjakor. Ez erősíti a munkavállalók védelmét és támogatja azokat a vállalatokat, amelyek biztosítják a pontos bérszámfejtést.

A borravaló a társadalombiztosításhoz is hozzájárul – ennek eredményeként a juttatások is megnőnek.

A borravalókra vonatkozó szabályok is változnak. A jövőben a borravalót társadalombiztosítási járulékköteles jövedelemnek tekintik, ezáltal növelve az egyén jövőbeni társadalmi juttatásait. 2026-tól havi 65 eurós átalányösszeget vezetnek be a vendéglátóiparban.

A borravalót ezentúl társadalombiztosítási járulékköteles jövedelemnek tekintik. (Fotó: Unsplash/Louis Hansel, kivágva). (Foto: Unsplash/Louis Hansel)

A szabadúszók szerepelnek a kollektív szerződésekben

A szabadúszók, akik hasonló körülmények között dolgoznak, mint az alkalmazottak, most először férhetnek hozzá a kollektív szerződésekhez. 2026-tól kötelező érvényű minimumszabályokat lehet meghatározni e csoport számára, például a bérezés vagy a munkakörülmények tekintetében.

Új modell: „Továbbképzési idő”

A meglévő tanulmányi szabadságot a továbbképzési szabadság váltja fel. Az új modell jövedelemalapú juttatást tartalmaz, amelynek minimális mértéke csaknem megháromszorozódott: az új továbbképzési juttatás minimális mértéke havi 1212 euró. A cél az, hogy a továbbképzés megfizethető legyen az alacsonyabb jövedelmű vagy alacsonyabb szintű formális iskolai végzettséggel rendelkezők számára is.

A hővédelmi előírások védik az alkalmazottakat rekordhőmérséklet esetén

A hőségvédelmi rendelet új kötelezettségeket ró a munkáltatókra, amikor a munkavállalók a szabadban dolgoznak, és magas hőmérsékletnek vagy UV-sugárzásnak vannak kitéve. A második szintű hőségriasztás kiadása után védőintézkedéseket kell bevezetni.

A höség miatt elhalálozottak számának növekedése Ausztriában a globális felmelegedés következtében

Hőség miatt elhalálozottak Ausztriában 2025-ben(Grafik: Kontrast)

Az Action 55+ munkahelyeket teremt az idősebb, tartósan munkanélküliek számára

A szociális szektorban elindul az „55+” kezdeményezés az idősebb, tartósan munkanélküli személyek számára. A kezdeményezés célja, hogy különböző képzettségi szintű munkahelyeket biztosítson. A cél az értelmes és biztos foglalkoztatás kínálása kiegészítő képzéssel.

Az egészségügyi reformalap célja az alapellátás, a közegészségügyi biztosítás és a megelőzés bővítése.

Az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált Ausztriában a kétszintű egészségügyi rendszer. Ennek a tendenciának az ellensúlyozására 2030-ig évente további 500 millió eurót különítenek el az állami egészségügyi rendszer bővítésére – a költségvetési korlátok ellenére. A hangsúly az ellátás javításán (például az alapellátási központok, az államilag finanszírozott praxisok és a csoportos praxisok bővítésén), valamint a megelőzésbe és a korai beavatkozásba való befektetésen lesz.

A gyógyszerköltségek korlátozása

Az egészségügyi költségek terén is enyhülés várható. A gyógyszerköltségek felső határa bővül: 2026. január 1-jétől gyorsabban elérik a vényköteles gyógyszerek díjmentességének költségkorlátját. Többek között nemcsak a vényköteles gyógyszerek díjai (mint korábban) lesznek benne, hanem az orvos által felírt összes gyógyszer – beleértve azokat is, amelyek ára kevesebb, mint a 7,55 eurós vényköteles gyógyszerdíj.

Ingyenes HPV-oltás meghosszabbítása

A HPV elleni vakcina számos ráktípus és nemi szervi szemölcs ellen véd. Fontos megelőző intézkedés. Azok, akik az első HPV-oltásukat a 21. és 30. születésnapjuk között, 2025. december 31-ig kapják meg, a második adagot 2026. június 30-ig ingyenesen megkaphatják.

Ingyenes oltás övsömör és pneumococcus ellen

Az ingyenes oltási programot kiterjesztették az övsömör és a pneumococcus fertőzés elleni oltásra is a 60 év felettiek és a magas kockázatú csoportokba tartozók számára. Sok ember számára a magas költségek voltak a fő okok, amiért nem oltatták be magukat az övsömör ellen.

Nincs többé áfa a fogamzásgátlókra és a menstruációs termékekre

2026. január 1-jétől megszűnik a menstruációs termékek és a fogamzásgátlók forgalmi adója. A tamponok, betétek, menstruációs kelyhek, óvszerek és hormonális fogamzásgátlók korábban tíz százalékos adókulcs alá estek. Az adó eltörlése ezeket a termékeket hozzáférhetőbbé és olcsóbbá teszi.

Valódi átláthatóság a férfiak és nők béreivel kapcsolatban

Hatályba lép az EU bértranszparencia-irányelve is. Célja, hogy biztosítsa az egyenlő munkáért járó egyenlő bér tényleges megvalósítását. A bérek nagyobb átláthatósága kulcsfontosságú eszköznek tekinthető a nők és férfiak közötti jövedelmi különbségek láthatóvá tételében, és ezáltal azok csökkentésében.

40 százalékos női kvóta a tőzsdén jegyzett társaságok felügyelőbizottságaiban

Az úgynevezett Women-on-Boardsvégrehajtása 2026 júniusában lép hatályba. A tőzsdén jegyzett társaságoknak felügyelőbizottsági pozícióik legalább 40 százalékát nőkkel, és legalább 40 százalékát férfiakkal kell betölteniük. Ha ezt a kvótát nem teljesítik, a szóban forgó hely betöltetlen marad. Ez 2026. június 30-tól kezdődően minden választásra és kinevezésre vonatkozik. A megfelelést a Nőkért Felelős Minisztériumon belüli ellenőrző szerv felügyeli.

Az ápolói munka kemény munkának számít

2026. január 1-jétől az ápolói munka hivatalosan is nehéz munkának minősül. A szakma sajátos fizikai és pszichológiai követelményeit mostantól figyelembe veszik. A regisztrált ápolókat és ápolási asszisztenseket nehéz munkát végzőként ismerik el.

A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó szabályozások is fontosak: a gondozók akár a teljes munkaidő 50 százalékában is dolgozhatnak. Ez különösen a nőket érinti, mivel ők felelősek elsősorban a gondozás nyújtásáért. Ezenkívül a kétműszakos rendszerben a műszakos munkavégzést reálisabban értékelik. A havi fizikailag megterhelő munkanapok szükséges száma 15-ről 12-re csökken.

A nyugdíjak arányos kiigazítását eltörölték.

Korábban a nyugdíjba vonulás első évében a nyugdíjakat nem teljesen, hanem csak részben igazították az inflációhoz. A kezdeti kiigazítás mértéke a nyugdíj kezdetének hónapjától függött. Azok, akik az év későbbi szakaszában mentek nyugdíjba, kisebb kiigazításban részesültek.

Az arányos számítás végével ez a különbség eltűnik. Ezért az első nyugdíj-korrekció már nem függ attól, hogy a nyugdíj mikor kezdődik a naptári éven belül.

Bevezetik a részleges nyugdíjat

A részleges nyugdíj azoknak szól, akik már nem tudnak ugyanolyan mértékben dolgozni, mint korábban, de szeretnének a szakmájukban maradni, például heti három munkanappal az öt helyett.

A részleges nyugdíjra való jogosultság a nyugdíjjogosultság keletkezésével kezdődik. Előfeltétel a munkáltatóval kötött megállapodás: a heti munkaidőt legalább 25 százalékkal csökkenteni kell. A munkavállalók továbbra is megkapják a végzett munkaórákért járó jövedelmüket. A csökkentett munkaórákért részleges nyugdíjat kapnak. Az érintettek továbbra is alkalmazásban állnak, és így továbbra is hozzájárulnak nyugdíjszámlájukhoz. Ez a modell magasabb kifizetést kíván eredményezni azok számára, akik később teljes nyugdíjba vonulnak.

Új médiafinanszírozás

Egy új terjesztési támogatás célja, hogy az újságokat a távoli területeken is kézbesítsék, ezáltal garantálva, hogy az emberek túlnyomó többsége továbbra is hozzáférjen megbízható, újságírói szempontból megalapozott információkhoz. Összesen évi 25 millió euró áll rendelkezésre, az első kifizetések 2026-ra vannak ütemezve.

Egyedülálló szülők támogatási alapja

2026-ban létrehoznak egy egyedülálló szülőknek szóló alapot. Az alap célja, hogy megvédje a nehéz helyzetben lévő gyermekeket a szegénységtől, és segítséget nyújtson nehézségek esetén, például amikor a gyermektartásdíj nem érkezik meg. A cél a társadalmi nehézségek enyhítése és az érintett családok függetlenségének megerősítése.

Az új villamosenergia-törvény olcsóbbá teszi az áramot

Az energiaárak az elmúlt években meredeken emelkedtek, és továbbra is jelentős terhet jelentenek sok háztartás számára. Egy új villamosenergia-törvény olcsóbb villamosenergia-tarifát vezet be az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára. Ez körülbelül 600 000 embernek kedvez, köztük a minimálnyugdíjban és a hosszú távú ápolási ellátásban részesülőknek is.

Továbbá a hálózati költségek a jövőben igazságosabban oszlanak meg. Nemcsak a háztartások és a vállalkozások, hanem a nagyobb erőművek is finanszírozzák majd az elektromos hálózatot. A magán fotovoltaikus rendszerek azonban továbbra is mentesülnek a díjak alól.

Az FPÖ volt az egyetlen párt, amely nagyrészt a törvény ellen szavazott. Emellett a villamosenergia adók csökkentése ellen is szavaztak, amely a háztartásoknak és a vállalkozásoknak 5%-os áramköltség-megtakarítást biztosít a jövő évben.

Bulgária bevezeti az eurót fizetőeszközként

Bár nem nemzeti törvény, mégis releváns az osztrákok számára: Bulgária 2026. január 1-jén csatlakozik az euróövezethez, így annak 21. tagja lesz.

Forrás: https://kontrast.at/oesterreich-ausblick-2026/

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó